Az olasz nemzeti állam megalapítása

Területi széttagoltság; Északon Piemont fejlettebb, mint a többi terület
(ipari forradalom)
Az egyesítés két lehetösége:   1. Mazzini: népfelség elve alapján,
köztársasági alapon
                                                      2. Cavour: idegen
segítséggel, hazai dinasztia révén
1720. Szardíniát Piemonthoz csatolják, érvényesül a Code Napóleon,
dinasztikus resteurációk
1850. Cavour Piemont miniszterelnöke
1855. Krími háború, 15000 olasz katona Krímben
1858. plombieres-i titkos egyezmény Franciaországgal (III. Napóleon)
1859. Ausztria hadat üzen Piemontnak
1859. Jún. 4. Magenta
1859. Jún. 24. Solferino
1859. Júl. 11. Villafrancai-béke Franciaország: Nizza, Savoya +
                                                                Ausztria:
Velence és a "várnégyszög" +
                                                                Piemont:
Lombardia -
1860. Szicíliai-felkelés, máj. 6. Garibaldi  marsalai partraszállása
 Nápolyi-királyság összeomlása
1860. népszavazás
1861. Márc. II. Viktor Emanuel, (főváros: Firenze)
Garibaldi Róma ellen
1866. Bécsi béke( Velence csatlakozása
1870. Szept. Róma elfoglalása, TELJES EGYESÍTÉS
1870. Okt. 9. A föváros: Róma

Olaszország részei az egyesítés elött:
Piemont
Lombárdia
Nizza, Savoya
Velence
Párma, Modena, Toscana, Egyházi Állam
Szardínia
Korzika
Szicíliai és Nápolyi Királyság















A német egység kialakulása

Területi széttagoltság, gyors fejlödés:  1. modernizálódo nagybirtok
                                                                    2.
nehézipari központok
                                                                    3.
infrastruktúra
Két lehetöség az egyesítésre:
 1. "nagynémet egység", Ausztria vezeti, laza konföderáció, a nem német
területek megtartásával, katolikus
 2. "kisnémet egység", Poroszország vezetésével, Ausztria kizárásával,
protestáns nemzetállamban
Brandenburgi választófejedelem porosz király
Hadseregfejlesztés, felvilágosult reformok, alkotmányos monarchia
1806. Rajnai szövetség-Poroszo.
1815. Német szövetség
1848. Frankfurti nemzetgyülés
1862. Otto van Bismark porosz kancellár, miniszterelnök-"vaskancellár"
1864. schleswig-holsteini háború-Dánia ellen
1866. Háború Ausztria ellen
1866. Königgratzi csata- porosz gyözelem
1867. Északnémet szövetség
1870. Francia-porosz háború (Luxemburg) szept. 2. Sedan, III. Napóleon
fogságba esik
 1871. Január 18. NÉMET CSÁSZÁRSÁG -I. Vilmos -új nagyhatalom
déli államok csatlakozása

Németország legnagyobb tagállamai:
Poroszország
Bajorország
Schleswig-Holstein
Dánia
Déli államok
...




















Az Egyesült Államok második forradalma



Területi növekedés
1823 "Monroe-elv = Amerika az amerikaiaké"
Az atlanti partvidéken végbement az ipari forradalom, fejlödö mezögazdaság,
virágzó farmergazdálkodás
 ÉSZAK: vasútvonalak növekedése, protekcionista kereskedelem, ipartámogatás
Délen jellemzö az ültetvényes gazdálkodás, rabszolgatartás (3 millió)(ipari
forradalom miatt
A déliek a világpiacra termeltek, míg az északiak védövámokkal igyekeztek
saját piacukat megvédeni
Legfontosabb kérdés a rabszolgatartás!
1854. Kansas felvételekor fegyveres harcok
1860-ig kompromisszum
Déli érdekek szószólója: Demokrata párt
A farmerek és gyáriparosok pártja: Köztársasági párt
Fontos személy John Brown, 1859-ben halálra ítélték
1860. Lincoln az Egyesült Államok elnöke
1861-1865 polgárháború = Amerika 2. Forradalma
11 állam kilép az unióból (Jefferson, Davis)
katonai gyözelmek: Lee tábornok -Dél
Jeletös személyek: Grant és Sherman
Lincoln meghal
1863. Gettysburg északi gyözelem, Grant a Mississippi völgyében támad
1863-ban rabszolga-felszabadítás a lázadó államokban
1865. Általános támadás
a farmerek ingyen igényelhetnek földet, agrártörvény
1865. Az északiak gyözelme
A rabszolgatartás eltörlése = a tulajdon kisajátításával
Hatalmas nemzeti piac














Munkásmozgalmak az 1848-as forradalmak után
 A párizsi kommün

Pártok számszerü megnövekedése, új irányzatok
Új vezetök, gazdaság fellendülés, segélyegyletek, szövetkezések
FRANCIAORSZÁG: Proudhon egymással szövetkezö mühelyeket kívánt létrehozni,
az anarchisták elöfutára
OROSZORSZÁG: Bakutyin anarchista, mindenféle rendezett szervezkedés ellen
foglalt állást.
ANGLIA: a chartista mozgalom lehanyatlott, a trade-unionok megerösödnek,
megalakul a szakszervezetek londoni tanácsa
Marx: politikai gazd.tant tanulmányoz, értéktöbblet-elmélet( osztályharcok
NÉMETORSZÁG: Lassalle(1863. Általános Német Munkásegylet, az államot
osztályfölöttinek tekinti, támogatja a szociális népkirályságot


Az I. Internacionálé megalakítása


1864. London
Programja a munkáspártok összefogása
Célja a kapitalizmus megdöntése
Évenkénti kongresszus, Fötanács, szekciók
Marx
Bakunyin hívei Marx számára nagy kihívást jelentettek

A párizsi kommün

A porosz-francia háború után (szept. 4.)
1870. Szeptember 2. Sedan
 kikiáltják a köztársaságot
harc a poroszok és a munkások ellen
1871. Január fegyverszünet
1871. Február új, nemzetgyülési választások(Thiers-kormány
1871. Március 18. A hatalom a nemzetörség kezébe kerül
új választások(Kommün: 85 tagú törvényhozó és végrehajtó bizottság, 9
bizottság
általános választójog, elhagyott üzemek társadalmi tulajdonba vétele,
népoktatás + szociális intézkedések
Franciaországot községtanácsok szövetségévé akarták alakítani
A kommün szélsöséges irányba tolódik
1871. Április Thiers csapatai ostrom alá veszik Párizst
május 21. Betörnek a városba
Megszilárdultak a köztársaság intézményei