A Nyugat Római Birodalom bukása 476. A reneszánsz ember nevezte el a középkort XIII-XIV.sz. sötét barbár kornak. Fontos volt Európa történetében, ez alapozta meg a modern korszakot. A Ny. Római Birodalom az I.sz. kezdve állandó válságban volt. Kelet Római Birodalom központja Bizánc, okozta a Ny.R.B. bukását. - szászok, frankok, bajorok, longobádok, vandálok, angol szászok ezek mind germán eredetűek. Kialakult az együttélés a rómaiak és a germánok között. A római jogot és a kereszténységet is átvették a germánok. A királyság intézménye germán eredetű a germán törzsi társadalom törzsszövetsége.. Frank birodalom kialakulása: A germánok betelepülése a longobádok Észak- Itáliába történt bevonulásával lezárult. A VIII.századig nem érte külső támadás Nyugat-Európát, de a germán fejedelmességek állandó háborút folytattak egymással. Rövid életű lett a Keleti Gót és a Vandál Királyság. Egyedül a Frank Fejedelemség ígérkezett tartósnak. A frankok a Rajna és a Maas folyó vidékén telepedtek le. A merovingek Egyik királya, Klodvig (481- 511) felszámolta a törzsfőnökök uralmát, és egyeduralmat alakított ki. Meghódította Gallia nagy részét és a szomszéd germán fejedelemségeket is maga alá vonta. Felvette a kereszténységet, biztosítva a pápa jóindulatát a maga számára. Egységes törvényeket adott, megszervezte az új közigazgatást. A grófságok élére kíséretének megbízható tagjait állította. Ők irányították a rájuk bízott területek gazdasági ügyeit, katonai védelmét, végezték a helyi igazságszolgáltatást, és ellátták a közigazgatási teendőket. A frankállamban fontos szerephez jutott a király főembere (majordomus), ő az uralkodó helyettese. A királyi hatalom hanyatlásakor a nagybirtokos arisztokrácia lett a királlyal szemben. A VIII. században ez a tisztség a Karoling-család kezében öröklődővé vált. Egyik tagja Martell Károly hatalmát és tekintélyét növelte, hogy győzelmet aratott a betörő arabokon.732. 732-től számítjuk a lovagkor kezdetét, innentől válik egyeduralkodóvá a lovagi harcmodor. Fia Kis Pippin 751-ben,a tehetetlen Meroving uralkodót elmozdította a trónról, Ezt a pápa is elismerte, és királlyá koronázta 754-ben, ekkor alakult ki a koronázás szertartása.A király szent koronája jelezte, hogy isten kegyelméből uralkodik. Viszonzásul Kis Pippin elismerte a pápa politikai hatalmát Rómában és környékén, elősegítette az egyházi állam kialakulását. Nagy Károly és a római császárság felújítása: Kis Pippin fia, Nagy Károly 768-814 erős királyi hatalmat örökölt, céljának tekintette a Római Birodalom felújítását. Hódításai hatására magához csatolta a Longobárd Királyságot, avaroktól megszerezte Pannóniát, megkezdte az arabok kiszorítását Hispániából. A még pogány germánokat leigázva, keresztény hitre térítette. Miután a római birodalom jelentős részét hatalma alá állította, 800-ban a III. Leó pápával, római császárrá koronáztatta magát. Újjászervezte a birodalom közigazgatását, határgrófságokat hozott létre, mely élén álló tisztviselők ellátták a katonai, közigazgatási, és igazságszolgáltatási feladatokat. A hivatalokat évente ellenőrizte egy királyi és egy egyházi személy. Nagy Károly nemcsak a politikai kereteket akarta felújítani, hanem a műveltséget is. Ez már a római keresztény műveltség volt, amelyet szerzetesek, és missziós püspökök terjesztettek. Palotákat építtetett, amelyeknél a római építészeti hagyományokat használta, támogatta az iskolákat is. Frank birodalom felbomlása: Nagy Károly birodalma nem volt tartós. Sok belső viszály után 843-ban a verduni szerződésben örökösei három részre osztották. Így jött létre a Nyugati Frank Királyság ( későbbi Franciaország ), a Keleti Frank Királyság ( későbbi Németország), és egy Itáliából, Burgundiából, Lothardiából álló terület, amely nem maradt politikai egység, hanem a szomszédok osztozkodtak rajta. A IX. században megújultak a külső támadások. Itáliát és a Földközi-tenger partvidékét arab kalózok zaklatták. Jelentős következményei voltak a normannok támadásainak. A normann nép halászattal, vadászattal és kereskedelemmel foglalkozott. Jó hajósok és lovasok voltak. Őshazájuk Skandinávia. A Volga és a Dnyeper folyók völgyében vonultak Konstantinápoly felé. Gazdasági és politikai befolyást gyakoroltak az itt élő szláv népek első államaiban. Egy másik águk a vikingek, a X sz. folyamán Grönlandon keresztül eljutottak Észak-Amerikába is. Legnagyobb hadjárataikat a Frank Birodalom és a brit szigetek ellen indították. A X.sz. elején normann törzsek telepedtek le a róluk elnevezett Normandiában (Franciaországban), ahol gyorsan feudalizálódtak. Innen később hódító hadjáratokat indítottak Dél-Itáliába, Szicíliába, Angliába. A X.sz. végére kialakult Nyugat-Európa új politikai arculata. A Keleti Frank Királyságban a hűbéres hercegek és grófok hatalma egyre nőtt A Karoling-család kihalása után az új uralkodók, a Capetingek hozzáfogtak a tartományúri önállóság felszámolásához. Helyreálltak a régi törzshercegségek, szász, frank, bajor, sváb. Sokat szenvedett az ország a magyar kalandozásoktól. A védekezés azonban elősegítette a királyi hatalom megerősödését. I. Ottó, aki a német király címet viselte, összefogta a törzshercegségeket, visszaverte a magyar kalózokat, támadta a keleti határ mentén élő szláv népeket meghódította Itáliát. 962-ben a pápa császárrá koronázta, és megalapította a Szent Német-római Birodalmat. Ezzel felújította Nagy Károly örökét. Itália a verduni szerződés után nem maradt politikai egység. Dél-Itáliában az arabok, majd a normannok kezébe került. Közép-Itáliában az Egyházi Állam önálló politikát folytatott. Észak-Itáliában a városállamok , az egyház és a császárok érdekei ütköztek állandóan. A Pireneusi- félsziget 711-ben arab uralom alá került, amely a Frank Birodalmat is fenyegette. Közben a romanizált őslakosság és a letelepült germán népek összeolvadásából létrejött a spanyol és a portugál nép. Feudális állam jellege: A Római Birodalom helyén több kisebb-nagyobb politikai alakulat jött létre. A Római Birodalmat az árutermelés és a kiterjedt árucsere, a szakszerű közigazgatás és a hatalmas hadsereg tartotta össze. A zárt gazdasági rendszert a királytól magánjogi függésben lévő hivatalnokok irányítják. A katonaságot a hűbéresek fegyveres ereje szolgáltatja. A kis helyi egységek szabadabb kereteket biztosítottak a személyes teljesítmények kialakulásához, mint a nagy birodalmak. Ez a későbbi fejlődés alapja. Kelet-Európa átalakulása: Justiniánus császár kísérelte meg a Római Birodalom helyreállítását, kísérleti azonban kimerítették a birodalom gazdasági és katonai erejét. A katonai erőre pedig nagy szükség lett volna, mert a keletről jövő avarok megbolygatták a szláv állásokat, ugyanekkor törtek be a török etnikumú bolgárok is. A császárnak nem volt hadereje, így kénytelen volt szövetkezni a környező népekkel: a szlávokkal szemben egy időre az avarokkal szövetkezett, később pedig az avarok támadásai miatt, befogadta a szláv népeket honvédelmi céllal. A VII. sz. a birodalom válsága még inkább elmélyült, délről az arab támadás elfoglalta Egyiptomot és Szíriát. A veszteségekkel egyidejűleg a latin műveltség is háttérbe szorult. Görög lett az államnyelv és a főváros Bizánc. A gazdasági élet súlypontja áthelyeződött a mezőgazdaságra. Válság feloldása és új fölemelkedés: A fölemelkedéshez legelső feladat a honvédelem rendezése volt. A birodalmat katonai körzetekre osztották, élén a katonai kormányzók álltak. Nehézlovas szolgálatot úgy oldották meg, hogy a földbirtokokat katonai szolgálathoz kötötték. A katonáskodó lovagok nagy politikai függetlenségre tettek szert, és a polgári társadalmi réteget elnyomták. A katonai reformok stabilizálták a birodalom sorsát. A katonák közvetlenül a császár hűbéresei voltak, a szabad parasztság földesúri függésbe került. A makedón dinasztia a XI.sz. visszaállította uralmát a Balkánon. Szláv népek és államok: Őshazájuk a Kárpátoktól keletre, az Al-Dunától, a Dnyeppertől és a Visztulától határolt sík, erdős, mocsaras terület. Nagycsaládi és nemzetiségi szervezetben élnek. Rétegtől fogva, népuralomban élnek. Egymástól nagy távolságra kunyhókban laknak. Csatába gyalog mennek, kis pajzzsal, gerellyel. Nagy termetűek, erősek, testük színe fehéres, hajuk vörös. Kemény életmódot folytatnak. A keleti szlávoknál a VI-IX.század folyamán fokozatosan bomlott fel az ősi nemzetiségi és társadalmi rend. Virágzó vadászat, halászat és méhészet mellett elterjedt az ekés fölművelés. Állattenyésztésük lassan fejlődött. Államalakulásuk a IX.sz. következett be. A X.sz. fejedelemségek alakultak: Kijev, Novgorod központtal. Oleg egyesítette Kijev területei Novgoroddal, így jött létre a rusz állam. Az uralkodó fegyveres hadserege biztosította, amely előkelő vagyonosokból és szegény szabad harcosokból állt. A kereszténység államvallás lett. A Balkán - félszigetre a déli szlávok kerültek. Nagy szerepet játszottak a bizánci átalakulásban, feudalizálódásában. A bolgár államot a hódító török nép szervezte a VII. sz., de hamar elszlávosodott és összeolvadt a szerv lakossággal. A IX században már a keresztény Simeon cár uralma alatt élte virágkorát. Ekkor a Balkán - félsziget nagy része bolgár uralom alatt állt. Műveltségi fejlődésük igen nagy, mert cirill és metód papok írásreformjából fejlődött ki a cirill betűs írás. Megszervezték a szláv egyházi nyelvet, és a morvai egyházat. A XI.sz. elején a bizánci hatalom megdöntötte a bolgár uralmat. A IX.sz a szerb és horvát nép is kialakult. A kereszténység felvétele egyúttal bolgár, majd bizánci politikai befolyást érvényesített. Bulgária bukása után a szerbek is a Bizánci Birodalom alattvalói lettek. A horvát uralkodó osztály a római katolikus egyházhoz csatlakozott, hogy megőrizze függetlenségét Bizánccal szemben. A X-XI.sz. a Horvát állam a pápa támogatásával jelentős hatalommá nőtt. A nyugati szlávok a VII.sz. nyomultak nyugatnak, és elfoglalták a germánok lakta területek nagy részét. Első nyugati szláv állam a morváké. Mojmir 830 körül szervezte meg a Nagymorva Birodalmat a Cseh-Morva és a Kárpát- medencében. A szláv rítusú bizánci egyházhoz csatlakoztak. A magyarokkal szövetkezett frankok támadása következtében államuk 894-ben elbukott. A cseh állam fejlődött ki területükön, amely szakított a bizánci egyházzal és Rómához fordult. Korán német fennhatóság alá került. A lengyel állam megalakulása a IX-X.sz. esik. Mieszko nevű uralkodójuk is Rómához csatlakozott 966-ban. Történelmük jellemzője a német befolyás elleni küzdelem, de államuknak sikerült megőrizni függetlenségét. A IX. század végén lezajló magyar honfoglalással Kelet-Európa politikai kereteinek kialakulása lezárult. A Római Birodalom területén kisebb-nagyobb államok halmaza jött létre. Európa északi vidékei is bekapcsolódtak a fejlett termelőtevékenységbe, és felvették a keresztény vallást. Így a dánok, norvégek, svédek is az európai fejlődés szerves részévé váltak.