1.,a. Ismertesse a görög demokrácia kialakulásának folyamatát ! Jellemezze a görög demokráciát ! A gazdasági életben bekövetkező súlyponteltolódás a mezőgazdaságról az iparra és kereskedelemre, gyöngítette a nagybirtokos osztály helyzetét. Tovább rontja ezt a hadszervezetben bekövetkezett változás, melynek során az arisztokrata lovasságot a nehéz fegyverzetű gyalogság váltja föl. Az arisztokrataellenes tábor szervezkedni kezd. Egyik szárnyán az egyre inkább meggazdagodó kereskedői réteg, míg a másikon a meggazdagodott parasztság, a nincstelenek a földért az eladósodottak az adók eltörléséért küzd. Ezt az arisztokrataellenes oszályszövetséget népnek, görögül démosznak nevez-zük. A mozgalom központja az Attikai-félszigeten fekvő Athén városa. A meggyötört nép kikényszeríti, hogy Drakón személyében 621-ben törvényhozót válasszanak. A vezér, akiben a nép reménysége összpontosult az 594.-ben Szolon lett. Ő valóban a bajok gyökerére tette a fejszét, amikor eltörölte az adósrabszolgaságot, minden következményével együtt. Így az adósrabszolgák felszabadultak. Szólón magát az adósrabszolgaság intézményét is megszüntette. Új törvényeket hoz, amelyekben a jogokat és kötelességeket nem az arisztokrata származási elv, hanem a demokratikusabb vagyoni elv szerint szabta meg. A polgárokat a már korábban kialakult négy osztály valamelyikébe sorolták. Az I.-be az 500, a II.-ba a 300, a III.-ba 200, a IV.-be az ennél kevesebb terményt termelő földtulajdonosok tartoztak. Szólon visszavonulása után polgár-háborús légkör uralkodott Athénban. Ö utánna Kleisztenész kerül hatalomra. . Kleisztenész új területi beosztást adott Athénnak 10 kerület elállitásával. A kerületek hozták létre 50-50 képviselőjük résztvételével az 500 tagú tanácsot, amely a törvényelőkészitő és végrehajtó szerv volt. Ugyancsak a kerületek választották a hadvezéreket. Kleisztenész alkotmánya betetőzte a Szólon álltal elinditott fejlődési folyamatot. Igy Athén egy évszázad alatt arisztokratikus államból, demokratikus állammá alakúlt. 1.,b. Hogyan szabályozzák a Pragmatica Sanctio idézett paragrafusai Magyarország helyzetét a Habsburg Birodalomban ? III. Károly (1711-40) sok gondot okozott , hogy sem neki sem I. Józsefnek és I. Lipótnak nem volt örököse. A Habsburg ház ezért törvényt hozott a leányi örökösödés jogáról. A Pragmatica Sanctiót az 1722-23-as országgyülés különösebb ellenállás nélkül elfogadta, csak azt szabályozta, hogy mindig az uralkodó rendnek a következő családtagja uralkodjék. A magyar rendek kérésére a szövegbe került, hogy a külső erők támadásaira közösen védekezzenek. Ezzel a még mindig lehetséges török támadásra gondoltak. A rendek gyanakkor kikötötték, hogy az uralkodónak a jövőben is esküt kell tennie az ország szabadságának megtartására. Kialakultak azok a viszonyok, amelyek a magyar államiság fejlődését a hazai politikai életben 1918-ig meghatározták. A Habsburgok az államhatalom kiterjesztése során igyekeztek a Pragmatica Sanctionak mind álltalánosabb jogot szerezni. E veszéllyel a főnemesség mit sem törödött. A kétmillió holdas Rákoczi birtokot idegen kézre juttatja, de úgy hogy a magyar nemigen részesedhet belőlle csak akkor, ha udvarhüséggel számol az uralkodónak. 2.,a. Ismertesse a római köztársaság kialakulását és váltságának okait. Róma Itáliában fekszik, a Földközi-tenger mélyenbenyuló félszigetén.Ez a terület csak később vállik nagyobb jelentőségü-vé. Az egész félszigetet az Appenini-hegység szeli át. A félszigetnek két tulajdonsága volt. Az egyik oldalról magasan tagolt sziklazátonyok, mig a másikon lankás dombok, öblök tagolják. Az öntözéshez szükséges vizet a csapadékból nyerik, mely a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen. Itália népe földmüvelő nép, mely elsősorban szölőt, gabonát termel. Az i.e. II. évezred a Dórok bevándorlásával a népek országútjává vállik. Később Indogermán népek telepednek le Itáliában. Ezek a népek elsőként érkeztek a félszigetre. Később még három jelentősebb népcsoport telepedik le (Ilirek, Görögök, Etruszkok). Rómát a fővárost az i.e. VIII. sz.-ban alapitják meg. Róma i.e. 500- ig királyság volt. A király egyben a hadvezér és a pap szerepét is betöltötte (megvédte az országot). Tanácsadóként a vének tanácsa, a szenátus állott. Ebben az időben már volt népgyülés. 2.,b. Mutassa be a tatárjárást a történelmi atlasz segitségével és IV. Béla újáépitő politikáját ! Könyves Kálmán halálát trónviszályok és többnyire sikertelen hóditó hadjáratok követték. A magyar uralkodók bőkezüen adományoztak hatalmas birtokokat az egyházi és világi földesuraknak, hogy megszerezzék támogatásukat. A megcsappant uralkodói birtok miatt a királi hatalom meggyöngül, viszont a földesuri tekintély megnövekedik. IV. Béla (1235-70) uralkodásának kezdetén mindent megtett azért , hogy a királyi hatalmat megerősitse. IV. Béla törekvéseit azonban a tatárjárás meghiusitotta. A közeledő veszedelemről jó előrre tudomást szereztek a magyarok. A hírt Juliánus barát hozta, aki azért indult a sztyeppére, hogy megkeresse a magyarok őshazáját, és a Keleten maradt magyarokat. A hir vétele után IV. Béla eltorlaszolta a Kárpátok hágóit és ősi szokás szerint körülhordozta a véres kardot az országban. Az urak közül csak kevesen jelentek meg a Pest alatti királyi táborban. IV. Béla elsősorban a nomád kunok segitségében reménykedett. A kunok néhány évvel korábban a szállásaikra törő tatárok elől kerestek menedéket Magyarországon. A király szivesen fogadta be őket. Az urak tatár kémeknek kiáltották ki őket, amin megsértődve az egész Tiszántult végigrombolták és kivonultak az országból. A tatárok három irányból törtek be az ország területére. A fősereg Batu kán vezetésével a Vereckei-hágón át hatolt be, s a Tisza felé nyomúlt. A király a Sajó tulsó oldalán fekvő Muhi pusztán probálta elvágni a tatárok útj1át. A tatárok azonban az éj leple alatt átkeltek a folyón és bekeritették a mieinket. 1241 áprilisában a muhi csatában a magyar seregek súlyos vereséget szenvedtek. A királyt hüséges emberei segitségével sikerült kimenteni a gyürüből. A muhi csata után az orszá védtelenül állott, a tatároknak csak az erős fallal körülvett városok tudtak ellenállni. A tél beálltával átkeltek a Dunán és a Dunántult is földulták, itt azonban elkeseredett ellenállásba botlottak. 1241-42-ben a tatárjárás következtében egész vidékek falvak néptelenedtek el. a népnek csak a sürü erdők és mocsarak nyujtottak menedéket. 3.,a. Mutassa be a pápaság és a császárság küzdelmét a XI - XII. sz.-ig és a pápaság világuralmi szándékait VII. Gergely idelyén ! A Német-Római Császárság és a pápaság kapcsolatában a vallási és a hatalmi ügyek bonyolult szövevényt alkottak. A német császárok az egyház fölötti védnökségüket a pápa személyének a kijelőléséhez is felhasználták. Számukra ez azért volt fontos, mert a német területeken a császári hatalom ingatagon állt. A pápa akkor tölthette be igazán a császártól kapott szerepét, ha erős és tekintélyes volt. Ezért vette pártfogásába III. Henrik császár az egyházon belüli reformmozgalmat, amely a pápai hatalom megszilárdítását és az anarchia felszámolását célozta. A IX-X.sz.-ban az egyház elvilágiasodott. A pápai méltoság a világi főurak versengésévé vált, így az egyes országok főpapjai feudális hübérurakként éltek. Mindez gyengitette az egyház hitbeli tekintélyét. Az egyházat megújító mozgalom a burgundiai (Francia) bencés kolostorokban indult ki. A mozgalom célja kezdetben a kolostorok mentesítése a világi főurak befolyásától, akik különbőző jogcímeken függ1' helyzetbe hozták a szerzeteseket. Ez a szervezet hamarosan európai méretü lett. Központjaik a kolostorok voltak. A szervezési reformmozgalom hamarosan tulnőtt a kolostori kerteken. A szervezetek legfontosabb célja az volt, hogy a főpapok kinevezésének, az invesztiturának a joga a pápáé legyen. A püspöki székbe való beiktatás joga az egyházi birtokokkal való rendelkezés jogát is jelentette volna. Ezzel a pápa hatalma sokszorosára nőtt volna. Ezért a német császárság a pápa ellen fordult. A pápaság és a császárság hosszú küzdelme VII. Gergely pápa (1073- 85), és IV. Henrik (1056-1106) összecsapásával indult meg. Az 1075-ös zsinat megtiltotta az invesztiturát a fejedelemnek. IV. Henrik nem mondhatott le hatalma súlyos csorbításáról, ezért ellentámadást intézett a pápa ellen. Sokan mellé áltak és igy császárrá koronáztatta magát. A német főpapok aszerint lettek császár vagy pápapártiak, hogy kitől féltek jobban. A pápák és császárok harcában rövid szünetet jelentett az 1122-es wormsi konkordátum. Eszerint az egyházi invesztiturát, a császár átengedte a pápának. A kiujuló harcok egyre inkább feltárták a császári hatalom gyengeségeit, így a németországi főurak akkor fordultak szembe a császárral, amikor akartak. A másfél évszázados harc a pápaság javára dőlt el. 3.,b. Mutassa be a Tanácsköztársaság programját a Mindenkihez c. kiáltvány alapján ! 1919 június 21.-én a szociáldemokraták és a szocialisták egyesültek a Magyarországi Szocialista Párt néven, és kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Proletárdiktatura jön létre. Legfőbb irányító szerve a Forradalmi Kormányzótanács, vezetője Kunn Béla volt. A hatalmat a vörös őrség és a "Lenin-fiúk" biztosították. Intézkedések: - Forradalmi törvényszékek szervezése. - Vörös Hadsereg létrehozása. - Üzemek, bányák, bankok, vállalkozások államosítása. - 100 holdnál nagyobb birtokok kollektiválása. - Szociális intézkedések (proletárgyerekek üdültetése, lakásfoglalások). - Iskolák államosítása, mozik-hangversenyek létrehozása. - Ateista propaganda. Ezek hatására megkezdődik a szervezkedés a Tanácsköztársaság felszámolására. Belső: Antibolsevista Kommité, szegedi ellenkormány, vasutas sztrájk, ludovikás lázadás. Külső: április 19.-én román, 23.-án csehszlovák támadás. Az északi hadjáratban a Vörös Hadsereg sikereket ér el, de az Antant hamis igéretekkel félrevezeti. Július 30.-án a románok átlépnek a Tiszán, a főváros felé. 4.,a. Mutassa be a feudális Magyar állam megszervezésének folyamatát ! Értékelje Géza fejedelem és I. (Szent) István történelmi szerepét. A kalandozásoknak bealkonyult.A magyarok a külföld szemében barbároknak tüntek fel, akik gyújtogatnak, és válogatás nélkül legyilkolnak mindenkit, éppen ezért meg kell őket semmisíteni.Ugyanakkor a belső helyzet sem biztatóbb és a kalandozások kudarcának is pozitiv hatása volt. Igy a 972-ben uralomra jutó Géza sorsdöntő választás előtt állott. Géza fejedelem előtt álló legsürgetőbb feladat a kalandozások beszüntetése és a fenyegető külföldi támadás elhárítása volt. A kalandozásoknak nem csupán a kudarcok miatt kellett véget vetniük, hanem mivel a központi hatalom megerősődött, így már senkinek sem volt rá szüksége. Nagy Ottó császár által tartott birodalmi gyülésen a cseh, lengyel, orosz, mellett a magyar is megjelent, békét, barátságot ajánlva a császárnak és nyugati hittéritőket kérve. 4.,b. A trianoni békeszerződés (1920. június 4.) Az I. világháború Németország és a Monarchia vereségével végződött. A békeszerződést 1920 június 4.-én irták alá Versailesben, a Nagy Trianoni palotában. A trianoni békeszerződés súlyos csapást mért Magyar-országra. A magyar küldöttséget Aponyi Albert vezette. Javaslataikat kivétel nélkül elutasitották. a békeszerződésben jóvátétel fizetéséhez kötelezték Magyarországot, kereskedelmi és katonai korlátozásokay irtak elő. Ezen túl 325.000 négyzetkilométerről 93.000 négyzetkilométerre csökkent az ország területe. 3.9 millió magyar került a határokon kivülre. Eredetileg Sopron is Ausztriához került volna, de sikerült népszavazást kicsikarni, s a lakosság 45 %-a Magyarország mellett voksolt (leghüségesebb város). A trianoni békeszerződés nemcsak a példátlan területvesztés miatt, de azért is igazszágtalan volt, mert a nemzetiségi elvet csak a környező népek szempontjából vette figyelembe, s nem törödött azzal, hogy magyarok milliói kerülnek idegen uralom alá. A trianoni békediktátum negativ hatástai sokban okai voltak annak, hogy Magyarország a második világháborúba sodrodott, s még ma is sólyos nemzetiségi kérdések forrása. 5.,a. A feudális rend megszilárdulása I. (Szent) László, Könyves Kálmán és III. Béla uralkodása alatt. 5.,b. Mutassa be a felvilágosodás alapvető tanitásait a források alapján ! 6.,a. Mutassa be az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond uralkodását, különös tekintettel az államszervezetre és gazdaságra ! 6.,b. Jellemezze a görög - római müvészetet az alábi képek alapján ! A Római müveltség leginkább abban mutatkozik be, hogy a különböző tudományokat egy csoportba fogja ösz-sze. Ez a sajátosság a valláson is érezhető.A Római vallás szinte azonossá vállik a görög vallással. A Rómaiak számára az istenek mindig élő lényeket jelentettek, mint például Jupiter és Zeusz. Éppen ezért mitoszok, mondák nnem alakúltak ki. A római vallás egyre inkább kezdte elvesziteni jelentősségét, aminek következtében újjabb vallások alakultak ki. Ezek vagy eltüntek vagypedig a feledés homályába merültek. A tudományok terén a Rómaiak sokat tanultak a Görögöktől, de a Jog-tudományt ők fejlesztették ki. A Jogtudományt főleg az emberek és a vagyon védelmébenállitották. Technikájuk azonban magasan felülmulta tudományos érzéküket is. Ez a technika tette lehetővé a csatornák, nagy forgsalmú kikötők és vizvezetékek épitését is. Elsősorban vizvezetéképitő technikájuk bontakozik ki elöttünk igazán. Városaikat magasan ivelt bástyás falakkal vették körül, és úthálozatuk behálózta az egész birodalmat. Nagy fejlődést értek el a matematika terén is. A római irodalom a Görög irodalomból alakúlt ki, ami aztán a latin nyelv kifejlődéséhez vezetett. Az eposzokat, tragédiákat a magasabb rendü osztályok is élvezni tudták, mig a szindarabokat, komédiákat az alacsonyabb rendü néposztályok is élvezték. Itt alakulnak ki az első prózai müvek is, amelyek a IV. - III. század körül keletkeztek. Nagy filozofusokkal, szónokokkal gyarapodik a nemzet. A filozofusok és szónokok regéket költenek Róma keletkezéséről, háborúiról és békéiről. A római történetirás Techitus- nak köszönhetően az I. században éri el csúcspontját.. ő a város viszontagságait és tragikus történelmi viszontagságait irja le. A képzőmüvészet a keleti és Görög kultura hatása alatt fejlődik ki. Az épitészet is magas szinvonalra fejlődik. A Görög épitészet legszebb remekei a templomok voltak, mig a Rómaiaké a szinházak, csatornák, fürdők, hidak voltak. A bazilikákat később a keresztény vallás isteni célokra is felhasználta. Róma ebben az időben milliós világvárossá növekszik, igy rengeteg csodaszép épület épül. Ezeket az épületóriásoknak a megépitése új technikai fogásokat igényel. A magasabb falakat boltivekkel kötik össze, mintegy árkádrendszert alakitva ki. A nagyobb termeket kupolákkal fedik le. A szobrászatban a csodaszép szobrokat rettentő nagy pontossággal készitik el. A római müvészetlegszebb remekei a Capitolium és a Colosseum. 7.,a. Hogyan kisérelték meg a Hunyadiak a XV. századi magyar állam fő kérdéseinek megoldását ! Zsigmond halála után ismét fölélednek a trónviszályok. A török ezt a lehetőséget kihasználva egyre jobban betör az országba. A védtelen ország a súlyos helyzet hatására csaknem már elfoglalttá vállik. Hunyadi János erdélyi vajda volt az els; aki fölismerte a török veszély nagyságát és csapataival az 1440-es években sikeresen védekezett. Első harcaiban győzelmeket aratott, azonban a szultán 1442-ben nagyobb hadat küld Erdély feldúlására. Az országot a támadás készületlenül érte, Hunyadi megpróbált ellenállni, de aztán mégis vereséget szenvedett. Ennek következtében csapatait újjászervezi és Gyulafeférváron döntő csapást mér a török seregekre. A hir gyorsan elterjed és Hunyadi csakhamar hires lesz. Ennek hatására I. Ulászló király behatol a török birodalom központjába. A sereget jól felszerelt katonák alkották. Hunyadi egymás után aratja győzelmeit, de a Balkán-hegységnél komoly akadályokba ütközik, a fagy beállta miatt, ezért csapataival együtt visszatér. I Ulászló Nagyváradon aláirja a békét, de ugyanakkor csapatokat indit a török leverésére, ami kudarcba fullad. I Ulászló elesik és Hunyadi elmenekül. A várnai csatavesztés és a király halála után Hunyadit kormányzóvá választják. Belső rendet teremt és a befolyó összegeket a haderő korszerüsítésére fordítja (zsoldossereg). 1448- ban a Rigómezei csatában ismét győz a török túlerő. 1456-ban a Szultán körülfogja Nándorfehérvárt. Hunyadi győzelmet aratott a török ellen, de a városban kitörő súlyos pestisjárvány elragadja az élők sorából. Hunyadi halála után a főurak elérkezettnek látták az időt, hogy leszámoljanak a nagy tekintéjü és gazdag családdal. Sikerült megnyerni tervükhöz V. László királyt is. A király Budára csalta Hunyadi fiait Lászlót és Mátyást. Lászlót kivégeztette, ami országos felháborodást keltett. A Hunyadi ház hivei fegyveres szervezkedésbe kezdtek, aminek hatására V. László Prágába menekül és magával viszi a kiskorú Mátyást is. 1458-ban Hunyadi kisebbik fiát Mátyást megválasztják Magyarország királyává (1458-90). Hatalma kezdetben gyönge volt, de fiatal kora ellenére renkivül határozottnak bizonyul. Mindenkit megnyer célja eléréséhez. Néhány év alatt igy hatalmá sikerül megszilárditania. A belső rend helyreállitása után Mátyás a királyi hatalom és az ország védelmi megerősitésére forditotta a figyelmét. Erre nagy szükség is volt, mert a török Mátyás uralkodásának második felében bekebelezte Szebiát és ezzel a török birodalom hosszú szakaszon Magyarország szomszédja lett. Az erős királi hatalom átszervezi a kancelláriákat is. a kancelláriákon állitották ki az okleveleket, rendeleteket, és a törvényeket is. A hivatali munkákat az egyház helyett szakképzett hivatalnokokkal végeztette el, amiért fizetést is kaptak. Mátyás uralmának legerősebb támasza az 1470-ben kiképzett zsoldossereg lett. Ez volt a fekete sereg. A sereg rengeteg pénzt emésztettt fel, ezért Mátyás szorgalmazta a kereskeelem és a városok fejlődését is. Mivel azonban ebben az időben kevés gazdag város volt, Mátyás a jobbágyokra kivetett adókból igyekezett összeszedni a hiányzó ösz-szegeket. 7.,b. Elemezze az Amerikai Egyesült Allamok Függetlenségi Nyilatkozatát és annak hatásá 8.,a. Ismertesse a nagy földrajzi felfedezéseket és mutassa be következményeit ! A kelet kincsei, drága füszerei, kelméi egyre kelendőbbek lettek a XV. sz.-i Európápan. A kereskedelem és a pénzgazdálkodás során Európában több ezüstre, aranyra lett volna szükség, mint amennyi valójában volt. Ráadásul a török hóditások elzárták az utat a Földközi - tengeren az Európai kereskedőutak felé, igy új utakat kellett keresni. Ez ösztönözte Kolombusz Kristof-ot 1492-ben, hogy az Atlanti - óceánon áthajózva eljusson Indiába. Hosszú hajózásai során a legénység már egyre türelmetlenebb lett, de Kolombusz Kristof nem tágitott elhatározása felől és kéthonapi hajóút utánmegpillantották a szárazföldet. Három hónapon át hajózott a szigetek között és még, három alkalommal járt Amerikában, de még a halálakor sem tudta meg, hogy új földrészt fedezett fel. A Spanyol szerencsevadászok megindulásával és a királyság embereivel megindult az ország gyarmatositása (igába döntése). Az őslakók ezrével, tizezrével haltak meg az ezüst- és aranybányákban az elviselhetetlen munka, az éhség és a járványok miatt. A hóditók ekkor fekete rabszolgákat szálitottak ide Afrikából. Sok nemesfém és új növény nemesedett meg földrészünkön. A kincsekkel megrakodott hajók visszatérte sok hajóst csábitott az új kontinensre. Közöttük volt Magellán is. Amerika kincsei, értékes terményei, az indiai árúk hatalmas tömege áramlott Európába. Onnan meg iparcikkekkel, fegyverekkel megrakodott hajók vitték vissza az árút. Igy az egyre jobban kibontakozó világkereskedelmi útvonal a Földközi - tengerről az Atlanti - óceánra terelődik át. A kereskedők egyre több iparcikket vásárolnak. A céhes ipar a megnövekedett igényeket nem tudja kielégiteni, igy létrejönnek a manufakturák. A manufakturákat a tőkések irányitották. A mühelyeikben tönkrement céhesek, elszegényedett parasztok dolgoztak. Munkájukért fizetést kaptak, de amit megtermeltek az a tőkésé lett. A manufakturákban is kézzel dolgoztak, mint a céhes mühelyekbe, de sokkal több terményt tudtak előállitani, mert minden munkás csak egy részfeladatot csinált. Ez a munkamegosztás meggyorsitotta a munkafolyamatot. A manufakturák különösen Angliában terjedtek el gyorsan. Aszigetország jó éghajlata kedvezetta juh és az állattenyésztésnek. Gyorsan fejlődik a textilipar (olcsó munkaerő). A gyarmatositás és a manufakturaipar gyors fellendülése, a polgárság jólétéhez vezetett. Oriási vagyonok halmozódtak fel a tőkések kezében. A meggazdagodott polgárság saját maga szerette volna irányitani saját sorsát, az urak és a papságnemtetszésével ellentétben, ezért a polgárság harcba indult a középkori társadalmi rendért. 8.,b. A szemelvény alapján mutassa be Széchenyi István reformpolitikáját ! Széchenyi hazatérése után csillapíthatatlan tettvággyal vetette magát a magyar közéletbe.Arisztokrata neveltetése révén a köznemesség rendi szemléletét, nemesi nacionalizmusát kezdettől elutasította, de arisztokrata társaitól is különbözött abban, hogy osztálya fölvirágoztatását az egész nép júlétre emelésével képzelte el. 1830-ban lép a nyilvánosság elé. Hitel címü müvében az eddigi gondolatokat merész újjításokkal egészíti ki és összefüggő reformprogramba foglalja. Széchenyi a robotoltató, jobbágynyúzó egység ellensége volt. A mezőgazdaság kapitalista átalakításához viszont pénzre és hitelre volt szükség. A hitelt azonban még a nagy vagyonú Széchenyitől is megtagadta egy bécsi bank, mert a nemzeti birtokot eladni, elárverezni nem lehetett. Az ősiség törvényének megszüntetése logikusan maga után vonta volna a nemesek földvásárlásának jogát és a nemesek adózását. A Hitel megjelenése után oriási siker következett be, bár a nemesség nem nézte joszemmel ezeket a törekvéseket. Leghevesebben az arisztokrácia támadta a Hitel gondolatait. A támadásokra Széchenyi a Világ címü munkájában válaszolt. Különösen a jobbágyságról írt meleg szavakat. A Stádium-ban a fokozatosságot félretéve - rendszerét sürítve tárta a nemzet elé. A Stádium tizenkét pontja: az ősiség eltörlése; a kincstár joga a birtokra kihalás esetén; a birtokszerzés joga; törvény előtti egyformasg; stb. 9.,a. Mutassa be Magyarország három részre szakadásának okait és az önálló Erdély születését ! Jelemezze az országrészeket ! Az elhúnyt II. Lajos helyébe a magyar nemesség egy része az ország leggazdagabb birtokosát Szapolyai János erélyi vajdát választotta Magyarország királyává (1526-40). A Habsburgok érvénytelennek tekintették János király megválasztását, mert a Jagelló uralkodokkal kötött szerződés alapján őket illette volna a trón. Habsburg Ferdinándnak sikerült is a nemesség másik részével királlyá koronáztatnia magát (1526-64). Igy a két király békét kötött egymással, az országot pedig két részre osztották, de megegyeztek hogy János halála után Ferdinánd lesz az egész ország uralkodója. János királyt a török támogatta, hogy Ferdinándot legyőzhesse, igy lényegében az ország sorsáról lényegében a törökök és a habsburgok rendelkeztek. A török szultán nem járult hozzá ahoz, hogy az egész ország habsburg fenhatóságú legyen, igy jobbnak látta a kétfelé szakitást és a középső területek elfoglalását. János halála után, fia Zsigmond került hatalomra. Ferdinánd ostrom alá veszi Budát, de a szultán nagy csapataival visszavonulásra készteti a habsburg csapatokat. Ezekután a szultán vendégségbe hivja a magyar főurakat és eközben mintha csak a várat néznék meg, beszivárognak a Budai várba és lefegyverzik az őrséget.Ezzel a csellel 1541-ben Buda török kézre kerül és igy az ország 3 részre szakad. Buda elfoglalása után az ország nyugati része Ferdinánd kezébe maradt, nagyobb része pedig az újabb és újabb török támadások hadszin-terévé változik. A Habsburgok birodalmuk előretolt védőbástyájaként tekintették a királyi Magyarországot. A főváros Pozsony volt. Erdély és a Tiszántúl egyes területeit a török, Zsigmondnak engedte át. Az ország középső területe, a hódoltság, a budai pasa igazgatásaként a Török Birodalom részévé vált (150 éves török megszállás). Ezért a gyakori háborúskodások révén, nagy területek néptelenedtek el és a lakosság száma is visszaesik. Az ország 3 részre szakadása - Kettős királyválasztás- Habsburg Ferdinánd Szapolyai János A török elfoglalja Budát (1541) Az ország 3 részre szakad Királyi Magyarország (Pozsony) Török hodóltság (Buda) Erdélyi fejedelemség (Gyulafehérvár) A királyi Magyarország: A királyi Magyarországot a Habsburg Birodalom fővárosából Bécsből kormányozták. A magyar országgyülést erősen korlátozták, ezért a nagybirtokosok váraikba húzodtak, ahonnan birtokaikat irányitották. A főúri várak háborúban ugyan védelmet szolgáltak, de a békeidőkben fényes ünnepségek szinhelyei voltak. A költséges életmód rengeteg pénzt emésztett fel. Ezért a főurak arra törekedtek, hogy birtokaik határát minnél jobban megnöveljék és a rajta megtermő termékeket, állatokat minnél jobban eladhassák. A majorsági földeket többnyire a jobbágyság müvelte és ez adóterheiket is tovább növelte. Az Erdélyi Fejedelemség: Erdélyben a Tiszántúl keleti területein János Zsigmond kiskorúsága idején, Fráter György szervezi meg az Erdélyi Fejedelemséget. ő épitette ki az országrész központi hivatalait és az országgyölést is. Fráter György a királyi Magyarország és Erdély egyesitésén fáradozott, ami időlegesen sikerült is neki. Erőfeszitéseit azonban a Török és a Német gyanakodva figyelte és végül császári zsoldosok révén meggyilkoltatta. 1571-ben Báthory István veszi át a hatalmat. Néhány évvel később Lengyel királlyá is megválasztják. Erdély ügyeit a Krakkoi várból intézi. A Török hódoltság: Az ország középső területe, a Nagyalföld és a Dunántól egy része a török birodalom része lett. A terület nemessége elmenekült a hóditok elől, de továbbra is adót szedett alattvalóitól. A jobbágyság igy kettős adó alatt nyögött. A birodalom többi tartományához képest itt is minden föld a török szultán fennhatósága alá tartozott. A szultán katonai érdekek fejében birtokokat adományozott katonáinak a szpáhiknak. A szpáhi csak addig birtokolta a földet, mig a szultáni parancs a birodalom más részébe nem szólitotta. Ezért arra törekedett, hogy minnél jobban több haszonra tegyen szert. A török földesur mellett, a török állam is keményen adóztatta a lakosságot. A városok elpusztitásához nem volt érdekük, sőt olykor még segitettek is nekik. Ekkor erősödött meg Szeged, Kecskemét is. Ennek ellenére a törökökkel járó gyakori háborúskodások igencsak megtizedelték a lakosságot. 9.,b. Jelemezze a principátus alkotmányát a forrás alapján ! 10.,a. Mutassa be Erdély szerepét a XVI. - XVII. századi függetlenségi harcokban ! A 16.sz. második felében a török hatalom gyengülni kezdett. felcsillant a török kiüzésének reménye. A magyar urak a Habsburgoktól várták az ország felszabaditását. Az 1593-ban újjaban kibontakozó Habsburg- Török háborúban Erdély is a törökellenes erőkhöz csatlakozott. Tartós eredményeket azonban mégsem sikerült elérniés az ország lakossága is súlyos vereségeket szenvedett. A császári zsoldosok ugyanúgy raboltak, fosztogattak mint a törökök. Eközben a Habsburg udvar a magyar érdekek megnyirbálására törekedett. Erélyben a császár hirhedt tábornoka Básta György lett az úr. Kegyetlen zsoldosai elől a lakosság az erdőkbe menekült. A nagy éhinség miatt makkból és fakéregből sütöttek kenyeret. Súlyosbitotta a helyzetet a protestánsok üldözése is. Különösen nagy felháborodást keltettek azok a nagy felségárulási perek, amelyek koholt vádak alapján a nagybirtokosok ellen irányultak. Bocskai ellenszegül és győzelmet arat. 1604-ben Bocskai előbb Erdély, majd Magyarország fejedelmévé választják. A katonai vereségek hatására a Habsburgok engedményekre kényszerülnek. Hossú tárgyalások után 1606-ban megszületik a Bécsi béke, amely biztositotta a szabad vallásgyakorlatot és kimondta Erdély függetlenségét. As zabadságharc után a fejedelem 10.000-nél is több hajdút telepitett le saját birtokaira. Ezzel lerakta a későbbi hajdúvárosok alapjait (Böszörmény, Szoboszlú). Mentesiti a hajdúkat a földesúri terhek alól és csak katonai szolgáltatásokat kiván tölük. 10.,b. A térkép alapján mutassa be az európai határváltozásokat az I. világháború után ! 11.,a. A Rákoczi - szabadságharc. Értékelje a szabadságharcot a nemzeti összefogás szempontjából ! A szatmári béke. 11.,b. Mutassa be a kereszténység kialakulását, főbb tanait, hatását ! 12.,a. Mutassa be a XVIII. századi Magyarországot a Habsburg abszolutizmus rendszerében, különös tekintettel Mária Terézia és II. József uralkodására ! 12.,b. Jellemezze a román és gótikus stilust a képek alapján ! 13.,a. Ismertesse az Angol Polgári Forradalmat és az alkotmányos monarchia kialakulását ! 13.,b. Mutassa be a Magyar nép vándorlását és a honfoglalást a történelmi atlasz segitségével 14.,a. Ismertesse a reformkori küzdelmeket Magyarországon a "haza és haladás" kérdésében 14.,b. Melyek voltak a husziták céljai ? Mi a különbség a kelyhesek és a táboriak között ? 15.,a. Mutassa be az 1848 / 49 - es forradalom és szabadságharc főbb szakaszait, sajátosságait és bukásának okait ! 15.,b. Mutassa be a céh és a manufaktura közötti különbséget ! 16.,a. Mutassa be az ipari forradalom folyamatát, gazdasági és társadalmi következményeit ! Egy évtizeddel a Francia Forradalom kitörése előtt Angliában nagy változások mennek végbe. A kézmüipart felváltja a gyári munkásság, a manufakturákban pedig elemeire bontják a munkafolyamatokat. A viz és a szélenergiát a gőz váltja fel. Az új energia átalakitja a munkahelyeket és létrehozza a gyárakat. A közlekedés és a szállitás felgyorsúl és megszületik a termelőeszközök piaca. Az ipari forradalmat az tette lehetővé, hogy a XVI-XVII.sz.-ban a feudális költségek már megszünőben voltak (föld közös használata) és igy a termelés meggyorsúlt és a lakosság megnövekedett. Kialakulnak a jól müködő hitelszervezetek. 1694-ben megalakul az Angol Bank. Előnyt jelent az is, hogy Anglia sziget volt, mert igy a teherszállitás jóval olcsóbb volt. Gépesitették a textilipart, majd vasúthálozatokkal épitették be az országot. A vasútépités új piacot teremtett a gőzgépnek és a vas és széniparnak egyaránt, de meg is oldotta ezek olcsó szállitását. 1830-50-ig a szén és vastermelés megháromszorozódott. A gépgyártás területén kialakúlnak a forgácsológépek, mig a faipar területén a gépek továbbfejlesztésével alkatrészeik folyamatos vasalkatrészekre történő kicserélésével fokozzák a termelést. Az ipari forradalom megváltoztatta a haditechnikát és egyes országok katonai teljesitőkészségét. Anglia igy a XIX.sz. közepére világhatalommá vállik. A városokban a lakosság megnövekszik. Sokan meggazdagodnak, a nagytöbbség azonban nyomorban szenved. A munkások szakszervezeteket alapitanak és önnálló alkotmányjavaslattal lépnek fel (chartizmus). A munkások politikai tapasztalatokat szereznek a parlamenti intézkedésekről. Marx-Engels tudatosan segitette a munkásságot céljainak minnél jobb elérésére. 16.,b. Ismertesse a legfőbb nemesi jogokat az Aranybulla alapján ! 17.,a. Mutassa be az olasz és a német egység kialakulását ! A XIX.századi Nyugat-Európában két, erős nemzettudattal rendelkező nép igyekezett saját nemzeti államát megteremteni. Itália az egységes nyelv és kultúra ellenére alapvetően három nagy régióra tagolódott, az Észak- Itáliai kis fejedelemségekre, melyek mind Habsburg fennhatóság alatt állottak, a Közép-Itáliai pápai államra, valamint a Bourbonok dél-itáliai nápolyi királyságára. Az 1848-as forradalmi hullám szinte elérhető közelségbe hozta a nemzeti állam kialakulását, azonban az egyesített ügyért harcoló hadsereg veresége megpecsételte a forradalmi mozgalmak sorsát. Az 1850-es években Cavour miniszterelnök vezetésével ismét Piemont vált a nemzeti egységfront bázisává. Cavour összehangolta a dinasztikus és nemzeti érdekeket, majd az 50-es évek második felében arra törekedett, hogy megfelelő nemzeti helyzetet teremtsen az olasz egység megvaló sitásához. Részt vett a Krimi háborúban, hogy Anglia és Franciaország kegyeit elnyerje. 1858-ban Napóleonnal megkötött békeszerződésben, Napoleon ígéretet tett arra, hogy Nizza és Savoia átengedéséért , osztrák támadás esetén katonai segítséget nyújt Piemontnak. Ezekután már csak Ausztria támadását kellett kiprovokálni, ami nem ment nehezen. 1859-ben kitör a háború és az Osztrák seregek súlyos vereségeket szenvednek. E siker hatására Közép-Itália hercegségeiből elűzik az osztrák uralkodókat és kinyilvánítják Piemonthoz való csatlakozásukat. Ekkor III. Napoleon váratlanul visszavonja csapatait és fegyverszünetet köt az osztrákokkal. Az itáliai egységmozgalmat azonban már nem lehetett feltartoztatni. 1860 tavaszán sorra csatlakoznak a közép-itáliai államok Piemonthoz. A dél itáliai területek is lázadoztak, de a Bourbon dinasztia még megpróbálja mente hatalmát1860-ban azonban Palermóban népfelkelés tör ki és Cavour támogatásával Garibaldi partraszáll Szicílián. Garibaldi nagy seregével elfoglalja az egész szigetet. Augusztus 20.-án átkel Dél-Itáliába és elfoglalja Nápolyt. Garibaldi sikerei arra ösztönözték Cavourt, hogy megtámadja a pápai államot, és dél felé törjön előre. 1860 októberében a két olasz hadsereg találkozik egymással igy Itália - Velence és Róma kivételével a piemonti király fennhatósága alatt egyesül. A XIX. sz. elején a német egységmozgalom is fellendült. Poroszországban Stein és Hardenberg, Ausztriában II. József reformjai meggyorsították a polgárosodást, a tőkés fejlődést. 1848-ban a forradalmi hullám a német területeken is végigsöpört és sorra megdöntötte az abszolutista rendszereket. 1848 május 18.-án összeült Majna-Frankfurtban a német nemzetgyűlés, melynek legfontosabb feladata Németország megteremtése volt. A nagynémet egység hívei Ausztria vezetésével, a kisnémet pártolói viszont Ausztria kizárásával, Poroszország vezetésével kívánták az egységes Németországot megteremteni. A szócsaták közepette a forradalom elhalt. 1849- et követően az abszolutizmus ismét megszilárdul. A gazdaság fejlődésnek indul. A német egyesítés folyamata Ottó von Bismarc készítette elő, aki fő feladatának a kisnémet egység megvalósítását tekintette. Szorosan együttműködött az északnémet államokkal és tudatosan készült az Ausztria elleni háborúra. 1866-ban kitörő Porosz-osztrák háborúban a Poroszok váratlan győzelmet aratnak. Július 3.-án a Königgrátz és Sadowa között szinte a teljes osztrák hadsereg megsemmisült. Bismarc gyorsan békét kötőt, hiszen nem Ausztria megsemmisítése volt a célja, hanem a Német területek egyesítése. Bismarc a széttagolt Német Szövetség legnagyobb részén 1867-ben létrehozza az egységes német államot, ezzel azonban felborítja az európai egyensúlyt ami Franciaországot veszélyezteti leginkább. III. Napóleon kirobbantja a porosz-francia háborút, ahol a porosz csapatok tönkreverik a franciákat és 1871 januárjában körülzárják Párizst. 1871 január 18.-án a Versailles-i palotában a német fejedelmek I. Vilmos porosz királyt a Német Birodalom császárává kiáltották ki. 17.,b. Mi jellemezte a humanizmus és a reneszánsz Magyarország elterjedését ? 18.,a. Vázolja a kiegyezés előzményeit, mutassa be a dualizmuskori Magyarországot 1890 - ig ! 18.,b. Ismertesse a reformáció fő irányzatait és az ellenreformációt ! A 15.sz. végén Németország sok-sok fejedelemségből állott. A katolikusegyház is igen nagy hatalommal rendelkezett. A főpapok úgy éltek mint a világi főurak. Diszes palotáik- sok pénzük és vagyont érő ruháik voltak. Vagyonukat még bünbocsátó cédulákkal is egyre csak növelték. Egyesek hatalmi vágya sértette a német parasztok, és a polgárság érdekeit. Luther Márton a katolikus egyház megreformálását követelte 1517-ben. A bünt egyedül isten bocsáthatja meg, hirdette. Véleménye szerint az ember büneit saját közbenjárásával, Isten szine előtt intézheti el, a papság és a pápaság közbenjárása nélkül. Ezért tehát nincs is rá szükség. Luther tanitásait több fejedelem, földesúr is támogatta, mert meg akarták szerezni az egyházi birtokokat. Luther tanitásai gyorsan terjedtek a parasztok között is. ők azonban a jobbágyi munka csökkentését is felvették a követeléseik közé. 1525-ben parasztháború tör ki. Kezdetben sorozatos sikereket aratnak, de később a súlyos fegyverhiányok miatt leverik őket. A parasztháború elbukik. Luther a latin nyelv helyett a nemzeti nyelv használatát javasolja. Ösztönzi a müveltség fejlesztését, nyomdák, iskolák alpitását. A Bibliát németre forditja. A refomáció csaknem egész Európában elterjed. Luther tanait a meggazdagodott polgárság érekeinek megfelelően Kálvin János genfi prédikátor fejleszti tovább. Kálvin szerin Isten elrendelte, hogy kire vár túlvilági boldogság, és kire kárhozat. Szerinte joga van a népnek az őt elnyomó zsarnok uralkodót eltávolitani. Létrejönnek a protestáns egyházak. Az egyház kezdetben tehetetlenül nézte a reformáció térhóditását, később azonban meginditotta az ellenreformációt. Megalapitja a jezsuita rendet, amelynek egyik fő célja, hogy a protestánsokat visszatérítsék a katolikus hittre. Iskolákat állitanak fel és terjesztik az anyanyelvi kulturát, hogy a katolikus rend számára minnél több hivőt szerezhessen. Felújjitja az inkviziciót. Az iszonyú kinzásoktól sem riadt vissza, hogy az eretnekeket visszatéritse a katolikus hittre. Máglyahalálra küldte Giordano Brunot a híres filozófust is. Legnagyobb tudósok munkái váltak a tüz martalékává, melyek valamilyen okból veszély jelentettek az egyházra. A reformáció azonban ennek ellenére súlyos csapást mért a katolikus egyházra, s ezzel megrenditette a mindeddig szilárdnak hitt feudális rendet is. 19.,a. Milyen szerepet játszottak a nemzetközi ellentétek a I. világháború kirobbanásában ? Vázolja a háború főbb szakaszait, a háborút lezáró békerendszert ! A XIX század utolsó harmadára az angol és francia érdekeknek megfelelően kialakultak a gazdasági és politikai érdekszférák, illetve a tengerentúli befolyási övezetek. A századforduló következtében bekövetkező gazdasági robbanás során Németország a gazdaságban magához ragadta a vezető szerepet, és úgy érezte hogy gazdasági téren háttérbe szorították, ezért követelte a világ újrafelosztását. Az érdekellentétek hatására helyi háborúk éleződtek ki. Fokozódott a fegyverkezés,a háborús késülődés, ami arra késztette az európai hatalmakat, hogy biztonságuk érekében egymással közös szövetséget alakítsanak ki. A központi hatalomhoz vagy az Antanthoz egy kis idő elteltével majd minden állam csatlakozott, ami azt eredményezte, hogy egy helyi konfliktus akár egész Eorópát háborúba húzhatta. Márpedig Németország szándéka 1914-ben éppen ez volt. Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös meggyilkolása miatt a Monarchia és Szerbia között kirobbant konfliktus helyi jellegű maradt volna, ha II. Vilmos német császár nem biztosítja a Monarchia feltétlen támogatását. 1914 nyarán Németország elhatározza a háborút. A háborúra való felkészülésben messze megelőzték az Antantot és pillanatnyi előnyüket nem akarták kihaszálatlanul hagyni. A Monarchia maga mögött tudva Németország támogatását, julius 28.- án hadat üzent Szerbiának, és ezzel beindította azt a láncreakciót amely hetek alatt lángba borította majdnem az egész világot. Augusztus 1-én Németország Oroszországnak, 3-án Franciaországnak hadat üzent mivel a német csapatok megtámadták a semleges Belgiumot, augusztus 4.-én Anglia hadat üzent Németországnak. Sorra követték egymást a kölcsönös hadüzenetek, megkezdődött az I. világháború. A XIX.sz. végére a világ felosztását a gazdaságilag megerősödött Németország nem tartotta kielégitőnek. Az érdekellentétek szövetségi rendszereket hoztak létre. Központi hatalmak (Németország, Ausztria, Magyarország, és Olaszország). Antant (Anglia, Franciaország, Oroszország,. A háborús felkészülés a XX.sz. elején megtörtént, csak egy szikra kellett a kirobbanáshoz. 1914 VI.28.-án Gavriko Princys lelőtte Ferenc Ferdinánd trónörököst, Szarajevóban. A monarchia VII.28.-án hadat üzent Szerbiának, majd napokon belül egymást követték a hadüzenetek (Németország Oroszországnak és Franciaországnak, Anglia - Németországnak.). A németek gyors sikereket arattak. Kész1lödtek a világháborúra. A kezdeti sikerek után azonban Párizs előtt megállt a front, ugyanakkor keletről az orosz seregek is támaást inditottak. A Balkánon a monarchia nem tudta elfoglalni Szerbiát. A frontok megmerevedtek. A szembenálló felek új szövetségeseket igyekeztek megnyerni. Az Antant megnyerte Olaszországot (1915) és Romániát (1916), Bulgária a központi hatalmakhoz csatlakozott. Az új katonai eszközök bevetése sem hozott döntést. A tilalmak ellenére alkalmazott mindkét fél harci gázokat, az Antant által bevetett harckocsk hatására sem hozott döntést, kezdetleges volt a repülkőgépek felhasználása is. A német tengeralattjárók kezdeti sikerei sem befolyásolták a szárazföldi hadmüveletek alakulását, viszont azt eredményezte, hogy 1917 áprilisában Amerika is belépett az Antant oldalán a háborúba. Nem változtatott Németország helyzetén az sem, hogy Oroszországban 1917-ben forradalom tört ki. Az új hatalom 1918-ban külön békét kötött a központi hatalmakkal. Ekkorra azonban Németország és a monarchia teljesen kimerült. Az Amerikaiakkal megerősödött Antant csapatok 1918 nyarán elsöprő erejü támadást inditottak. 1918 őszén a központi hatalmak államai sorra fegyverszünetet kértek. Ebből Bulgária majd Törökország, a Monarchia nov. 3.-án, Németország nov.11.-én irta alá a fegyverszüneti okmányokat. 19.,b. Elemezze az 1514. évi jobbágytörvényeket ! A nemesi megtorlás az első napok szörnyüségei után törvényes kereteket kapott. Országgyülésen szabályozták a felelősségrevonást, a kártérítéseket. Werbőczy ekkor mutatta be jogi mestermunkáját, az ország törvényeit rendszerező Tripartitumot (Hármaskönyv). Ehhez azonnal hozzá is kapcsolták azokat a törvényeket, amelyek megtiltották a jobbágyok szabad költözködését és rögzítették szolgáltatásaikat. Az 1514-es törvények zöme ugyan végrehajthatatlannak bizonyult, s a gyakorlatban a szabad költözködés továbbra is megmaradt, de a rendelkezések a XVI.sz. végén majd kész alapot fognak adni a földbírtokosok tömegesen jelentkező röghözkötési igényeinek. 20.,a. Ismertesse a Horty - rendszer hatalomra jutásának körülményeit, kiépitését és megszilárdulását ! 20.,b. Mutassa be az Angol parlamentet az ábra alapján ! 21.,a. Ismertesse az 1929-33. évi gazdasági világváltság lefolyását és következményeit ! Hogyan keresték az egyes országok a válságból a kiutat ? 21.,b. Milyen céljai és szervezetei voltak a magyar jakobinus mozgalomnak ? 22.,a. Mutassa be a II. villágháború előzményeit, okait, menetét a sztálingrádi csatáig ! 22.,b. A végvári rendszer a törökellenes küzdelemben. Ismertesse a Történelmi atlasz segitségével a nevezetes csatákat ! A török terjesztkedés megállítása a végvárak feledata volt. Hadjárat idején fékezte a szultán előrrenyomulását, mert az addig tovább nem tudott menni, míg el nem foglalja azt. Különben az utánpótlást és a segítséget elvágták volna. A várak szerepe békeidőkben is jelentős volt, mert a törökök állandó rablótámadásaikkal az ország határvidékei ellen és az ottlakó népekre, állandó veszélyt jelentettek. Ő ellenük is csak a végvári katonák vették fel a harcot. A XVI.sz. közepén hatalmas végvárrendszerek alakúlnak ki Magyarország határvidékein. A régi várakat megerősítik és sarkaikra bástyákat emelnek, hogy onnét is ágyútüz alatt is tarthassák az ellenséget. 1532-ben a Szultán hatalmas seregével megindul Bécs elfoglalására, de Kőszeg vára megakadályozza ebben. A várat Jurich Miklús és közel 800 katonája védi. A végvári katonák hatalmas veszteségekkel ugya, de megvédik a várat és menekülésre kényszerítik a török csapatokat. A végvárak jelentőssége az 1550-60-as években muatkozik be igazán, amikor a törökök újjult erővel fogtak hozzá a hódoltsági területek megnöveléséhez. Temesvár elfoglalása után Drégej-vár elfoglalására készülödtek. A várat Szondi György és maroknyi kis csapata megvédeni igyekezett, de végül a török hadsereg aratott sikert. Ez után következett Eger-vára, akinek vezetője Dobó István volt. Ha Eger elvész, akkor a török előtt megnyilik az út egészen a Lengyel határig. De az egri védők kitartása visszavonulásra kényszerítette a török csapatokat. 1566-ban maga Szulejmán indított seregeket Magyarországra, de Szigetváron ellencsapásokba ütközött (zrinyi Miklós). A szigetvári katonák egy hónapi hősies harcuk után sem engedték továbbnyomulni a török hadsereget. A csatában maga Szulejmán is meghalt. A végvári rendszer sikeresen fékezte meg a török előrrenyomulásait. A nagy hadjáratok közötti időben is bátran csaptak le a fosztogató török csapatokra, és amikor éppen nem fenyegette senki sem az országot, akkor historiás énekekkel és szórakozásokkal csapták agyon az időt. 23.,a. Ismertesse a II. világháború menetét 1943 - tól ; az antifasiszta koalició győzelmét a fasizmus felett ! 23.,b. A Bocskai - felkelést lezáró bécsi béke jelentőssége ! A tizenöt éves háború kezdetén még háttérbe szorultak az ellentétek a magyar rendek és a Habsburg hatalom között. A háború kilátástalan elhúzódása és a Habsburg abszolutizmus erősödő nyomása azonban kiváltotta a rendek elégedetlenségét. Sérelmesek voltak a birtokos osztály számára azok az intézkedések, amelyekkel az udvar a háborus kiadásai miatt, a kincstáron próbált segíteni. Hütlenségi perek indultak. A protestánsok üldözése tulnyomórész az egész magyarságot érintették. 1604-ben Bocskai István, az egyik legtekintélyesebb főúr, korábban a Habsburgok híve a fegyveres ellenállást választotta, a császárral szemben. Felfogadja a hajdúkat. (A hajdúk munka nélkül maradt marhahajcsárokból, földönfutóvá vált parasztokból lettek). Bocskai éppen a császár zsoldjából állította őket a maga oldalára. Bocskai sikerei csúcsán is jzanul itéli meg lehetőségeit. Bár Felső-Magyarország nagy részét elfoglalja, tudja, hogy a császári tulerővel nem tud szenbeszálni. Saját hajdúit sem tudta rendszeresen fizetni. Ez viszont elidegenítette tőle a hívéül szegődő földbirtokosokat. Megegyezést kereső szándékai találkoztak a császári udvar békére való hajlandóságával. Igy az 1606-os bécsi béke biztosította a protestáns nemesek, a szabad városok és a végváriak vallásszabadságát. Bocskai Erdély fejedelmeként írta alá a békét, s ez a Habsburgok részéről az erdélyi függetlenség elismerését jelentette. Bocskai közremüködésével végre pontot tett a tizenöt éves háború végére a szultán és a császár. A zsitvarnoki béke a fennálló helyzetet rögzítette. Bocskai az adott helyzetben a legtöbbet érte el. Politikusi nagysága mutatja, hogy volt bátorsága - a rendek ellenére is - valamelyest kiterjeszteni a rendiség bázisát. Ezért telepítette le és látta kiváltságokkal el a hajdúkat. 24.,a. Ismertesse Magyarország résztvételét a II. világháborúban ! A jugoszláv állam széthullása után a magyar királyi honvédség alakulatai 1941 április 11.-én átlépték a trianoni határt. Ezzel Magyarország a II. világháború hadviselő államává vált. Anglia ekkor még nem üzent hadat, de a diplomáciai kapcsolatokat megszakította. Az 1920-ban elcsatolt területek visszaszerzése egyre inkább német törekvések mellé állították az országot. 1941 tavaszán a Szovjetunió is részt vett a BNV-n. A letartoztatott Rákosi és társai a Szovjetunióba távoztak, igy az 1848/49- es szabadságharci zászlók visszatértek orosz földről. A Szovjetunió ellen 1941 június 22.-én indított német támadás nem számolt Magyarország részvételével. A szlovák és Román csatlakozás után bombatámadás érte Kassa, Munkács városát. Mivel a Szovjet háború is német sikerekkel indult, a hadbelépésnek jelentős bázisa volt. Június 27.-én Bárdossy miniszterelnök bejelentette a hadiállapotot a Szovjetunióval. A kibontakozó háborúellenes népfrontmozgalom megélénkülésének jele az 1941 október 6.-i megemlékezés a Batthányi-mécsesnél. 1942 februárjában megalakult a Magyar Történelmi Emlékbizottság, március 15.-én a Petőfi szobornál jelentős tüntetés volt. A moszkvai csata és Horthy személyes fellépése Bárdosi ellen a kormány lemondásához vezetett. A Kállai-kormány az oroszfrontra vezényeli a II. magyar hadsereget, amely megszálld feladatokat is ellátva eléri a Don vonalát. Kállai miközben a németek kívánságát teljesíteni, megpróbálja a háborúból való kiugrást. A belpolitikában a kormány mind a bal- mind pedig a jobboldal ellen fellép. 1943 elején a II. magyar hadsereg nem tudja az óriási túlerőt feltartozatni és igy felmorzsolódik. Németország számára döntően fontos volt Magyarország a Balkán miatt is. Ezért Horthy és Hitler tárgyalása után megkezdődött a német megszállás. A szövetségi hatalmak nem megszállt, hanem német csatlósként tekintették az országot. 1944 májusában megalakult a Magyar Front. Románia átállása, majd hadüzenete új helyzetet teremtett. Lakatos Géza tábornok nem tudta megoldani a háborúból való kilépést, a nyilasok a hatalom megragadása érdekében szervezkedtek. Horthy fegyverszüneti_ delegációja kemény feltételeket kapott, de októberben Moszkvában aláírják a fegyverszüneti megállapodást. A nyilas vérengzés a Dunántúli megyékben dühöngött. A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát letartoztatták és a budapesti zsidóság is hatalmas veszteségeket szenvedett. A vörös hadsereg 1945 február 13.-án elfoglalta Budapestet, majd április elején kiűzte a német és nyilas erők maradványait. 24.,b. Melyek az alapvető polgári szabadságjogok az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata alapján ? 25.,a. Mutassa be a proletárdiktaturák kialakulását a szovjet megszállás alatt ! Jelemezze a hidegháborút ! 25.,b. Mi jellemzi a dualizmus korának tudományos és müvészeti eredményeit ? A kapitalista gazdálkodás és gazdaság uralkodóvá vállása megteremtette a kulturális életet Magyarországon. Igy a dualizmus nemcsak gazdasági téren, de a kúltura és a gazdaság terén is előrrehaladást biztosított. A szellemi fejlődés kiindulópontja az 1868-ban elfogadott népoktatási törvény jelentette. Ez hamarosan a városi kispolgárság iskolája lett. A kiegyezéskor mindössze egyetlen egyetem müködött hazánkban, a budapesti Tudományegyetem. 1872-ben több karral bővítették az intézményt. 1910-13 között újabb két egyetem alakúlt, a pozsonyi és a debreceni. A fejlődő tudományos élet központja a Tudományos akadémia lett. Különböző tudományos társulatok is alakultak. Ez a kibontakozás a tudományok fejlődését mozdította elő. A kiegyezést követően 38 múzeum és 45 könyvtár jött létre hazánkban. Az egészségügyben is nagy változások történtek. Ekkor állították fel a tisztiorvosi intézményekett, amelyekből a korházak és a klinikák alakultak ki. Jelentős eredményt hozott a kötelező himlőoltás bevezetése is. A tudományokkal szenben az irodalom némi visszaesést mutatott. Petőfi elesett, mások pedig bújdosni kényszerültek. A kor költői és irói Arany, Vörösmarty, Tompa, Madách, Jókai segítették ébren tartani a nemzet öntudatát. A kor legsikeresebb regényírója Jókai lett. 1873-ban Buda és pest egyesüléséből létrejött az új főváros Budapest. Az építészetben is teret hódítottak a változósok. A közlekedés fejlődésével hidak, pályaudvarok épültek, valamint megépült a Milleniumi vasút is. A festészet teréna legtöbb témát a magyar történelemből merítették. A zenei életben a kor két legismertebb zeneszerzője Erkel Ferenc és Liszt Ferenc tevékenykedtek, akik a magyar zenét világhírüvé tették. 26.,a. Mutassa be a "népi demokratikus" átalakulást és a kommunista hatalomátvételt Magyarországon ! Az 1945 novemberi választásokon a Kisgazda Párt gyözött, de fontos miniszteri tarcát töltött be a kommunisták (belügy: Nagy Imre, közlekedés: Gerő Ernő, népjólét: Molnár Erik). Rákosi Mátyás volt a miniszterelnök helyettes. 1946 február 1.-én kikiáltották a köztársaságot. A köztársasági elnök: Tildi Zoltán, miniszterelnök: Nagy Ferenc. 1946 márciusában megalakul a baloldali blokk. Májusban államositják a bányákat. Megkezdődik a B-listázás ( a megbizhatatlanok elbocsátása). Augusztusban bevezetik a forintot. 1947. évi választásokon is a kisgazdák győznek, de erősödik a baloldal nyomása. A kormány elutasitja a Marshal-segélyt. Folytatódnak az államositások (bankok, üzemek, vállalatok, nyomdák, gyógyszertárak).Az ellenzéki pártokat folyamatosan felszámolják és megerősitik a rendőrség és az AVH szervezetét. 1948 jónius 12.-13.-án egyesült a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt, Magyar Dolgozók Pártja néven, amely lényegében minden hatalmat átvett. 26.,b. Mi a nacionalizmus és a liberalizmus ? 27.,a. Elemezze az 1956 - os magyar forradalom és szabadságharc célkitüzéseit és főbb eredményeit ! 27.,b. Jellemezze felvilágosult abszolutizmust ! A harmincéves háborút lezáró Wesztfáliai béke (1648), megpecsételte Németország sorsát. A birodalom egykori helyén csaknem 300 fejedelemségecske éldegélt tovább, mindenben hüségesen utánozva a Francia udvart. A névlegesen még fönnálló német-császárság államai között még kett1' emelkedett ki a XVII. sz. végén Ausztria és Poroszország. Mindkettő rendelkezett a német-birodalmon kivül, igen jelentős területekkel. A Porosz uralkodók országukat hatalmas kaszárnyákká alakitották át és így a háború sajátos iparággá fejlődđtt. I. Frigyes egyetemet, akadémiát és árrúházakat alapított. Fia I. Frigyes Vilmos vezeti be először az általános tankötelezettséget. A kincstár tele volt, az alattvalók viszonylagos jólétben éltek. Az osztrákoknak birtokaikból nem sikerült olyan egységet kovácsolnia, mint a porosz királyoknak. A habsburg ház férfiágának kihalása után, a női ágat csak két véres háborúval tudták kivivni. Szilézia elesése árán. II. Frigyes felvilágosult ifjúként lépett a trónra. Politikája az állam érdekeit szolgálta. Manufakturákat alapított és igyekezett a parasztoknak meghagyni földjeiket. Nem változtatott a társadalom feudális jellegén. Mária Terézia nem került kapcsolatba a század új eszményeivel. II. József (1780-90) negyvenévesen, hosszú várakozás után lett a birodalom egyedüli ura. Eszményképe az egységes állam megteremtése volt. Ezért mérföldes léptekkel látott hozzá, hogy eltérő nyelvi és fejlettségü országából, egységet alkosson. Csak abszolutisztikus eszközöket ismert. Ami Magyarországot illeti meg sem koronáztatta magát. Első rendeletei egyházpolitika tárgyuak voltak, azonban megengedte a protestánsok vallásgyakorlását és hivatalviselését is. Bizonyos feltételek mellett új iskolák és templomok épitését is lehetővé tette. II. József eltökélt szándéka volt, az egyházi és nemesi birtokok megadóztatósa. A rendelet kihirdetésével azonban még várt, de kihirdette a jobbágyrendeletét (1785), mely szerint az örökös jobbágyi állapot megszünt. Atszervezi a közigazgatást is és a megyék szerepét csökkenti. Megyei szinten elválasztja a biráskodást a közigazgatástól. II. József egyik fő támasza a részben plebejus származású értelmiség. A király nem törekedett arra, hogy tömegtámogatást szerezzen. Rendszere, mivel nem elégitette ki a haladást, zsákutcába jutott. Ezek az okok vezettek II. József bukásához. A belső bajokhoz külpolitikai bonyodalmak járultak. 1788-ban Oroszország hadat üzent Törökországnak a balkáni birtokok birtoklásáért. A háború nagy emberveszteségeket okozott. A porosz hadsereg a határon állt, míg a magyar rendek a porosz királlyal tárgyaltak a Habsburg-ház trónfosztásáról. II. józsef halálos ágyán a türelmi és jobbágyrendelet kivételével minden intézkedését visszavonta.