Történelem érettségi tételek 1. Az athéni demokrácia Drakóntól Periklészig I. Korai szakasz ie. IX. sz.: befejezôdnek a hellén törzsvándorlások - elsô települések kifejlôdése - társ.: király (a közösségek élén állt) nemzetségi arisztokrácia (politikai hatalom) démosz (köznép: nagyrészt parasztok) II. Alapvetô változások ie. VIII. sz.: kevés terület -- nagy gyarmatosítások kezdete III. Athéni demokrácia Athén: - arisztokratikus köztársaság, élén az arkhónokkal - kimaradt a nagy gyarmatosításból Társ.: IDEGENEK SZABAD POLGĆRSĆG RABSZOLGĆK | EKKLÉSZIA (népgyµlés: a férfi polgárok) | 1. ARKHĄNOK (9 fôs arkhóni tanács) (sorsolás) 2. SZTRATÉGOSZOK (10 hadügyi parancsnok) (választás) 3. HÉLIAIA (6000 fôs bíróság, 500 bíróval) (sorsolás) 4. BULÉ (500 tagú tanács /Kleiszthenésztôl kezdve/) (sorsolás) Arkhónok: 1. Drakón (ie. 621) törvények írásba foglalása, polgárok vagyoni osztályokba sorolása 2. Szolón (ie. 594) adósrabszolgaság és adósságok eltörlése, népgyµlés hatáskörének növelése 3. Peiszisztratosz (ie. 561) türannisz (diktatúra) bevezetése 4. Kleiszthenész (ie. 508, Peiszisztratosz fiainak elµzése után) reformok, a démosz gyôzelme, Attika 10 phülére osztása (50-50 tag az ötszázak tanácsába) Kleiszthenész után (ie. 492-449): görög-perzsa háború 5. Periklész (ie. 431) a demokrácia virágkorának utolsó idôszaka IV. Makedón hódítások - háború Athén és Spárta között (431-404) -- Spárta jut vezetô szerephez (peloponnészoszi háború) - poliszok meggyengülése - II. Philipposz makedón király legyôzi és egyesíti a görög poliszokat (ie. 338) 2. Róma fejlôdése a városalapítástól a pun háborúkig I. Róma alapításától a királyság megszµnéséig (kb. ie. 753-510) Elsô lakosok: latin pásztorok, parasztok és szabin parasztok keveredése Hatalom: király, szenátus (vének tanácsa), népgyµlés (családi szövetségek szerinti szavazás -- -- gátolva volt a demokrácia fejlôdése) Társ.: - patríciusok (arisztokrácia, a legnagyobb birtokokkal rendelkeztek) - kliensek (egy patrónus /családfô/ védelme alatt álltak, rá szavaztak) - plebejusok (önálló kézmµvesek, parasztok; hivatalosan el nem ismert nemzetségekben éltek) - kevés rabszolga II. A köztársaság kora (ie. 510-) Az utolsó etruszk király elµzése után Róma városállama köztársaság lett. Hatalom: - magisztrátus (kormányzati tisztviselôk) élén 2 konzul állt (parancsok adása; egyenlô befolyásuk volt) - népgyµlés (hivatalnokok választása, törvényhozás, hadügyi kérdések) - szenátus (300 fô; rangos családokból áll; legfôbb szervezet) Késôbbi idôszak (ie. I. századig): Társ.: - szenátus (300 fô /300 elismert nemzetségbôl 1-1 fô/) elôször csak a nemzetségek vezetôi kerülhettek ide, késôbb már a plebejusok leggazdagabb képviselôi is Sulla (ie. 82-79) 600-ra növelte a szenátus létszámát Caesar ideje alatt 900-ra nôtt a létszám az ie. I. században sokat veszített hatalmából - lovagrend (az ie. II. században jött létre; csak alacsonyabb tisztségekbe kerülhettek) az újgazdag rétegekbôl alakult ki céljuk: a szenátus hatalmának meggyengítése sokakat kivégeztek közülük Belviszonyok: 1. - polgárjogi küzdelem (plebejusok -- patríciusok) a plebejusok gyôznek, de közben már keveredtek a patríciusokkal - táblás törvények (ie. 451) - földtörvény (ie. 367) (plebejusok földhözjutása) - adósrabszolgaság eltörlése (ie. 326) - római polgárjog kiterjesztése az itáliai szövetségesekre (ie. 88) (polgárjogi küzdelem vége) 2. - polgárháborús válság (ie. 133-31) Tiberius Sempronius Gracchus mozgalma: (proletariátus földhöz juttatása) - a szenátus ellene volt, mert maximálta volna a közbirtok nagyságát - a mozgalom nagy sikereket ért el - Marius: hadseregreform az így megerôsített hadsereg részt vett a néppárt és a szenátori párt közötti küzdelemben 3. - elsô triumvirátus létrejötte (ie. 60) (Caesar, Pompeius, Crassus) törvényesen szerezték meg a hatalmat - polgárháború (ie. 49) Caesar kerül ki gyôztesen - Brutus és Cassius megölik Caesart (ie. 44) - polgárháború (ie. 43) - második triumvirátus (ie. 43) (Octavianus, Antonius, Lepidus) - Octavianus lesz a birodalom vezetôje (ie. 27) köztársaság helyreállítása, polgárháborús korszak vége Külpolitika: - összetµzések Karthágóval (Karthágó Szicíliában akart terjeszkedni) - elsô pun háború (ie. 264-241) Róma gyôz, Szicíliát megszerzi - második pun háború (ie. 218-201) punok vezére: Hannibál nem tudta Rómát legyôzni római hadvezér: Scipio (végsô gyôzelem: ie. 202) III. Késôbbi korok - principatus és dominatus (császárság) - hanyatlás (isz. V. század), és a Nyugatrómai Birodalom bukása (isz. 476) 3. A magyar nép története a kalandozások lezárulásáig I. A magyar nép ôstörténete 1. uráli ôshaza (délkeleti Urál) (kb. ie. 4000) ôsközösségben éltek (halászat, vadászat) 2. finnugor ôshaza (Ob és Irtis folyók között) (kb. ie. 4500) halászat, vadászat, csiszolt kôeszközök használata 3. ugor ôshaza (Ob és Irtis középsô folyásánál) (kb. ie. 2500) nomád állattartás, földmµvelés, fémmµvesség (egy ôsiráni nép ismertette ezeket meg az ugorokkal) 4. újabb vándorlások (ie. I. évezred elejétôl) ugor közösség felbomlik (szétválnak az obi-ugorok és az elômagyarok) elôtérbe kerül az állattenyésztés a földmµveléssel szemben II. A honfoglalás elôzményei 1. Levédia (Don és Donyec mentén) (kb. isz. 750) kazárokkal éltek együtt (fejlett kazár kultúra) ekés földmµvelés (túróeke, kapa), állattartás 2. Etelköz (Dnyeper és Dnyeszter vidéke) (kb. isz. 850) csökken a földmµvelés szerepe új fôfejedelmet választottak (Ćlmos, az Ćrpád család ôse) szövetségek a többi törzzsel, függetlenség a kazároktól, szláv földmµvesek adóztatása, kapcsolatok a bolgárokkal 3. Kalandozások kora kalandozások: - gyakori portyázások a Kárpát-medencében (IX. sz. vége) - morva birodalom elleni harcok (892) - bolgár-magyar háború (894) III. A honfoglalás kora 895: - fô seregek bevonulása a Kárpát-medencébe (Vereckei-hágó) Ćrpád (Ćlmos fia) vezetésével - a medence Dunától keletre esô része kerül magyar uralom alá 899: - újabb hódítások, az észak-itáliai király elleni gyôzelem X. sz. elsô évei: - a Dunántúl birtokba vétele - területfoglalás a morváktól, adó kivetése a bolgárokra - bajor-magyar ellentétek -- csata -- bajor vereség (Pozsony) 4. A feudális magyar állam korszaka (972-1116) I. Elôzmények A magyar törzsszövetség két nagyhatalom közé volt szorítva: - Bizánci Császárság - Német-római Birodalom II. Géza és István 1. Géza fejedelem (972-997) békére törekedett a németekkel, és jó viszonyra a szomszéd népekkel (973: követek a német császárhoz /szövetségi megállapodások/) a keresztény hit terjesztése mellett kötelezte el magát 2. István király (pogány nevén Vajk; Géza fia) (997-1038) Koppány fegyveres felkelésének leverése (997) katonai sikerek (külföldi lovagok támogatásával) az elsô magyar királlyá koronázzák (1000 végén) III. A feudális állam kiépítése 1. István királyi városokba ispánokat helyezett, szolgálatukban a várnép állt (az ispán és a várnép: a város és a vármegye védelmét szolgálták) elrendelte: tíz-tíz falu építsen egy templomot Esztergom: németektôl független érsekség megalapítása egyházi tized bevezetése -- egyház támogatása Magyarországot sikerült beillesztenie a keresztény Európába 2. István halála után (1038-tól) (I. Endre idején) Vata-lázadás a kereszténység és az új rend ellen (1046) (leverték) külsô támadások (germánok) 3. I. László (1077-1095) területfoglalások: Szlavónia, Dalmácia megerôsítette a Magyar Királyságot, a feudális államrendszert 4. Könyves Kálmán (1095-1116) megszilárdította I. László hódításait kultúra felélénkítése 5. Rendi monarchiák Nyugat-Európában (XIII.-XIV. század) I. Városok kialakulása - XII. sz. vége: végbement az európai feudális államok megszilárdulása egységes jobbágyság (szabad költözési jog) - feudalizmus fejlôdésének újabb szakasza: városok létrejötte II. Fejlôdés és jellemzôk Városok: - kialakult a polgárság (nagyrészt iparosokból állt) - önállósulás -- mezôgazdaság és kézmµipar szétválása - harcoltak a feudális kötöttségek ellen - céhek kialakulása (a kézmµvesek hozták létre az elsô céheket) - kereskedelmi központtá váltak a városok ker. központok: 1. délen: Földközi-tenger kereskedelme 2. északon: Hanza-városok III. Nyugat-Európa országainak fejlôdése 1. Németország széttagolódás (császárság és pápaság harcai miatt) német Aranybulla kiadása (1356) (tartományurak császárválasztó jogának deklarációja -- -- Németország széttagoltságának szentesítése) 2. Anglia és Franciaország királyi hatalom megerôsôdése Anglia: Magna Charta kiadása (1215) (a király teljhatalmának korlátozása /adószedés, ítélkezés/) 1265: középnemesek és a városok képviselôinek meghívása a parlamentbe (Monfort kormányzó); elsô rendi parlament Franciaország (IV. Fülöp): papság, nemesség, városi polgárság összehívása -- -- rendi országgyµlés létrejötte (1302) (Rendek: azonos érdekµ és jogállású csoportok) 6. Itáliai városállamok, humanizmus és reneszánsz I. Városállamok Itáliában Kialakulásuk: a városok harca az önkormányzatért -- a falvak is városi fennhatóság alá kerültek -- kialakulnak az észak-itáliai városállamok Jell.: - fejlôdésük különbözött a többi európai országétól - a nemesség kisajátította a politikai vezetést és a kereskedelmet (pl. Velence) - a belsô harcok elkerülésére sajátos államrend jött létre (politikai hatalom: tízek tanácsa) - versengés két nagy városállam között (Genova, Velence) (gazd. fölény: Velence) - Firenze: a bankárok és nemesek hatalmát megtörik a polgárok a nemeseknek be kellett lépni a céhekbe, ha szerephez akartak jutni társadalmi belharcok (bankárok, kereskedôk -- kézmµvesek, manufaktúra-munkások) II. Humanizmus és reneszánsz Kialakulásuk: a polgárok a túlvilág helyett a földi örömök felé fordultak -- -- új irányzatok létrejötte Az új gondolkodásmód és mµvészi ábrázolás az antik hagyományokhoz nyúlt vissza, de sokban eltért azoktól. Reneszánsz képzômµvészetek: emberi megnyilvánulások ábrázolása, természet szeretete, természethµ ábrázolások Humanizmus: gyorsan ismetté vált egész Európában terjedését segítette a könyvnyomtatás bevezetése (elôször csak szµkebb körökben) új tudományos nézetek (pl. Kopernikusz: heliocentrikus világkép) de: tovább éltek egyes régi elképzelések (pl. boszorkányüldözés) 7. A királyi vármegye felbomlása Magyarországon (II. András és IV. Béla) I.: II. András (1205-1235) - királyi birtokok tömeges eladományozása -- -- királyi hatalom meggyengülése, nagybirtok megerôsödése - nemesfém-bányászat fellendülése (fejlettebb bányászati módszerek) - rendkívüli adó, nyolcvanad-vám a külkereskedelemben - új pénzverôk - társadalmi lesüllyedés fenyegette ôket: királyi szerviensek (szabad ember, de a király rendelkezik felette örökölhetô birtok fejében), várjobbágyok (nincs saját földjük), várnépek - Aranybulla kiadása (1222) 1. a szerviensek kiváltságokat követeltek 2. tiltotta: egész vármegyék eladományozását, a méltóságok halmozását 3. szabadság meghagyása a várjobbágyoknak 4. a püspökök és fôurak jogává tette az ellenállást - királyi hatalom további gyengülése, fôúri hatalom növekedése, várnépek lesüllyedése II.: IV. Béla (1235-1270) - birtokadományozási politika ellenzôje - adományok egy részének visszaszerzése - kunok befogadása (a mongolok elôl menekültek) - tatárjárás (1241-1242) (mongolok támadása) Magyarország addigi történelmében a legnagyobb területveszteség a kialakuló magánhadseregek még nem voltak elég erôsek királyok és nagyurak ellentéte -- bizonytalan hadvezetés - 1242 után: felkészülés egy esetleges újabb támadásra, várak építése - familiárisok rétegének kialakulása: familiáris: fôúr háztartásába került kisbirtokos - a királyok részesedése a várakból nagyon lecsökkent 1. IV. Béla: várak 2/3-adát birtokolta 2. III. András: várak 1/5-ödét birtokolta (utolsó Ćrpád-házi király) (királyi hatalom összeomlása) 8. Az érett feudalizmus Magyarországon az Anjou királyok idején I.: Károly Róbert (1308-1342) - fôurak: nagy hatalom (familiárisok feletti uralom révén) (kiskirályok) - kiskirályok hatalmának letörése (legnagyobb: Csák Máté) rozgonyi csata (1312): Aba Amadé seregeinek leverése Csák Máté halála (1321) -- tartományúri különállás megszµnése - király támaszai: a kisbirtokos nemesek, az egyház, a városok - ország haderejének alapja: bandériumok (az új arisztokrácia magánseregei) - értékálló aranyforint bevezetése -- kereskedelem fejlôdése - kapuadó szedése (18 dénár) - Visegrádi királytalálkozó (magyar, cseh, lengyel): felléptek Bécs árumegállító joga ellen II.: I. (Nagy) Lajos (1342-1382) - a korábbiaknál stabilabb királyságot örökölt - folyamatos, nagyrészt sikertelen külháborúk (Nápoly, Szerbia, Bosznia, Havasalföld ellen) - megszerezte a lengyel trónt (örökösödés alapján) - 1351-es országgyµlés: 1. kilenced bevezetése (jelzi, hogy felgyorsult a parasztok jobbággyá válása) 2. ôsiség törvénye (nemesi birtok eladásának megtiltása) 9. A Hunyadiak központosítási törekvései I. Elôzmények - 1456: 1. Hunyadi János halála után a Garai-Cillei liga kisérletet tett a Hunyadi család hatalmának megtörésére. (sikertelen) 2. V. László bosszút állt (Hunyadi László kivégzésével) Cillei haláláért, aztán Prágába menekült (Mátyást is elvitte). - Szilágyi Mihály elérte, hogy Mátyást királlyá válasszák (1458) II.: Mátyás (1458-1490) politikája - az állam mµködésének fôleg anyagi feltételeit kellett biztosítania -- -- jobbágyok adóinak emelése - kapuadó megújítása (új neve: füstpénz) (mindenkitôl be lett hajtva) - rendkívüli hadiadó (1 aranyforint/év/háztartás) - parasztok szabad költözésének biztosítása -- mezôvárosok megerôsödése - államigazgatás reformja: 1. fôbb tisztségekbe: saját emberei (nagybirtokosok, köznemesek, sôt: polgárok, jobbágyok is) 2. hivatalnokok: rendszeres fizetést kaptak 3. a kancelláriában csak nagy szaktudású embereket alkalmazott 4. új bíróság (személynöki szék) (a személynököt ô nevezte ki) 5. nádori jogkör kibôvítése (a rendek legfôbb képviselôje lett) - kialakult a vármegyéken alapuló rendi alkotmányos rendszer - fekete sereg megszervezése: hadi függetlenség a fônemesektôl - halála után: nemesek belsô harcai -- feudális anarchia kialakulása szegényebb rétegek süllyedése -- Dózsa-parasztháború (1514) 10. A nagy földrajzi felfedezések hatása Európára I. A felfedezések 1. nagy áruforgalom -- aranypénz igénye -- aranylelôhelyek keresése -- 2. oszmán-török elôrenyomulás a Földközi tenger tájékán (XV. sz.) Ennek következtében: - tengeri hajóutak -- földrajzi felfedezések - portugálok: afrikai partok mentén akartak Indiába eljutni - Vasco da Gama eléri Indiát (1498) - Kolumbusz Kristóf: a föld gömbölyµ alakját akarta bizonyítani -- nyugat felé indult (Indiába) -- elérte Amerikát (1492) II. Az árforradalom - a felfedezôk az új területeket saját országuk részének tekintették -- gyarmatosítás, Amerikában talált nemesfémek kiaknázása - indián, majd néger rabszolgák a bányákban - több arany -- több pénz Európában -- infláció, áremelések - Nyugat-Európa: gyengébb mezôgazdaság -- élelmiszer-behozatal -- élelmiszerárak emelése (parasztok, birtokosok elônyére) - Kelet-Európa, Portugália, Spanyolország: iparcikk-import nyugatról -- kevés fejlôdés az iparban, eladósodás (egyoldalú nemesfém-gazdálkodás) III. Kapitalista gazdaságok Nyugat-Európában - Németalföld, Anglia: megnô az ipari termelés (fôleg textilipar) városokban: manufaktúrák kialakulása (bérmunkások) újnemesek (gentry-k): 1. parasztokkal kötött földbérleti szerzôdés felbontása 2. juhtenyésztés a birtokaikon yeoman-ek (jómódú parasztok): 1. földek kibérelése 2. juhtenyésztés intenzív gyarmatosítások kezdete nagyüzemi ültetvényes gazdálkodás a gyarmatokon (rabszolgákkal) -- -- elegendô élelmiszer virágzó ipar az anyaországban IV. Közép-kelet-Európa: megmerevedett feudalizmus - nyugaton önellátó gazdaságok -- keleti exportlehetôség megszµnése -- -- elszegényedés - birtokosok hatalmának megerôsödése - Magyarország: parasztok kiszolgáltatottsága -- -- feudális viszonyok fennmaradása 11. A reformáció Európában I. Elôzmények - vallásmegújító mozgalom (XVI. sz. eleje) - új vallások létrehozására való törekvések (reformáció) II. A lutheri hitvallás - Luther Márton tételei (1517): az egyház csak hírdetôje a kegyelemnek, nem kieszközlôje valódi hit szükséges - a pápa kiátkozza Luthert (1520) - Luthert sokan támogatták (fôleg a fejedelmek) - 1521: worms-i gyµlés (birodalmi átokkal sújtják Luthert /a császár hatására/) III. Németországi vallásháborúk - a birodalmi gyµlés betiltja a reformáció tanait (1529) -- -- a nem katolikusok protestálnak (tiltakoznak) -- protestánsok - vallásháborúk (katolikus, protenstáns) - 1555: augsburgi vallásbéke (nem terjed ki a kisebb szektákra) - a lutherizmus a XVI. század közepére már szervezettel rendelkezett IV. A kálvini reformáció - radikálisabb a lutheri reformációnál (Kálvin János): az Ąszövetség istene szabja meg mindenki sorsát (predesztináció tana) - antitrinitárius irányzat: szentháromság tagadása (vezetôje: Miguel Serveto /megégették/) - újabb irányzatok: anabaptisták, mennoniták V. Az ellenreformáció - katolikus uralkodók: pozíciók visszaszerzésére törekedtek (V. Károly császár vezetésével) - jezsuita rend megalapítása (1540) harc a reformáció ellen (sikerek: Közép-Európában) - 1545-1563: tridenti zsinat (a pápa hívta össze az egyházi ügyek megtárgyalására) 1. katolicizmust segítô intézkedések 2. katolikus egyház megerôsödése 12. Az angol polgári forradalom I. Elôzmények - Anglia, XVII. sz. eleje: másodrendµ hatalom (4 millió lakos) ipari vállalkozások és monopóliumok egyaránt szaporodtak - parasztok kis részébôl nagybirtokos, nagyobb részébôl a földjétôl megfosztott bérmunkás lett -- parasztság megszµnése - I. Jakab angol király (1603-1625) az arisztokrácia és a nemesség mellett állt nyílt abszolutizmusra tört (egyeduralom) - I. Károly (1625-1649) meg akarta szünetetni a skót egyház önállóságát -- skót felkelés -- -- az angol királyi csapatok vesztenek II. A forradalom eseményei és következményei - 1640: a parlament összehívása (12 éves szünet után): 1. a parlamentet csak parlamenti határozat oszlathatja fel 2. parlamenti felhatalmazás nélkül a király nem szedhet adót 3. a parlament ellenôrizte a minisztereket és a hadsereget - polgárháború (1642-1649) abszolutizmus felszámolása után: a parlament egysége megbomlott presbiteriánusok: a király mellett álltak a király nagy hadsereggel fenyegette Londont a parlament független része megszervezte az új hadsereget (az independensek /Cromwell vezetésével/) levellerek: az independensek közül kerültek ki (teljes jogegyenlôséget és polgári köztársaságot akartak) Cromwell összefogott a levellerekkel, és bevonult Londonba a presbiteriánusok eltávolítása a parlamentbôl, I. Károly kivégzése - Anglia 1649-ben köztársaság lett -- tôkés fejlôdés kibontakozása (világtörténelmi jelentôségµ) III. A forradalom utáni idôszak - a köztársaság korszaka (1649-1660) 1. Cromwell felszámolja a leveller irányzatot 2. hajózási törvény (1651) -- háborúk a hollandokkal 3. angol katonai sikerek -- létrejött az egység a késôbbi Nagy-Britannia területei között 4. külsô és belsô nyomás -- megnô a hadsereg jelentôsége -- -- katonai diktatúra (1653-1658) - a restauráció (a királyság visszaállítása) 1. Cromwell meghal (1658) -- diktatúra összeomlása 2. gazdasági nehézségek -- a gazdag rétegek politikai rendet akartak 3. 1660: II. Károly megkoronázása - alkotmányos monarchia rendszerének kifejlôdése (XVIII. századtól) a törvényeket és egyéb döntéseket a választott parlament hozta a király uralkodik (jelképesen), de nem kormányoz személy- és vagyonbiztonság: független bíróságok létrehozása 13. Az önálló magyar állam bukása, az ország három részre szakadása I. Elôzmények - XIV. sz. vége: új ellenséges hatalom (a Török Birodalom) - törökök: hódítások a Balkán-félszigeten (bolgárok, románok, szerbek vereségei) összeütközésbe kerültek a magyar seregekkel is (XV. század) 1456: Hunyadi János gyôzelme Nándorfehérvárnál 1526: II. Szulejmán szultán gyôzelme a mohácsi csatában (II. Lajos halála) II. Az ország három részre szakadása - II. Lajos halála -- az államszervezet széthullása - Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd ellentétei -- Ferdinánd gyôz (1527) -- Szapolyai a törökök segítségével visszaszerzi trónját (1529) - belsô harcok -- anarchiába süllyedés - 1538: a nagyváradi béke (a törökökkel) - 1541: 1. Szapolyai halála után csecsemô fiát hívei megkoronázzák (a nagyváradi béke szerint Ferdinánd lett volna a király) 2. a békeszerzôdés megszegése miatt Bécs megtámadja Budát -- -- Szulejmán közbeavatkozik, és elfoglalja Buda várát -- -- Magyarország török megszállásának kezdete, 3 részre szakadása III. A megszállás késôbbi idôszaka - magyar-török harcok XVI. sz. derekáig: több magyar vár elfoglalása (Vác, Esztergom, Fehérvár, Temesvár, Szolnok) 1552: az egri vár védelme (Dobó István) 1556: Szigetvár ostroma (beveszik a várat); Szulejmán halála 1558: a drinápolyi béke - a 15 éves háború (1593-1606) török kezdeményezésre kiújulnak a harcok várak visszafoglalása és elvesztése - a hódoltság idôszaka gazdasági visszaesés, adók fizetése a törököknek jobbágyság kettôs adóztatása (törököknek és végváraknak) IV. Magyarország felszabadítása - 1660-as évektôl: területvisszafoglaló hadjáratok - 1686: Buda visszafoglalása (Szent Liga /Sobieski János, Lotharingiai Károly/) 14. Bethlen Gábor erdélyi fejedelemsége I. Külpolitika - Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-1629): célja: a szétszakadt ország egyesítése a törökök hozzájárulásával lett fejedelem - két nagyhatalom között: törökök és osztrákok (Habsburgok) - a törökök támogatását akarta megnyerni, mert az osztrákok túl erôszakosan akartak beavatkozni az ország belsô életébe - a harmincéves háború (1618-1648) - Bethlen harcai a Habsburgok ellen 1. a cseh-morva rendekkel szövetségben, hadjárat II. Ferdinánd ellen 2. Csehország összeomlása után: nem sikerül szövetkeznie a Habsburgok nyugati ellenfeleivel - sikertelen országegyesítési kísérletek a magyarországi rendek tartottak attól, hogy: 1. ha Bethlen gyôz -- törököktôl való függés 2. ha veszít -- II. Ferdinánd véres megtorlása (cseh-morva rendek ellen már alkalmazta) a rendek tartózkodó magatartása miatt nem sikerül az újraegyesítés II. Erdélyi belpolitika - a rendek nem szólhattak bele a politikába - korábban adományozott földek visszaszerzése - kereskedelem és ipar fejlesztése - következetes adóbehajtás - hadsereg fejlesztése mellett jutott a tudományokra és mµvészetekre is - támogatta a kálvinista irányzatot, de nem avatkozott bele erôszakkal a vallások kifejlôdésébe és a vallási életbe 15. A Rákóczi-szabadságharc I. Elôzmények - császári csapatok korábbi gyôzelmei -- -- I. Lipót bevezeti az abszolutista kormányzást (félre akarta állítani a magyarországi rendeket) - 1687, országgyµlés: a rendek kénytelenek lemondani a szabad királyválasztás jogáról - birtokadományok a császár pártján állóknak (tábornokok, hitelezôk) - az országgyµlés jóváhagyása nélkül kivetett adók - protestánsüldözés kiújulása - a császári csapatok megszállják Erdélyt (1690) II. A szabadságharc elsô idôszaka - az abszolutizmus nagy terhei a lakosságon -- ellenállás megkezdôdése (elsô fegyveres harc: 1697, a Hegyalján -- vérbefojtják) - 1703: tiszaháti parasztfelkelés (Esze Tamás) - a hegyaljai mozgalmak bukása -- a nemesség támogatásának keresése -- Rákóczi igyekszik elsimítani az ellentéteket (nemesek, jobbágyok) - katonai sikerek -- a nemesség Rákóczi oldalára áll -- II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választása (1704) - kuruc hadsereg létrehozása (jobbágyok, parasztok) III. A szabadságharc tetôpontja és befejezôdése - Lipót császár halála után I. Józseffel sem sikerül megállapodni, mert Rákóczi ragaszkodik Erdély függetlenségéhez - katonai sikerek (1705: Dunántúl elfoglalása /Bottyán János/) - 1707, ónodi országgyµlés: ellentétek felszínre kerülése (rendek egy része <--> Rákóczi) - országgyµlés után: 1. újabb belsô viszályok 2. gazdasági nehézségek: rézpénz inflációja, pestisjárvány 3. csatavesztések - 1711: 1. a nemesség a háború folytatása ellen van 2. jobbágyok életkörülményeinek leromlása 3. béketárgyalások 4. tavasszal: a szatmári béke, a kuruc hadsereg fegyverletétele (tisztességes békeszerzôdés, amely azonban nem lett volna lehetséges a nyolcéves küzdelem nélkül) - Rákóczi 1735-ben hal meg rodostói számµzetésében 16. A francia polgári forradalom (1789-1799) I. Elôzmények (XVIII. századi franciaországi viszonyok) - manufaktúraipar és kereskedelem fellendülése - jelentôs bankhálózat kialakulása - ellenben megmaradtak a földtulajdon feudális kötöttségei - rendek: 1. papság (kiváltságos rend) 2. nemesség (kiváltságos rend) 3. harmadik rend (polgárok, munkások, parasztok, kézmµvesek) (az ország tôkeerejét adták) - a kiváltságosok és a harmadik rend ellentétei (az arisztokrácia nem egyezik bele a közteherviselés bevezetésébe) - 1789: 1. a harmadik rend létrehozza a nemzetgyµlést 2. a Bastille börtönerôd lerombolása a feldühödött nép által (a forradalom kezdete) II. A forradalom - a nemzetgyµlés elfogadja az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát (1789 ôszén) - 1791-es alkotmány: közteherviselés, szólás- és sajtószabadság, törvény elôtti egyenlôség - polgárság megoszlása középpolgáok képviselôi: girondiak kispolgárság képviselôi: jakobinusok - 1792: köztársaság kikiáltása (a választott kormányzó testület, a Konvent által) XVI. Lajos kivégzése - 1793: a hatalom a jakobinusok kezébe kerül jakobinus diktatúra (Robespierre) - 1794: Robespierre és 21 társának kivégzése leszámolás a diktatúra támogatóival III.: Napóleon - 1799: államcsíny, Bonaparte Napóleon diktátorságának kezdete - 1804: császárrá koronáztatja magát - 1813-ig: gazdasági hadviselés Anglia ellen kísérletek Oroszország meghódítására - 1813: a "népek csatája" Lipcse mellett (Napóleon döntô veresége egész Európa ellen) 17. Az ipari forradalom (XVII-XIX. sz.) I. Elôzmények - Anglia: 1. a föld polgári tulajdona 2. tôkeáramlás a mezôgazdaságban 3. a háromnyomásos gazdálkodást felváltotta a vetésforgó 4. takarmánynövények, trágyázás 5. a mezôgazdasági termelés növekedése gyorsabb, mint a lakosságé 6. jól mµködô hitelszervezet (1694: az Angol Bank megalakulása) II. A forradalom menete - gépesités (elôször a textiliparban) - a gôzgép tökéletesítése (1769, James Watt) - mµutak építése (Mac Adam -- makadám út) - vasútépités megkezdôdése -- új piac a vas és a szén számára - gépgyártás gépesítése, szabványok bevezetése - ipar hatása a mezôgazdaságra (mezôgazdasági gépek) III. A forradalom társadalmi hatása - demográfiai robbanás, városok benépesülése - új gazdasági-társadalmi tényezôk: nyomornegyedek, szegények kizsákmányolása, munkásosztály, burzsoázia, nagytôkések - szakszervezetek létrejötte - kapitalizmus -- gazdasági ellentétek -- változtatás igánye -- -- szocialista irányzatok utópikus szocialisták (Saint-Simon, Fourier, Owen) (a tôkés rend ellentéteit fogalmazták meg) 18. A reformkori küzdelmek Magyarországon (1825-1848) I. Széchenyi programja - 1825: az országgyµlésen Széchenyi felajánlja egy évi jövedelmét a kultúra és a tudomány fejlesztésére - 1830: irásba foglalja a legfontosabb reformtörekvéseket (A Hitel) - Széchenyi programja: 1. robotrendszer megszüntetése 2. ôsiség eltörlése 3. feudális rend megszüntetése, a mezôgazdaság kapitalizálása - további mµvei: 1. Világ (válasz a programot ért támadásokra) 2. Stádium (az elképzelések összefoglalása) - a programot eleinte támadták, de késôbb egyre népszerµbb lett - gyakorlati közremµködés: 1. a Vaskapu hajózhatóvá tételében 2. a Tisza szabályozásában 3. a Lánchíd építésében II. További változások - 1830-as évek: 1. szárazföldi- és viziutak fejlesztése -- -- egységes piac kialakulása -- árutermelés növekedése 2. ipari termelés fejlôdése ( mintegy 500 üzem) 3. kultúrális fejlôdés virágkora (Nemzeti Múzeum, Nemzeti Színház épülése) 4. országgyµlés (1832-36): reformpárti ellenzék kialakulása (Wesselényi, Kölcsey, Deák) (az önkéntes örökváltságot szorgalmazták) bár az örökváltság elbukott, az országgyµlés jelentôs változásokat hozott. - V. Ferdinánd letartóztatja a magyar ellenzék képviselôit (Wesselényi, Kossuth) III. Kossuth programja - szabadulása után új erôvel látott hozzá reformtörekvései végrehajtásához - modern magyar újságírás megteremtése (Pesti Hírlap) - programja: 1. birodalmon belüli különállás 2. szabad földtulajdon 3. kötelezô örökváltság 4. közteherviselés 5. népképviselet IV. Az 1840-es évek - az ellenzék jelentôs politikai eredményei - 1846: lengyel függetlenségi felkelés - 1846-47: Konzervatív Párt, Ellenzéki Párt - 1847-48: forradalmi hangulat, feszültségek a politikában 19. Az 1848-49-es szabadságharc I. Elôzmények 1848-ban - tavasz: európai forradalmi hullám (Párizs) - Magyarország: csak mérsékelt reformok (nem valósult meg a közteherviselés és a kötelezô örökváltság) - forradalmi demokraták összejövetelei a Pilvax-ban (Petôfi, Vasvári, Táncsics) II. A márciusi forradalom - március 3.: Kossuth a pozsonyi országgyµlés ülésén: 1. támadja az abszolutista rendszert 2. jobbágyfelszabadítást, közteherviselést és független nemzeti kormányt követel - az udvar az országgyµlés feloszlatását fontolgatja - bécsi forradalom megkezdôdése - március 14.: Kossuth javaslatait elfogadják a fôrendek - március 15.: 1. márciusi ifjak kivonulása az utcára (Petôfi, Vasvári, Jókai vezetésével) 2. tizenkét pont (Landerer nyomda) 3. Táncsics Mihály kiszabadítása III. Késôbbi események - a bécsi udvar enged a nyomásnak - polgári átalakulás alaptörvényeinek megfogalmazása - április 7.: Batthyány kormányt alapít - áprilisi törvények: reformok megvalósítása - június: népképviseleti választások (a liberálisok elsöprô gyôzelme) IV. Harcok a forradalom vívmányaiért - fegyveres ellenállás megszervezése, hadsereg felállítása - 1848. szept. 11.: Jellasics támadása - 1848. szept. 29.: Jellasics vereséget szenved - 1848. okt.: 1. országgyµlés feloszlatása (V. Ferdinánd) 2. nagyerejµ támadások Magyarország ellen - 1849. június: orosz beavatkozás, cári intervenció kezdete - 1849. aug. 13.: a világosi fegyverletétel (Görgei az orosz csapatok elleni vereségek után) - 1849. okt. 6.: az aradi vértanúk kivégzése 20.A kiegyezés és a dualizmus I. Elôzmények - Haynau rémuralma - Bach rendszer (abszolutizmus) Magyarország függetlenségének felszámolása elnémetesítési törekvések jobbágyfelszabadítás birtokos nemesség ellehetetlenülése - küzdelem az abszolutizmussal szemben passzív (Deák) aktív, fegyveres (Noszlopy Gáspár, székelyföldi szervezkedés) emigrációs (Kossuth) - A Bach rendszer gyengülése, bukása háború a francia-piemonti szövetséggel belsô elégedetlenség - 1860 októberi diploma (Ferenc József) mérsékelt alkotmányos törvények magyar országgyµlés (felelôs magyar minisztérium nélkül) - Schmerling báró (februári pátens) Magyarország kiszolgáltatása az örökös tartományoknak - 1861-es országgyµlés visszautasítja mindkét iratot a 48-as alapokra helyezkedve - 1861-65 ismét bevezetik az abszolutizmust - 1865: Deák alkotmányos rendezést kezdeményez II. A kiegyezés - 1867: 1. gróf Andrássy Gyulát nevezik ki magyar miniszterelnöknek 2. az országgyµlés megszavazza a kiegyezést 3. Ferenc József megkoronázása - a kiegyezés lényege: 1. a monarchia egyben maradt, de két független állam szövetségeként, amelyeket a hadügyek, külügyek, és pénzügyek kötnek össze 2. a közös ügyeket egyenlô számú bizottságok (delegációk) ellenôrizték 3. Magyarország részt vállal az államadósságokból (kvóta, 1867: 30 %) 4. tízévenként megújítandó vámúnió Ausztriával - a kiegyezés reális, mindkét félnek elônyös kompromisszum volt, de mivel a nemzetiségeket nem vonták be a megegyezésbe, a nemzetiségi ellentétek kiélezôdtek III. A dualizmus - a kiegyezés alkotmányos, parlamentáris monarchiát teremtett - a magyar parlament hatásköre: közigazgatás, igazságszolgáltatás, közoktatásügy, gazdasági ügyek - nem teljes szuverenitás: külügy, hadügy, pénzügy - a közös ügyeket csak a király jóváhagyásával lehetett befolyásolni - kétkamarás országgyµlés magyarországon: képviselôház (cilusonkénti választás), fôrendiház (arisztokrácia) - ha egy javaslatot mindkét ház elfogadott, akkor küldték csak el az uralkodóhoz szentesítésre - közjogi harcok: 1. 67-esek (a kormánypárt és támogatóik) a dualizmus változatlanságát akarták 2. 48-asok: nagyobb függetlenséget akartak - 1875-90: Tisza Kálmán - magyar pártok Szabadelvµ Párt, Függetlenségi Párt, MSZDP - 1913-tól: Tisza István (T.K. fia) 1. kemény fellépés az ellenzékkel szemben 2. felkészülés az I. világháborúra 21. Az olasz és a német egység létrejöttének folyamata I. Elôzmények - Az 1848-49 évi szabadságharcok leverése - Itália osztrák befolyás miatti széttagoltsága Lombardia és Velence közvetlenül Ausztriához tartozott Párma, Modena, Toscana osztrák befolyás alatt volt - Róma francia megszállás alatt - Nápoly-Sziciliai Királyságban II.(Bourbon) Ferenc uralkodott - Az egyesítési törekvések színhelye a Szárd-Piemonti Királyság - Gazdasági fellendülés, Ipari fejlôdés II. Az olasz egység megteremtése - Vezéralakja Cavour (1810-1861) bekapcsolódás a krími háborúba III.Napóleon megnyerése (Nizza és Savoya átengedése) francia-olasz csapatok gyôzelme az oztrákok felett (Solferinó) Ausztria lemondott Lombardiáról, csatlakozás Piemonthoz Garibaldi szabadságharc (nápolyi királyság megdöntése) - 1861- Egységes olasz királyság kikiáltása 1866-ban Velence, 1870-ben Róma csatlakozásával III. A német egység megteremtése - 1862- Otto von Bismarck Németország megteremtésére használja a külsô és belsô kedvezô feltételeket 1. mezôgazdaság modernizálása 2. ipari fejlesztés 3. hadsereg reformja 4. Anglia és Oroszország semlegességének biztosítása 5. Franciaország távoltartása belügyeitôl 6. Olaszország szövetségének megnyerése - 1866- porosz osztrák háború- porosz gyôzelem porosz vezetésü német egység elfogadtatása Ausztriával Északnémet Szövetség megalakulása (18 német állam és Hamburg, Lübeck, Bréma) - III. Napóleon fellépése miatt átmenetileg szövetségen kívülre került: Baden, Württemberg, Hessen, Bajorország - 1870- porosz-francia ellentétek - sedani francia vereség (III. Napóleont elfogják) - Párizsban kikiáltják a köztársaságot, fegyverszünet a poroszokkal - 1871- a versailles-i királyi palotában kikiáltják a német császárságot - 1871 után szükségessé vált az európai hatalmi egyensúly újraértelmezése 22.Az észak és dél háborúja, az amerikai imperializmus kialakulása I. Észak Amerika gyarmatosítása (1607) - Északi részeken szabad farmergazdaságok, polgárok - Déli részeken rabszolgatartó birtokosok - A XVIII. század közepétôl kivitel, behozatal fellendülése a szabad piac híveinek erôsítése a függetlenség kivívása II. Benjamin Franklin (1706-1790) - 13 angol gyarmat elsô kongresszusa hatására az angol árukat bojkottálni kezdik - Kongresszusi frakciók: Fraklin hívei a loyalisták és Thomas Jefferson (1743-1826) liberális demokratái is a békés megegyezés mellett döntött III. George Washington (1732-1799) - a függetlenségi harc vezetôje szabadkereskedelem, földszerzés, iparfejlesztés IV. Függetlenségi Nyilatkozat (1776- Jefferson) - a küzdelembe belépett Franciaország, Spanyolország, Hollandia, - elôbb Saratogánál, majd Yorktown közelében gyôzôtt a köztársasági haderô 1781-ben - versailles-i béke (1783) az Egyesült Ćllamok függetlenségének elismerése (III. György) Kanada brit koronabirtok maradt - 1860-ban az USA regiolális nagyhatalommá, a világ negyedik ipari államává vált V. Abraham Lincoln (1809-1865) - a köztársasági párt jelöltjeként megnyeri a választást (1860) - cél a déltôl való elszakadás VI. Polgárháború (1861-1865) - kezdeti déli sikerek (Lee tábornok) - késôbb az északi technika, valamint Lincoln reformjai vezetnek a gyôzelemhez 1. minden farmer jogot kapott arra, hogy 10 dollár illeték ellenében max. 115 kat. hold földet kapjon 2. bevezették az általános hadkötelezettséget 3. 1863. jan. 1-én a déli államok rabszolgafelszabadítása 1865. Észak gyôzelme dél felett Dél felzárkózása a nagyobb ütemü iparosításhoz 23.Az elsô világháború elôzményei, fôbb eseményei és következményei I. Elôzmények - harc az ipari hatalomért - az antant megalakulása (angol-francia egyezmény) Németország ellen (1904) - Németország katonai szövetsége az Osztrák-Magyar Monarchiával - a Török Birodalom bomlása után kialakult az osztrák-magyar szerb-orosz ellentét II. A háburú kitörése - 1914. június: Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös meggyilkolása Szarajevóban - az Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenete Szerbiának - a központi hatalmak villámháborús terve Franciaországot a németek Szerbiát a Monarchia támadja, majd együttesen Oroszországot - a terv nem sikerül, állóháború alakul - Japán hadüzenete Németországnak - Törökország belép a központi hatalmak mellett a háborúba - 1915. májusában Olaszország az antant oldalán lép be a világméretüvé szélesedett háborúba - 1916. Verdun-i német vereség után a kezdeményezést az antant veszi át - 1917. USA belépése a háborúba az antant oldalán - 1918. breszt-litovszki béke - központi hatalmak veresége, fegyverszünet aláírása (1918) III. A világháborút lezáró békerendszerek - a Breszt-Litovszki békeszerzôdés jelentôs területeket biztosított a központi hatalmaknak - 1919. Párizsi békeszerzôdés a gyôztes hatalmak rákényszerítik akaratukat a vesztesekre - a versailles-i szerzôdésben Franciaország visszakapta Elzász-Lotharingiát, s Németországot jóvátételre kötelezték - 1921-22. Washingtoni békekonferencia a távol-keleti érdekszférák elkülönítésére - 1919. a Népszövetség megszervezése tényleges hatáskörrel nem rendelkezett 24. Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása és a forradalmak Magyarországon I. A Monarchia felbomlása (1918) - oka a belsô elégedetelnségek, valamint a külsô támadások - a szövetségesek egymás után átálltak az antanthoz - Rómában a Monarchia nemzetiségi kongresszusán a nemzetiségi vezetôk önállóságot követelnek - a padovai fegyverszünet aláírásakor a Monarchia már nem is létezett - Szlovének, Horvátok, Szerbek szövetségbe lépnek - Szlovákok csatlakoznak a Csehekhez - a Ruszin néptanács kimondja Kárpátalja csatlakozását Csehszlovákiához - Ausztria bejelentette igényét Nyugat-Magyarországra - megszünt a Monarchia, s vele a soknemzetiségµ történelmi Magyarország is II. Az ôszirózsás forradalom - az ellenzék nyomására lemond a Wekerle kormány - 1918. megalakul a Magyar Nemzeti Tanács a Függetlenségi és 48-as pártból (Károlyi Mihály) az Országos Polgári Radikális pártból (Jászi Oszkár) a Magyarországi Szociáldemokrata pártból (Garami Ernô) - az ellenkormányként szereplô pártszövetség elnöke Károlyi Mihály lett - Hatalmas tömeg tüntet Károlyi miniszterelnökké választását követelve, de a rendôrség a népbe lövet, de végül céljukat elérik, Károlyi miniszterelnök lett - a polgári demokratikus forradalom kormánya koalíciós kormány volt (a Nemzeti Tanács pártjaiból), amelyben a polgárság kép- viselôi voltak többségben (mellettük két polgári radikális két szociáldemokrata és három pártonkívüli kapott tárcát III. Az új kormány programja - az ország függetlensége - a választójog demokratikus megformálása - a parasztság földhözjuttatása - munkaügyi és népjóléti intézkedések - sajtószabadság - egyesülési és gyülekezési jog - a Nemzeti Tanács elnökévé Hock János plébánost választják - felmentés a királyi eskü alól, elszakadás Ausztriától - a Nemzeti Tanács-é az ellenôrzô szerep, mig a kormány az irányító és a végrehajtó hatalmat gyakorolja - a Népköztársaság kikiáltása - belgrádi fegyverszüneti egyezmény (Erdély elvétele) - Vix jegyzék (a Felvidék elvétele) - a Károlyi kormány reménykedik a tárgyalásos rendezés lehetôségében s a külsô körülmények mellett belsô nehézségekkel is szembe kell néznie: nehéz gazdasági helyzet, infláció, munkanélküliség, menekültkérdés, földkérdés megoldatlan maradt, munkások és parasztok elégedetlenségi mozgalmai, pártok szervezôdéseihez vezettek: 1. Magyar Országos Véderô egylet (MOVE) 2. Ébredô Magyarok Egyesülete (ÉME) 3. Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) - Károlyi ideiglenes köztársasági elnök lesz - Berinkey Dénes új kormányt alakít amely megpróbál fellépni a jobb és baloldallal szemben is, de nem tudta megfékezni a tömegek radikalizálódását, nôtt a bal- oldali befolyás (Latinca Sándor), erôszakos földfoglalások, munkanélküliség miatti tüntetések - újabb antant ultimátum után lemond a kormány IV. A Tanácsköztársaság - az MSZDP megalakulása, balratolódás után alakult - az internacionalizmust tµzte ki célul - bázisa a munkásosztály és az agrárproletariátus fôleg az Alföldön és a Viharsarokban ( a Dunántúlon kialakult az ellenzék) - az antant jóváhagyásával Román intervenció indult a Tanácsköztársaság ellen - a Tanácsköztársaság államrandszere tanácsokon alapult, amelyeket a direktóriumok irányítottak: 1. Tanácsok Országos Gyµlése (államhatalmi és törvényhozó) 2. Forradalmi Kormányzótanács (végrehajtó hatalom csúcsa) - a kormány tagjait népbiztosoknak nevezték, melyeknek elnöke Garbai Sándor, de valójában a külügyi népbiztos Kun Béla volt - a kormányzótanács egyben a párt szerepét is betöltötte, ezért nem választották szét azok szerepét - céljuk az egyenlôség hirdetése: kisajátítások, államosítás, lakossági ellátás, munkakötelezett- ség, amelyekkel a parasztságot, mint fô bázisát elvesztette, egyéb intézkedésekkel másik nagy bázisát az ipari munkásságot próbálja megnyerni,de az inflációt nem tudták megfékezni - az második antant ultimátum, a Csehszlovák intervenció, valamint a belsô feszültségek megpecsételték a Tanácsköztár- saság sorsát (Clemanceau-jegyzék) - 1919. aug. 1-én a kormányzótanács lemondott 25. Magyarország a két világháború között I. A Horthy-rendszer kiépülése - kormányzótanács után: szakszervezeti kormány - Tanácsköztásaság intézkedéseinek eltörlése - Friedrich István hatalomátvétele forradalom elôtti állapotokat akarta visszaállítani - Románok: az ország megszállása (Dél-Dunántúl kivételével) - Dél-Dunántúl: Horthy Miklós kezében volt a hatalom (néhány ezer fôs hadsereg, fehérterror) - 1920. elejétôl: Horthy seregének terjeszkedése a Románok kivonulása után - 1920. január: a belsô politikai viszonyok törvényesítése, választott nemzetgyµlés létrehozása - 1920. március 1.: Horthy kormányzóvá választása - választások: a kisgazdapárt gyôzelme - 1920. június 4.: trianoni békeszerzôdés aláírása, az antant diktálta feltételek elfogadása 1. M.o. területe: 282000 nkm -- 93000 nkm 2. 3,3 millió magyar kerül a határon túlra - 1920-21: Teleki Pál gróf, külpolitikai konszolidáció - 1921-tôl: Bethlen István gróf miniszterelnöksége politikai szélsôségek elleni küzdelem - Bethlen-Peyer paktum (MSZDP legalizálása) - 1921: Habsburg-ház detronizálása M.o. államformája a királyság maradt legmagasabb közjogi méltóság: kormányzói pozició (Horthy) - 1926: a nemzetgyµlés átalakul kétkamarás parlamentté - a politikai konszolidáció után megkezdôdik a gazdaság megszilárdítása 1. mezôgazdasági piac megszervezése 2. textilipar fejlôdése, gépipar termeléscsökkenése - pénzügyi stabilizáció, 1927: a pengô bevezetése - önálló vámrendszer kialakítása - a fellendülés társadalmi hatásai: agrárlakosság csökkenése, ipari munkások és értelmiségiek számának emelkedése - 1929. vége: világgazdasági válság túltermelés a mezôgazdaságban nehézipari válság - Bethlen lemondása (1931) II. A 30-as évek - Károlyi Gyula gróf kormánya sikertelen kísérletek a válság megoldására - 1932: Gömbös Gyula kormánya a válság elôtti állapotok visszaállítását várták tôle Nemzeti Munkaterv (mindenkinek jólétet ígért) tekintélyelvµ, fasiszta berendezkedés revíziós törekvések - Gömbös után (1936-tól): Darányi Kálmán miniszterelnök (konzervatív irányzat) 1937.márc.15: Március Front létrejötte (demokrácia, revíziós törekvések) Imrédy Béla miniszterelnök (fasizmus elleni fellépés) - elsô bécsi döntés (1938) 12000 nkm vissza Csehszlovákiától - 1939: ismét Teleki a miniszterelnök - második bécsi döntés (1940) 43000 nkm vissza (Észak-Erdély) ezt a döntést is a németek segítették elô - 1940: csatlakozás a fasiszta hatalmakhoz háromhatalmi egyezmény (német-olasz-japán) - 1941: Teleki öngyilkossága (kiszolgáltatottság a németeknek) bevonulás a Délvidékre (11500 nkm vissza Jugoszláviától) 26. A II. világháború menete és az antifasiszta koalíció kialakulása I. Elôzmények - a Harzburgi Front megalakulása (1931) a náci párt, a Ruhr vidék iparmágnásai, a banktôke, a junker nagybirtokosok és szélsôjobboldali fegyveres szervezetek szövetsége - az NSDAP (náci párt rövidítése) támogatói: a középrétegek, a kispolgárság célja kilábalás a gazdasági válságból, munkahelyteremtés a katonai potenciál erôsítése - az NSDAP uralomra jutása (1933.Január 30.) vezére Adolf Hitler totális fasiszta diktatúra bevezetôje - a Reichstag felgyújtása (1933.febr.27.) minden a náci párton kivüli pártok betiltása szakszervezetek feloszlatása szervezés a Munkafrontba - az ipari, a banktôke, az államapparátus összeolvadása állammonopolista tendenciák erôsödése - Hindenburg halála után (1934.) Hitler lett az államfô is kezében összpontosultak a pártvezéri, a kancellári, és az államfôi funkciók is. Késôbb (1938) a fegyveres erôk fôparancsnoka is lett. Tömeges repressziók, zsidóüldözések - Kényszerkartallezési törvények a nagyvállalkozások támogatása a kis és középvállalkozások rovására - új agrártörvény -- érintetlenül hagyta a fennálló birtok- struktúrát, az öröklési jogot újrarendezte - Németország kilépése a Népszövetségbôl (1933) a gazdasági élet átalakítása a haditermelésre, és a hadsereg újrafelfegyverzésére általános hadkötelezettség bevezetése légierô felállítása a versailles-i békeszerzôdésben rögzítettek ellenére (1935) II. A háború kirobbanása és elsô szakasza - Németország megtámadta Lengyelországot (1939.szept.1-én) - Anglia és Franciaország hadat üzent Németországnak - Szovjetunió is megtámadta Lengyelországot Lengyelország szuverenitásának megszµnése, felosztása a két nagyhatalom között - Szovjetunió bekebelezte Észtországot, Lettországot, Litvániát (1939-40) - a sztálini totalitárius birodalom megtámadta Finnországot - Románia Besszarábia visszaadására kényszerült (1940) - a nyugati hadmµveletek megindulása (1940.április) Németország elfoglalja Dániát, Norvégiát, megszállja a semleges Hollandiát és Belgiumot - az Angol és Francia haderô feladta Franciaországot Franciaország és Németország aláirta a fegyverszüneti egyezményt, Franciaország kétharmada német megszállás alá került Elzász-Lotharingiát Luxemburggal együtt Németország annektálta, a meg nem szállt területeken németbarát fasiszta állam alakult (Pétain) - az angliai csatában (légiháború) a németek terve partraszállási terve nem sikerült 1. az angol légierô szétzúzása 2. az angol ipar megbénítása - Háromhatalmi egyezmény (1940. szept.27.) a három fasiszta nagyhatalom megállaposása: 1. politikai együttmµködésük megerôsítésében 2. befolyási övezetek egymás közti rögzítésében - Olaszország támadása az angol szövetséges Egyiptom ellen, olasz vereség után Rommel vezetésével német támadással az egyiptomi határig szorítják vissza az angolokat - Németország szövetségében -- Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária megtámadta Jugoszláviát (1941.ápr.6.) s a legyôzött országot felosztották egymás között, majd a német csapatok Athént is elfoglalták - Németország megtámadta -- Román és Finn segítséggel a Szovjetuniót, amely belsô hibák miatt nem készült fel a háborúra (1941.jún.22.) - Barbarossa-terv -- Német támadás szervezése 1. északról Leningrádot 2. középen Moszkvát 3. délen a Donyec vidéket és a Kaukázus térségét aminek következtében kifulladt a szovjet támadás - Japán (1941.dec.7.) megtámadta az USA (Pearl Harbor) támaszpontját, miután az USA fegyveresen is belépett a háborúba, melyben végül legyôzte a japánokat - Nagy Britannia és az USA aláirja az Atlanti Chartát: elveti a területi terjeszkedést kimondja, hogy a háború nem lehet a nemzetközi politika eszköze garantálja a népek szabadságát államformájuk megválasztásában állást foglal a tengerek és a kereskedelem szabadsága mellett - Egyesült Nemzetek deklarációja (1942.jan.1.) az Atlanti Charta alapján: az USA-n, Anglián, a Szovjetunión és Kínán kívül még 22 had- viselô ország csatlakozásával (ún. washingtoni paktum) - Németország déli offenzívája a Szovjetunió ellen (1942 nyarán) célja a Donyec medence, a Kaukázus, a Bakui olajmezôk elfoglalása - Sztálingrád támadása -- kezdeti német sikerek után a sikeres szovjet ellenállásra Paulus tábornok meg- adta magát (fordulópont a háború menetében) - Angol gyôzelem (Montgomery) El-Alameinnél a németek felett (Rommel) angol és amerikai csapatok partraszállása Marokkóban és Algériában (németek hátrálása Tuniszig) - midway-szigeteki ütközet -- a harmadik döntô fordulat III. A háború befejezése - kurszki tankcsata (1943.júl.1.) -- német vereség - angol-amerikai partraszállás Szicíliában Mussolinit letartóztatja az olasz király, de a németek kiszabadítják, s vezetésével Salóban fasiszta állam alakul, mig észak-olaszországban antifasiszta ellenállás alakult ki - Róma felszabadulása (1944. nyarán) - teheráni konferencia (USA, Anglia, Szovjetunió) a szövet- séges nagyhatalmak megállapodása: 1. a háború folytatásáról a tengelyhatalmak kapitulálásáig 2. a második front megnyitásáról Nyugat-Európában 3. Németország kapitulációja után a Szovjetunió belép a Japán elleni háborúba - 1944: a szovjet csapatok visszafoglalják az ország egész területét, beleértve a korábbi hódításokat is angol-amerikai megnyitják a második frontot Normandiában Franciaország visszanyeri függetlenségét aug. 23.: Románia csatlakozik a koalícióhoz - 1945: a jaltai békekonferencia (ENSZ megalakulása) május 7.: a német hadsereg kapitulációja május 8.: a háború európai szakaszának vége a potsdami konferencia (még nyitott kérdések, pl.: lengyel határok) augusztus: 1. Hirosima, Nagasaki 2. a Szovjetúnió is belép a japánok elleni harcba szeptember 2.: Japán megadja magát, a világháború vége