15 Krimi háború : Oroszországnak Töröko, majd a nyugati hatalmak ( Nagy- Britannia , Franciao , Piemont ) elleni háborúja 1853- 56 között . Kiváltó oka 1 Miklós terjeszkedő politikája volt . A cár követelte a török Birodalom keresztény alattvalói fölötti fennhatóságot , a brit kormánynak pedig javaslatot tett a Török Birodalom feloszlatására . Az elutasitás nyomán kitört az orosz- török háború , s a török vereségek után Nagy Britannia és Franciaország is hadat üzent . Cavour piemonti miniszterelnők tizezer katonát küldött , hogy később felléphessen az olasz egység érdekében . Ausztria szövetséget kötött az Oroszország ellen harcoló hatalmakkal , de a háborúban nem lépett be . A mindkét oldalon kaotikusan vezetett harcok a Krim félszigetre , azon belül Szevaszztopol angol - francia ostromára korlátozódtak . 1855- ben elesett Szevasztopol , a csalódott és kimerült 1 Miklós valószinűleg morfium túladagolás következtében 1855 tavaszán hirtelen meghalt . Utóda 2 Sándor lett .A Krim háborút az 1856- ban megkötött párizsi béke zárta le . Ez biztositotta a Fekete - tenger semlegességét , a tengerszorosokat elzárta a hadihajók elől , Besszarábia déli részét a rövidesen egyesülő román fejedelemségeknek jutatta . Garantálta Törökország függetlenségét és területi épségét , de a Porta igéretett tett , hogy alattvalóinak vallási különbségek nélkül egyenlő jogokat és elbánást biztosit . 6 Ipari forradalom:Angliában a 18 sz, vége felé és a 19 . sz . elején a forradalom előtt kialakult a föld polgári tulajdona , és tőke áramlott a mezőgazdaságban . A munkagépek feltalálásával megteremtődött a gyáripar , a kézi erőt a sokkal gyorsabban termelő gépi erő váltotta fel .Igy történt a 19 sz. folyamán Európában és Amerikában is . Hogy Angliában kezdödöttel , annak az az oka , hogy a polgári forradalom elhátitotta a fejlődés legfőbb politikai akadályát . A vasút és a gőzhajózás is győkeresen hozzájárult a gyáripar megteremtéséhez . Az ipari fejlődés legfontosabb nyersanyagai a szén és a vasbányák voltak . Az első emberi munkát helyetesitő gépek , a fonó és a szövőgépek voltak . Az alapanyagot , a gyapotot szükség szerinti mennyiségben termelték a tengeren túli rabszolgák . A kézi , majd vizi energiával hajtott gépeket a gőzgép váltotta fel . A gőzhajó és a vasút gyors és nagytömegű szállitást oldott meg és igy piacot teremtett a szén és a vas számára . A gépeket gépekkel állitották elő , ez a nehézipar átalakulását vonta maga után .Első lépések a vaskohászat és a szénbányászat területén voltak . Angliában elsőnek fejeződött be az ipari forradalom .. bevezették a szabványokat , a kötelezően egységes méreteket . A 19 . s z . végéig Anglia a világ legnagyobb hatalmának számitott . Következményei : A városiasodás a népesség növekedésével járt együtt . A A mezőgazdasági gépek megjelenésével kevesebb munkás kézre volt szükség , a munkanélküliek ipari központokban vándoroltak . Bérmunkások lettek ezáltal megváltozott a falu és a városlakók számaránya . Az ipari forradalom eredményeként az emberek százezrei hagyták el megszokott környezetüket . A munkabérek a munka erő kinálat miatt a létminimum alatt maradtak . A nagy ipari központokban egyaránt megjelent a hihetetlen gazdaság és a nyomor . A munkások előbb nem értették nyomorukat és ezért elkezdték rongálni a gépeket . Végül az ösztönös reagálást a munkásöntudat váltotta fel . A legképzettebb munkások akik irni , olvasni tudtak létrehozták az első munkásszervezeteket . Miután némi politikai tapasztalatott is szereztek , létrehozták önálló politikai szervezetüket . Az első politikai párt az angol chartista párt volt 1836*- ban alakult meg Londonban . A munkásosztály részére is politikai jogokat, általános , egyenlő és titkos választójogot követeltek . 3 . Amerikai függetlenségi háború : Észak Amerika azon területein ahová a spanyol gyarmatositás nem ért el , a 17 sz -tól egyre nagyobb számban jöttek létre angol, illetve francia telepesek ..Észak - Amerika keleti parjain 13 angol gyarmat alakult ki , amelyek rendkivűl gyorsan fejlődtek . A gyarmato társadalma agrár jellegű volt . A gyarmatokon gyorsan fejlődtek a tőkés viszonyok. Érdekeik védelmében először 1754- ben Benjamin Franklin kezdeményezésére tartottak közös kongresszust , de ekkor még nem kerültek élesen szenbe az angol koronával , mert a francia gyarmatok fenyegetése miatt rászorultak Anglia fegyveres erejére . A hétéves háború után , amelyben a franciák elvesztették észak - amerikai gyarmataikat , megszünt az egymasrautaltság . Az angolok a háború költségeinek megfizetésére új adókat és illetékeket vezetek be . A gyarmatokon tiltakozási mozgalom bontakozott ki az intézkedésel ellen .A sorozatos tiltakoó akciók , a bojtkottmozgalom és az erőszaktól sem visszariadó tüntetések hatására azangol kormány végül semmisnek nyilvánitotta a rendeleteit . 1774- ben a Philadelphiában a 13 gyarmat képviselői összeültek az első Kontinentális Kongresszusra amelyen fegyveres harcra szólitották a gyarmatokat , noha még keresték a megegyezés lehetőségét Angliával . 3 György azonban leakart számolni a lázadókkal és 1775- ben Lexingtonban dördült el a sor tűz , amely meghatározta az események további menetét . Májusban öszeült a második Kontinentális Kongresszus . George Washingtont kinevezték a kontinentális hadsereg parancsnokává . 1776- ban a Kontinentális Kongresszus utasitására Thomas Jefferson megfogalmazta a függetlenségi nyilatkozatot , melyet mind a 13 gyarmat képviselői július 4- én elfogadtak . Ezután teljes erővel megindult a függetlenségi háború . A hivatásos katonákból és zsoldosokból álló angol erők jelentős fölényben voltak , ennek ellenére sem tudtak elbánni az amerikai csapatokkal . A siker hatására Franciao elismerte az Egyesült Államok függetlenségét és szövetséget kötött vele Anglia ellen . A döntő összecsapásra 1781- ben Yorktownál került sor , ahol az amerikaiak győzelmet arattak . A sorozatos vereségek hatására az angol parlament többsége a békekötés mellett döntött . A szerződést 1783- ban Versaillesben irták alá . A függetlenség kivivása után nehéz helyzetben volt az új állam . Tettemes volt az államadóság , nőtt az infláció , a hagyományos kereskedelmi kapcsolatok megszakadtak . A 13 gyarmat 1781- től laza konföderációt alkotott , a kongresszus a királyi jogköröket vette át . Hamarosan világossá vált , hogy a konföderáció nem képes irányitani az államokat , és a 13 független gyarmat élte a maga külön életét . A probléma megoldására 1787- ben szövetségi alkotmányozó gyűlés ült össze , s kidolgozta az Unió alkotmányát , amely 1789- ben lépett hatályban . Ezzel megalakult az Amerikai Egyesült államok , melynek első elnökévé George Washingtont választották . 5 . Szent Szövetség : A győztes hatalmak 1814 októberében Bécsben összeültek azzal a céllal , hogy visszaállitsák a született koronás fők uralmát , és át rajzolják Európa térképét . A szentirás szavaira hivatkozva az orosz , az osztrák és a porosz uralkodó szerződést kötött a feudális monarchiák fönntartására .Kötelezték magukat , hogy a forradalmi mozgalmakat leverik .A szövetséghez Anglia és Törökország kivételével minden európai hatalom csatlakozott . Franciao visszakényszeritették a forradalom elötti határai mögé : Belgiumot Hollandiához csatolták . Svédország , amiért cserben hagyta Napóleont , jutalmul megkapta Norvégiát . Itália és Németo széttagoltsága fönmaradt . Az osztozkodás az angol diplomácia győzelmét hozta . Megvalósult a kontinentális egyensúly . A változások irányát azonban nem lehetett megforditani . A tőkés viszonyok , bár lassan , behatoltak a feudális monarchiák gazdaságában . A gazdasági fejlődésben a feudális államok is érdekeltek voltak . A polgárság eszméit sem lehetett a határokon vámörökkel és katonákkal föltartoztatni . A törvényeket a választott képviselőkből álló parlament hozza . A törvények végre hajtása a felelős miniszterek feladata . A törvények előtt mindenki egyenlő , származásra , vallásra , nemzetiségre való tekintet nélkül . A szabadságjogok érvényesülésének biztositéka a vélemény nyilvánitás szabadsága és a szabad sajtó . A törvényes uralkódok szent szövetségi Európájában szétdarabolva éltak az olaszok , és a németek . Repedések a sz. sz ,e. csak elvben ismerték el a szólásszabadságot , de bevezeték az előzetes cenzúrát . Titkosrendőrök, besúgók tizezreit fizették . A bécsi kongreszust követő évek a Napóleoni korszak utórezgéseinek is tekinthető .A polgárság amely annak idején terhesnek érezte a francia hegemóniát , most a feudális reakció miatt elégedetlenkedett . 1820 - ban Spanyolo a hazafias tisztek vezette fölkelés arra kényszeritette a restaurált Bourbonokat , hogy alkotmányt adjanak . A Szent Szövetség megbizásából francia királyi csapatok vonultak be Spanyolo , és visszaállitották az abszolutizmust . A spanyol események hirére a nápólyi királyságban is kitört a fölkelés . 1821- ben kitört a görögök szabadságharca a török fennhatóság ellen . A SZ : SZ itt is az elnyomók oldalán kivánt beavatkozni . A nagyhatalmak fltékenykedése végül is a független Görögország elismeréséhez vezetett. Areakció szövetsége első izben csődött mondott .Az új eszmék Oroszo sem hagyták érintetlenül . A felvilágosodott fiatal tisztek 1825 decemberében fölkelést szerveztek . Többségük alkotmányos monarchiát kivánt , de voltak köztük akik köztársaságot . A fölkelőket szétverték , a vezetőket fölakasztották , a többieket száműzték Szibériában . A nagy forradalom országában nem tudott gyökeret verni a Bourbonok királysága . 18 Lajos halála után öccse 10 károly került a trónra és arra törekedet hogy vissza állitsa a régi rendszert . Megszavaztatta az egykori emingrások kártalanitását .Az egyházat a köztörvény fölé emelte . Amikor a király 1830 júliusában feloszlatta a parlamentet ,Párizs utcáit ellepték a barikádok . A munkások és a diákok a kiálypárti csapatokat szétverték . 10 Károly lemondott és elmenekült . A trónra az orleansi ágból származó Lajos Fülöpöt hivták meg . Franciao a bankárok , nagyvállalkozók akotmányos királysága lett. Franciao kilépett a SZ : SZ -ből , a párizsi események pedig új forradalmi hullámot inditottak el . Franciao és Belgiumban meggyorsult az ipari forradalom kibontakozása . Napóleon bukása után az orosz cár kényszerűségből alkotmányt adott a fönnhatósága alá került lengyel királyságnak . Sándor cár , de különösen utóda 1 Miklós viszont megkezdte a lengyel alkotmány fölszámolását . A lengyel országgyűlés a Romanovokat letaszitotta a lengyel trónról . , és kitört a lengyel - orosz háború . A lengyelek elestek . De alenygel szabadságharcnak nagy volt atörténelmi jelentősége . Lekötötte Oroszo , megosztotta a reakció erőit , és igy eleve reménytelenné tette Franciaországi vagy belgiumi beavatkozást . A SZ. SZ épülete a júliusi forradalom és az azt követő események nyomán megroggyant . Az új forradalom azonban már nem egyetlen ország , hanem Európa forradalma lett . 4 Bonaparte Napóleon :1769-1821 francia császár . Toscanai eredetű , elszegényedett nemesi családban született . Tüzértisztnek tanult , 16 évesen alhadnagyként lépett a francia hadsereg kötelékébe . . 1793- ban ágyúi elkergették az angolokat Toulon kikötőjéből , ezért 24 évesen tábornokká nevezték ki .1796- ban megkapta az itáliai francia hadsereg parancsnokságát , és sorozatos győzelmeivel országos hirnévre tett szert . 1799- ben egyiptomi hadjáratát félbeszakitva hazatért , a brumaire-i államcsinyel megdöntötte a Direktórium kormányát , s Franciaország ura lett . 1799 - ben elsőkonzul , 1802- ben örökös konzul ,1804- ben a Pápa jelenlétében császárá koronázta magát . 1805- ben itália királya lett . Államszervezőként Konkordátumot kötött az egyházzal , új törvénykönyvet léptette életben , korszerűsitette az adórendszert , megalapitotta a Francia Bankot , értékálló pénzt hozott forgalomban . Újjászervezte a közigazgatást és a biróságokat, megreformálta az oktatási rendszert , megalapitotta a Becsületrendet .1807-08-ig sikert sikerre halmozott , egymás után győzte le az osztrák , orosz és porosz seregeket , nagy területekkel növelte birodalmát . Stratégiáját a gyorsaság , a meglepetés szerű támadás , az ellenfél erőinek elszigetelése jellemezte . 1808 után több vereség érte , győzelmeit egyre nagyobb véráldozattal tudta csak kivivni . Angliát a Kontinentális zárlat révén sem sikerült térdre kényszeritenie , s 1808- tól jelentős erőket kötött le a spanyolországi háború . 1812- ben 610 ezer emberrel megtámadta Oroszországot , győzőtt Borogyinonál , elfoglalta MOszkvát , de az orosz tél és a partizánok támadásai miatt megfogyatkozott seregével vissza kelett vonulnia . 1813- ban Lipcsénél vereséget szenvedett a brit- orosz - porosz - osztrák - svéd koaliciotól , és 1814- ápr.- ában lemondott . A szövetségesek Elba szigetét adományozták neki , amelyet császári cimét megtartva kormányozhatott . 1815 febr- jában elhagyta Elbát , Párizsban termett , de márc.- tól jún .- ig tartó ( száznapos ) uralmának a waterlooi vereség véget vetett . Szent Ilona szigetére száműzték , ott halt meg . 8 Mária Terézia : A 18.sz . fordulóján az osztrák Habsburg ház nagyhatalom lett . Apja 3 . Károly 1711-1740 udvarában készitették el Magyarország újjárendezési tervét .3 Károlynak nem volt fiú utódja , a Habsbugokat az a veszély fenyegette , hogy hatalmas birodalmuk széthullik . Ezért 3 . Károly úgy szabályozta az örökösödés rendjét , hogy leánya Mária Terézia örökölje valamennyi HB- birodalom trónját . Végül az 1722-1723 pozsonyi országgyűlés elfogadja a Pracmatica Sanctiót . A pracmatica Sanctiót külső támadás esetén a kölcsönös segitséget is előirta .Mária Terézia 1740- től magyar , 1743- tól cseh királynő. Az uralkodásra nem készitették föl , de munkabirása gyakorlatias gondolkodása és kiváló tanácsadói átsegitették a nehézségeken . Mária Terézia üres kincstárat örökölt és gyenge hadsereget . Hamarosan háborúban keveredet trónja védelmében 2 Nagy Frigyes porosz királlyal . Az 1740-48- as Osztrák Örökösödési háborúban elvesztette Sziléziát , de férjének , Lotharingiai Ferencnek biztositotta a Császári méltóságot . Sziléziát az 1756-63-as Hétéves Háborúban sem sikerült visszaszereznie a poroszoktól . Lengyelország első feloszlatásakor megkapta Galiciát , a töröktől 1774- ben Bukovinát . Uralkodásának első reforkorszaka a két háború közé esett , vámrendeleteket hozott , és átalakitotta a birodalom kormányzatát . Mária Terézia 1767- ben rendeletileg szabályozta Úrbérrendezést ,mindenüt meghatározta a jobbágytelkek nagyságát . Az úrbéri rendelet a nemesség országos arányú tiltakozást váltott ki . A királynő azonban közel 10 évig tartó munkával mégis végrehajtóta . Ezzel az egészel 1848 - ig érvényben lévő rendelkezéssel Magyarország szabályozta és egységesitette a jobbágyterheket . 9 2 , József:1780-1790 .1741-1790 től német- római császár ,1765- től magyar és cseh király .Mária Terézia királynő és Lotharingiai Ferenc császár legidősebb fia . Sokoldaluan művelt , ám rendkivűl makacs ,és türelmetlen személyiség . Példaképének 2 Frigyes porosz királyt tekintette . 2 József a felvilágosult abszolutizmus jellegzetes képviselőjének tartották .Célja az egységes , modern ,központositott birodalom megteremtése volt , amelynek legfőbb akadályát a tartományi és rendi kiválságok jelentették . Magyar királyként megsem koronáztatta magát , hogy ne keljen a rendi alkotmányra esküt tennie . Uralkodásának tiz éve alatt mintegy hatezer rendeletet adott ki . Rendeletei : A szemlélödő szerzetesrendek feloszlatása , mert az állam számára nem végeznek hasznos tevékenységet . Türelmi rendelet: A protestáns egyházak egyenjogúsitása , a protestáns vallásuak megkülönböztetésének felszámolása , szabad vallás gyakorlás biztositása . Jobbágyrendelet : Az adozó jobbágy védelme , ez nem jelentette jobbágyfelszabaditást , csak csökkenti a jobbágyság személyi függését , szabad költözés engedélyezése , mesterség tanulása és szabad végrendelkezés . Nyelvrendelet : a birodalom egész területén a latin helyet a német nyelvet tette hivatalos nyelvvé . Mindenféle nemzeti érzés távól állt tőle , érzéketlen volt a birodalom népeinek eltérő nyelve , kultúrája és hagyományai iránt . A nyelv rendelet következtében előtérbe került a magyar nyelv ügye is . Közigazgatási rendelet . a vármegyei autonómia felszámolása , a közigazgatás államositása .Az ország területét 10 közigazgatási területre osztotta , ezek alá rendelte a megyéket . A kerületek igazgatását állami tisztviselőkre bizta . A vármegyét végrehajtó szervé fokozta le . Végrehajtásával a nemesség elvesztette a politikát befolyásoló szerepét , megszüntette a rendi ellenállás utolsó lehetőségét .A rendi politika megtörésének utolsó lépéseként a nemesség megadóztatására készült . De a bevezatésre mégsem került sor . A birodalo 2 József uralkodásának utolsó éveiben súlyos válságban került . Az Orosz szövetségben balsikerű háborút vivott a töökkel , Belgium fellázadt ellene , Magyaro a lázadás küszöbére jutott , Poroszo ellen új háború fenyegetett . Az általános elégedetlenséget látva halálos ágyán a három kivételével az összes Magyaro illető rendelkezést visszavonta. 11. Széchenyi István gróf 1791-1860: a 19 sz elején Európa átalakulóban volt . A feudális rendszer mind tarthatatlanabbá vált . Egyes országok más más szintjét érték el a fejlődésnek . , amely a feudális rendszertő a tőkés gazdaság a polgári átalakulás és nemzetállam felé tartott . Európában az átalakulás együtt járt a polgárság felemelkedésével . A Habsburg birodalmon belül Magyarország elmaradt a cseh és osztrák tartományok fejlődése mögött . Magyaro a nyersanyag és élelmiszer termelő agrárpiac funkcióját töltötte be . A polgárság többsége német anyanyelvű volt , igy nem álhatott a nemzeti liberális törekvések élére . A harmadik rend szerepét a nemesség vállalta magára . A feudális rendszer válsága arra késztette a nemességet , hogy saját hejzetének megváltoztatásáhoza polgárosodásban keresse a kiutat . Reformkornak Magyaro történetében az 1830 és 1848 közé eső időszakot nevezzük . Ezt a korszakot a forradalom zárta le . A refoermmozgalom elinditója Gróf Sz István volt. Apja SZ. Ferenc felajánlásával megalapitotta a Nemzeti Múzeumot ,anyja Festetich Julianna , annak a F . Györgynek a lánya , aki keszthelyi birtokán mintagazdaságot és gazdatisztképző iskolát hozott létre . Fiatal éveit a katonatiszti pálya majd utazásai töltötték ki . Részt vett az 1813- as lipcsei csatában . Utazást tett Nyugat - Európában , eszményképe Anglia lett . Alkalma volt a Kelet - Európa országainak stagnálását is megismerni . Utazásai során más megvilágitásban kezdte látni szegénykis hazáját . Nevéhez fűződik a Tisza szabályozása is .Sz . programjában mindvégig nagy hangsúlyt kapnak a gyakorlati alkotások . 1825- nov- ében az Országgyűlés ülésén egy évi jövedelmét ajánlotta fel egy magyar tudós társaság megalapitására . Az angolok mintájára megalapitotta a Nemzeti Kaszinót . Meghonositotta a lóversenyeket és ezzel egyidőbben megjelent első könyve Lovakrul cimmel . 1830- ban publikálta Mo. polgári átalakitásának alapművét , a Hitelt .A cél a reformok gondolatának elfogadtatása , és annak bizonyitása volt , hogy a nemesség az átalakulást saját érdeképen is vállalnia kell . Nem általános , közgazdaságtani fejtegetéseket tartalmaz , hanem a a mezőgazdasági válság aktuális problémáira keres választ , igy a mű az érdeklődés középpotjában került . A 30-as években részt vett a Duna Gőzhajózási Társaság , a pesti Hengermalom az óbudai hajógyár és a téli kikötő létrehozásában , irányitotta az Al- Duna szabályozását és a Lánchid épitését. Ő csináltatta az első vizöblitéses WC - t , ő vezette be az Ön megszólitást . 1841- ben élesen támadta a Kelet Népe cimű művében Kossuth Pesti Hirlapban meghirdetett törekvéseit . 1845- ben kormányhivatalt vállalt,a közlekedési osztálynak lett a vezetője . . Az 1847-48 - as utolsó rendi országgyűlésen Moson megye párton kivűli követeként vett részt . 1848 tavaszán vállalta a forradalmat és a Batthány kormányban a közmunka és közlekedésügyi tárcát . A bécsi udvar és Mo közötti fegyveres harc küszöbén idegrendszere összeomlott , öngyilkossági kisérlete után a Bécs melletti döblingi elmegyógyintézetben került . Öngyilkosságban halt meg . 1 Az angol polgári forradalom : Az angol polgári forradalom a tőkés gazdaság kibontakozását segiti elő . A társadalmi és gazdasági előzményei : megindult a tőkés átalakulás . A bekeritések során a földjüket vesztett barasztokból kialakul a bérmunkás és a szabad bérlők csoportja . A nemesi birtokosokból jön létre az újjnemesség . Ők fejletebb technikákat alkalmaztak , az ipar fejlődésnek indult , a szén és a vastermelés növekedet és a hajógyártás fejlődött . A tőkeerős nagybirtokosok bekapcsolodtak az ipari termelésben . Az ideológiai előzmények : egészen a kereszténységig nyúlik vissza . Az egyik a nyugati kereszténység , a másik a puritanizmus ( egtyszerűség ) . Politikai előzmények : válság alakul ki 1 Jakab 1603-1625 az arisztoktáciára és az anglikán egyházra támaszkodva , nyilt abszolutista eszközökkel kormányzott . Utóda 1 Károly is abszolutista eszközökkel kormányzot . Miután a parlament nem hajlandó adótt megszavazni , válaszul a király 1629-1640 - ig nem hivja össze a parlamentett . Önkényuralmat gyakorol és saját rendeleteivel kotmányoz . A forradalom első szakasza : oka a skót nemesség felkelése . 1 Károly ellenük küldött csapatát szétkergetik .Akirálynak 1 Károlynak pénzre és katonaságra van szüksége ezért 1640 tavaszán 12 éves szünet után összehivja a parlamentet. A parlament két házból állt . A felsőház arisztokraták és püspökei az abszolutizmust támogatták . Az alsóházban az újnemesség képviselői kerültek többségben . Ezért a király a parlamentet három hét mulva feloszlatta . De a skótok Angliában is betörtek , és hogy 1 Károly a háborút folytathass , a parlamentet újra összehivta , amely 1653- ig együtt maradt . A prlament lesz a forradalom a forradalom vezetpő ereje , csak saját maga oszlathatja fel önmagát . Az adószedés is csak a parlament jóváhagyásával történhetett . A parlament ellenörzi a hadsereget és a minisztereket . Kossuth programja .A magyar nemzeti függetlenségért , a feudális kiváltságok felszámolásáéert , s a polgári szabadságjogok biztositásáért vivott 19 sz küzdelem legnagyobb alakja . Evangélikus kisnemesi családban született . Szülőföldjén , Zemplén vármegyében ügyvédi gyakorlatot folytatott , majd 1823-ban az árvapénzek könnyelmű kezeléséből kipattant ügy nyomán távozott Zemplémből . Az 1832-36- os pozsonyi országgyűlésen mint távollevő főrendek követe vett részt . 1832 végétől a kéziratos Országgyűlés Tudósitásokat szerkeztette , amely a reformellenzék nézeteit népszerűsitette . Az országgy berekesztése után munkáját a Vármegyékkel goglalkozó Törvényhatósági Tudósitásokkal folytatta . Lapját betiltották , őt magát pedig 1837- máj - ában letartoztatták , és négy évi fogságra itélték . 1840 máj - ában szabadult . 1841- jan .- ában meginditotta a Pesti - Hirlapot , melyben a reformok folytatásának programját fogalmazta meg . Nagy erővel lépet fel vezércikkeiban a feudális kiváltságok ellen , a polgári szabadságjogokat és az alkotmányos függetlenségeket hirdette . Legfőbb eszközének a célok eléréséhez a nemesek és a nép érdekegyeztetését politikai összefogását tekintette . Lapjának rendkivüli hatása a reakciók dühödt kitöréseit idézte elő , sőt a reformellenzékektől már korában elmaradt támadását is kiváltótta . Közreműködött a Magyar Kereskedelmi Társaság , a Gyáralapitó Társaság valamint a Védegylet szervezésében . Nézeteit a Konzervativok mellett gróg Sz .István is elutasitotta vele röpiratokban , cikkekben vitatkoztak . 1847- ben részt vett az Ellenzéki Párt megalapitásában és az Ellenzéki Nyilatkozat c program megalkotásában . Ekkor választották meg Pest vármegye országgyűlési követének . Kiváló szónok volt , az alsótáblán 1848 . márc . 3- án elhangzott beszéde a bécsiés a pesti forradalom nyitányának bizonyult . 1848- ápr - tól szept- ig a Batthány kormány pénzügyminisztere volt , az ő nevéhez füzödik a magyar bankjegyek kibocsájtásához . Tagja majd vezetője lett az 1848. szept- ben alakult Országos Honvédelmi Bizottmánynak .1849 . ápr .14- én Debrecenben kezdeményezésére az országgyűlés egyhangúan megszavazta a Habsburg Lothariniai ház trónfosztását , egyidejüleg Mo kormányzóelnökévé választott . Az orosz katonai beavatkozás következtében kialakult reménytelen helyzetben augusztus 11- én lemondott , s Görgelynek adta át a hatalmat , majd Töröko ban menekült . Később Londonban , majd 1865- től az itáliai Torinóban telepedett le . Kidolgozta a dunai népek államszövetségének tervét .Az 1867- es kiegyezést elvetette , változatlanul 1849- es alapon állva a hazai függetlenségi pártok, mozgalmak szellemi vezetője és jelképe maradt . Magyarország 1711 után . A 18 sz elején két jelentős változás erősitette Ausztria helyzetétt . Nyugaton megtört Franciaország hegenomiája . Keleten Bécs a török kiüzése után egy nagyobb birodalom központja lett . A Rákóczi szabadságharc kompromisszummal zárult , ami javitott Mo helyzetén , és biztositotta a magyar állam létét . A rendi szabadságharcot a rendi koprumisszum követte , amelyhez 3 Károly is hozzájárult . Azt hangoztatta , hogy a magyarokat jósággal és elővigyázattal kell kormányozni . Az 1712- 1726- ig ülésezö országgy megerősitette a szatmári békét és lefektette az új politikai berendezkedés alapjait . A kompromisszumot a bécs udvar és a magyar rendek kötötték . Mig az osztrák éa s cseh tartományokban Bécs abszolutisztikus kormányzást vezettek be , addig Mo kétközpontúpolitikai rendszer alakulhatott ki , amelyban a központi hatalom az uralkodóé , a rendi hatalom peddig a kiváltságosoké volt . Előtérben került a hadsereg kérdése , délen ugyanis a török még mindig jelentős . A 18 . sz .ban innen érték támadasok az országot . 1716- ban Savoyai Jenő visszafoglalta a Bánságot , 1718- ban a pozsareváci békében a Porta elvesztette a Temes vidéket ezzért szükség volt az álandó hadsegre ,erről a 1715. évi törvénycikk intézkedett . A magyarhaderő a bécsi haditanács irányitása alá került . Az újjászervezett közigazgatás fő szervei a kormányszékek , amelyek a központi hatalomtól függtek , s az országgy nem tartoztak felelőséggel .Az ország belső igazgatását a helytartótanács irányitotta . Pozsonyban majd Budán működött . Feladatköre sokrétű volt , pl. megyék irányitása , hadiadó beszedése , rendeletek végrehajtásának végrehajtásának ellenőrzése , vallási , tanügyi problémák intézkedése . A Magyar királyi Kamara a pénzügyekkel foglalkozott .A rendek fő hatalmi szerve az országgyűlés volt . A 180. sz két jelentős országgyűlése volt az 1712-1715- ig . ill az 1722-1723- ig tartó . Az utóbbin fogadták el a rendek a magyar Pragmetica Sanctiót , amely Mo és Ausztria közjogi viszonyát 1918- ig szabályozta . A nemesség autónom szervezetei a megyék voltak .Horvátországnak megmaradt autónom közigazgatása . Erdély a Habsburg Birodalom keretében önálló fejedelemség volt , saját politikai szervezettel . Külön erdélyi országgy tartottak , amelyek önálló törvényeket alkottak . Az igazságszólgáltatást felső szinten a Hétszemélyes tábla , a királyi tábla , a négy kerületi tábla , alsó fokon pedig megyei , illetve városi törvényszékek gyakorolták . Mo népessége a 18 sz kétszeresére nött . A ritkán lakott vidékekre megindult a népmozgás . A Felvidékről szlovák és magyar jobbágyok költöztek az Alföldre és a Temesközben . Szerbek ukránok , román pásztorok húzódtak a Kárpát medencében . A 18 sz a Habsburg Birodalom központi országrészeiben a termelés fő ága a mezőgazdaság . A közlekedésrossz állapotban volt , különösen az Alföldön .2 József uralkodása idején útépitési reformtervek születtek . A bányászat azonban nemzetközileg is elfogadható szinvonalon állott . A birodalom központi országaiban megindult az ipari forradalom . Az 1754 évi vámrendelet Magyaro az osztrák és cseh tartományok agrárpiacává tette . Áprilisi törvények :A maygar forradalom jelentős állomása annak a forradalmi hullámnak , amely Európa nagy részén végig söpört 1848-49 folyamán . Az európai országok a polgári átalakulás felé haladtak , bár nem ugyanabban az ütemben . E forradalmi hullámból kimaradt a polgárilag legfejletebb Anglia és a másik szélsőség az elmaradott Oroszország . Kiegyezés 1867 . A Bach rendszertől kezdődik . Magyaro feldarabolásával történik meg . Leválasztották Erdélyt, Horváto és a szerb vajdaságot . A maradék területett 5 kerületre osztották . Az osztrák- magyar vámhatárt eltörölték , bevezeték az osztrák adórendszert , az osztrák polgári és büntető törvénykönyvet kiterjesztették Magyarországra is Bevezették az egységes oktatást . a magyar középiskolák számát csökkentették . Támasza a katonaság . Magyarországon az itthon maradt nemesség Deák Ferenc vezetésével passziv ellenállásban vonult vissza . Külföldön élő Kossuth Töröko Angliában , majd Amerikában ment ,és ott szerveztea magyar emigrációt . 1860- ban Bach menesztése után Ferenc József kiadta az Októberi Diplomát . Abszolutisztikus eszközökkel a BH birodalom népeire kényszeritette alaptörvényét . 1861- ben a februári pátensben F József a birodalom érdekeit képviselte , és igy Magyaro-ot a birodalmi parlamentben egy kisebbség képviselte . Az 1861- es magyar országgy ezt elutasitotta , és követelte az 1848- as törvényekhez való visszatérését . Tisza Kálmán vezetésével a határozati párt nem tartja törvényes uralkodónak F Józsefet . De Bécs visszautasitja a Felirati Párt követeléseit , és F J feloszlatja a parlamentett . 1865- ben Deák Ferenc Húsvéti cikkében alkotmányos rendszert kiván kölcsönös kompromisszumokkal . 1865- dec F József összehivja az országgyűlést . 1866- ban sor kerül a porosz- osztrák háborúra , amelyben az olasz egység is bekapcsolodik . Urópában létre jön az egységes Itália és az egységes Németország . Ausztria kiszorul a német egységből elveszti Itáliai birtokait . Ezért legalább Magyarországot meg akarja tartani , ezért hajlik a kiegyezésre . 1867- elején Gróf Andrássy Gyulát kinevezték magyar miniszterelnöknek . Az összehivott országgy becikkelyezte a kiegyezés törvényét . A talpig magyar ruhában bújt Ferenc J királlyá koronázták . A tárgyalások D Ferenc húsvéti cikke alapján folytak , amely a pragmatica sanctiot tekintette közjogi kiinduló pontnak . Közös ügynek nyilvánitották a kül- és a hadügyet , továbbá a pénzügyet , s ezek intézésére közös miniszter tanácsot , illetve delegáciot állitottak fel ami 60-060 főnyi emberből állot . Megkötötték az egységes vámterület és valutarendszert biztositót amelyet 10 évenként meg kellett ujitani . Andrássy által létrehozott rendszer 1918- ig a Monarchia felbomlásáig állt fenn . A német egység kialakulása . Az egykori Német- Római Birodalom széttagoltságát megpecsételte a westfáliai béke . 1815- ben létrejött Német Szövetség is 35 állam és négy szabad város laza szervezete volt . Európa politikusainak többsége magától értetődönek tartotta , hogy Németország egysége Ausztria és a katolikus HB dinasztia vezetésével fog megvalósulni . A német szövetség második legerősebb állama , Poroszország , a 18 sz . derekától Ausztria egyre veszélyesebb vetélytársa lett . Népessége kisebb mint Ausztriáé de sokkal nagyobb számban él náluk német . A német egység végül Poroszország vezetésével , Ausztria kizárásával , protestáns nemzetállamként valósul meg . ( ez a kisnémet egység 9) . 1848- tól a politizáló magyarok is sokat vártak a német egység megvalósulásától . Magyaro abban volt érdekelt , hogy Ausztria feloldodjék egy erős , alkotmányos Németországban , és Magyarország fájdalommentes leválását és önállóságát eredményezhete volna . Ettől kezdve a német területek gazdasága fejlődött gyorsan . Az ipari forradalomban az élen járó rajnai tartományok Poroszországhoz tartoztak . A kisparaszti gazdaságok közül sok tönkrement , s a volt gazdák mint munkaerő , a gyorsan terjeszkedő nagyipar rendelkezésére álltak . Rohamosan bővült a vasúthálozat . Berlint és Hamburgot valamennyi német nagyvárossal vasút kötötte össze , és Hamburg lett a kontinens legnagyobb kikötője . Ami polikai viszonyok illeti 1849 után a legtöbb német államban , igy Poroszországban is , fönnmaradt az alkotmányos monarchia .Ez kezdetben látszolag kedvezett Ausztriának , mert a porosz parlamentben a liberálisok 1 Vilmos hadseregfejlesztési tervét leszavazták . 1862 . szeptemberében a porosz király Otto von Bismarkot kinevezte miniszterelnökké . A konzervativ politikus nagy diplomáciai gyakorlatra tett szert . Különösen Napóleontól tanult sokat . Bismark a parlament felhatalmazása nélkül végrehajtotta a hadsereg fejlesztését . A nemesi származású tisztek vezette hadsereg független volt a parlamenttől . Szorosan együttműködött az északnémet államokkal és tudatosan készült az Ausztria elleni háborúra . Az 1866 tavaszán kitört porosz- osztrák háborúban Poroszo váratlan és gyors győzelmet aratott . Július 3 - án szinte a teljes osztrák hadsereg megsemisült . A győzelem után Bismark gyorsan békét kötött , hiszen nem Ausztria megsemmisitése volt a célja , csupán a német területek egyesitésért vivott küzdelemből akarta kizárni . Az augusztus 23- án megkötött prágai békében feloszlatták a még 1815- ben létrehozott Német Szövetséget , az Ausztriát támogató kis államokat Poroszországban olvasztották , az északi német államokból pedig Poroszo vezetésével létrehozták az Északnémet Szövetséget . Bismark 1867- re létrehozta az egységes német államot , ezzel pedig felboritotta az európai egyensúlyt , ami Franciaországot veszélyeztette leginkább . 3 Napóleon trónját akarta győzelemmel megszilárditani , de végül Bismark próvokációjára , de Franciao hadüzenetére kitört a porosz - francia háború . A porosz csapatok tönkreverték a franciákat , és 1871 januárján körülzárták Párizst . 1871 január 18- án versailles-ia német fejedelmek 1 Vilmos porosz királyt a Német Birodalom császárává kiáltották ki . Az abszolutizmus fénykora Franciaországban . Franciaországban a 17 sz .- ban Európa legnépesebb országa . Franciao politikailag egységes állam . A francia társadalom medmaradt rendi társadalomnak . A pézviszonyok a faluban is behatoltak , de a föld feudális tulajdon maradt . A megművelt föld fele a parasztok birtokában volt , akik ezért telkük hübéri tulajdonának fejében egy összegben évi megváltást fizettek . Telküktől megfosztani nem lehetett , lakóhelyüket szabadon elhagyhatták . A földesurak a közvetlen birtokukban maradt földeken sem rendeztek be majorságot . E területeket pénzért vagy termés egy hányadáért bérben adták . Fr- ban erős a polgári réteg , a kereskedők révén szereztek vagyont . A vallási háborúk után megszilárdul a hatalom , és bekapcsolodnak a 30 éves háborúban . A francia abszolutizmus 14 . Lajosnál éri el fénykorát (1643-1715) Ötéves gyerekként kerül a trónra . A tehetséges államminiszter Mazarinni irányitotta . Mazarini halála után 14 Lajos többé nem nevezet ki államminisztert . Fokozatosan a saját kezében összpontosit minden hatalmat. Tanácsadókkal , tehetséges szakemberekkel vette körül magát , aki többen polgári származásuak voltak . Ezáltal sikerült a nagy kiterjedésű ország városait és tartományait közvetlen ellenőrzése alá vonni . A párizsból küldött megbizotaknak döntő szavuk volt a helyi közigazgatásban , pénzügyekben és igazságszolgáltatásban . A napkirály nagy létszámú állandó hadseregre támaszkodhatott . 14 Lajos uralkodása alatt megváltozik a francia állam és az egyház viszonya is és kialakul az anglikán egyház , és az egyház az állam hatalom alá kerül . A király nevezi ki a főpapokat . A hadsereg 14 Lajos uralkodása alatt Európa legnagyobb és legerősebb hadseregével rendelkezett . A katonai megszervezésében nagy érdemei voltak Louvois (luvoá) hadügyminiszternek . Egyenruhában öltöztetett katonákat hivatásos tisztek irányitották . A rokkant katonák számára otthonokat létesitettek . 14 Lajos uralkodása idején szinta valamennyi szomszédjával háborúzott . A 17 sz. második felében nyomasztóan nagyra nött . 1700 - ban meghalt az utolsó spanyol Habsburg , 4 Károly , és halála után a francia diplomáciának végrendeletében 14 Lajos unokájára , Anjou Fülöpre hagyta Spanyolországot .A minden elnyeléssel fenyegető francia hegemónia láttán összefogtak az osztrák Habsburgok , Hollandia és a forradalom láttán Anglia is lendületett kapott . A spanyol örökösödési háborúban Franciaország kimerült . A vereségtől csak tehetséges katonái mentették meg . 14 Lajos kénytelen volt beletörödni a spanyol örökség feloszlásában . Fülöp elfoglalhata a spanyol trónt , de azzal a föltétellel , hogy a francia és a spanyol koronát nem egyesiti . A Habsburgok ekkor szerezték meg Spanyol- Németalföldet és számottevő területekhez jutottak Itáliában . Az angolok megkapták Gipraltát . A napkirály nem sokkal élte túl nagy terveinek kudarcát . Az államkincstár kongott az ürességtől a népet az éhinség tizedelte . 14 Lajost aki a pompát az állami élet részévé tette , csaknem titokban temették el . A rendszer egyensúlya megbomlott . Megkezdődött FR -ban a feudális abszolutizmus hanyatlása .