Történelem és Társadalomismeret tételek: 1.a A második császárság Franciaországban. A Bonaparte névnek Franciaország parasztsága körében igen erős varázsa volt. Ezt használta ki Napóleon öccse Lajos 1948-ban, hogy köztársasági elnökké választassa magát. Az 1848-as forradalmak óta általános választójog volt érvényben. Ezek szerint minden 21 évét betöltött férfi választójoggal rendelkezett és megválasztható volt. Bonaparte Lajosra szavazott a munkásság, mert úgy tűnt hogy a munkásság barátjaként érzi magát. A katonák 1850 őszén már "éljen a császár !" kiáltással fogadták az elnököt. Bonaparte Lajos 1851 dec. 2-án a császárrákoronázás évfordulóján államcsínyt hajtott végre. Ezt követően újra elnökké koronáztatta magát, majd egy év múlva III. Napóleon néven császárrá koronáztatta magát. Az új császárság főképpen a nagypolgárság érdekeit szolgálta, de arra törekedett, hogy minden réteget maga mellé állítson beleértve a munkásságot is.A munkások állami támogatást kaptak és ennek fejében elvárták tőlük, hogy lemondjanak a sztrájkokról és az egyházak mellé álljanak. Az új akotmányt népszavazás erősítette meg. Napóleon gyakran élt ezzel. A Franciák többsége demokratának tartotta, mert a meghódított területeket népszavazással döntette el, hogy Franciaországhoz csatolja-e vagy sem. 1.b. Monopóliumok (időszak, országok, mit jelent ?) A monopóliumok olyan ipari ágazatok, amelyek elfoglalják a termelés és a piac nagy részét. Előnyeik az alacsony árak (tömegtermelés) és a kutatás, fejlesztés létrehozása. 2.a. Oroszország és a Krími háború (Lengyelország is). I. Miklós Oroszországa 1948-ban Európa csendőrének szerepét játszotta. Tekintélye megnőtt és így a kontinens leg-erősebb hatalmának számított. A Császár előnyös helyzetét arra akarta felhasználni, hogy Konstantinápolyt és az azt körülvevő tengereket meghódítsa. Oroszország 1893-ban háborút provokált. Azt hitte, hogy számíthat az Osztrák és Francia csapatok támogatására. III. Napóleon ugyan békét ígért, de az otthon maradottaknak a Napóleoni dicsőség folytatását várták. Anglia pedig nem tűrhette, hogy az erős tengerszorosok mások fennhatósága alá kerüljön.A Francia és Angol csapatok összefogtak és egyesített flottáik a Fekete-tengeren keresztül a Krími-félszigeten partra szálltak. Ausztria semleges maradt, de később egyre fenyegetőbben lép fel Oroszországgal szemben. A vesztett cári seregek egészen Szevasztopolig szorultak vissza. I. Miklós meghal. A Krími háborút az 1856-ban megkötött párizsi béke zárta le. Oroszország elveszti vezető szerepét. A háborús vereségek ráébresztik az új cárt II. Sándort, hogy birodalma gazdaságilag és katonailag meggyengült. 1861-ben kiadja a jobbágyfelszabadító rendeletet így elhárult a fejlődés útjából a legnagyobb akadály. Megteremtik a közoktatást és átszervezik a közigazgatást. Lengyelország: A paraszttörvények nem terjednek ki az Oroszországhoz tartozó Lengyel királyságra. A lengyel hazafiak 1863 január-jában fegyveres felkelést robbantanak ki. Sok kérdésben nem értettek egyet, de a jobbágyfelszabadítást radikálisan kihirdették. A fölkelés átterjedt Litvániára is. A lengyelek szabadságharcát a cári túlerő leveri. A gazdasági és nemzeti fejlődés egyedül Lengyelországban nem alakul ki a század folyamán. 2.b. Új iparágak a 2. ipari forradalomban. A XIX.sz. második felében Lotharingiában, Ruhr-vidéken minél jobban eltűnik a természet zöld színe. Az ipari for-radalom kiterjed az egész kontinensre. A gazdasági növekedés és hatalom alapja a nehézipar lesz. A gazdaság szerkezete átalakul. A kismühelyek, gyárakká alakulnak. Az öntött vagy kovácsolt vasat folyamatosan az erősebb acél váltja fel. Megindul a tömeges acéltermelés. A tudományok terén a fölfedezések egyidőben jelennek meg a technika fejlődésével. A század második felében a tudományosság súlypontja Németországra helyeződik át. Felfedezik az elektromágnesességet (Faraday), amely a villanymotorok megszerkesztéséhez vezet. Herz kísérletei alapján igazolja az elektromos hullámok létezését, amivel a rádiózás alapjait teremti meg. Megjelenik a villamosipar, melyet egyedüli monopóliumok jellemeznek. Az elektrotechnika másik ága a hírközlést forradalmasította (távíró). 1876-ban megszólalt a telefon (Bell) és rá egy évre Puskás Tivadar feltalálja a telefonközpontot. A kémia új korszakát az anyagok molekuláris-atomos szerkezetének fölismerése alapozta meg. Tudatosan állítanak elő új anyagokat. Megkezdődik a műtrágyák és robbanómotorok nagyüzemi gyártása. a belső égésű motorok fölfedezésével kialakul az autóipar (Ford), majd megvalósul az emberiség régi vágya a repülés. Ezeket az új folyamatokat 2. ipari forradalomnak is szokták nevezni. Az átrendeződött világgazdaság élére Németország és az Egyesült- Allamok kerül. 3.a. Az Olasz egység létrejötte. Itália területi széttagoltsága a XIX.sz.-ban gazdasági különbségekkel párosult. Míg északon Piemontban már kibontakozott az ipari forradalom, addig délen Nápolyban és Szicíliában még a hanyagság jelei mutatkoznak. A gazdasági és politikai élet kezdeményezői jobbára Olaszok voltak, de az egység megteremtését Olaszországtól várták. Itália egyesítésére gyakorlatilag két út kínálkozott. Az egyik elűzni a feudális dinasztiákat és kikiáltani a köztársaságot. Ezt hirdette Giuseppe Mazzini. Úgy vélte az Olasz nemzet egymaga is képes elbánni Ausztriával. Másként látta a helyzetet Cavour, Piemont miniszterelnöke. ő úgy gondolta hogy külföldi segítséghez kell folyamodni. Célja Olaszországnak a Savoyai dinasztiával való keresztezése volt. A piemonti miniszterelnök 1855 tavaszán 15.000 katonát küld a Krímbe. A piemontiak a Krími háborút lezáró béketárgyalásokkor titokban egyességre lépnek Franciaországgal. III. Napóleon Nizza és Savoya átengedését kéri, amit meg is kap. Az Osztrákok hadat üzennek Piemontnak de a Franciák megállásra késztetik őket. Napóleon békét köt. Ez a békekötés az olaszokat csapásként érinti és egymás után robbannak ki a fölkelések. Garibaldi a fölkelők segítségére siet. 1860 május 11-én rengeteg vörösinges önkéntessel és a hozzájuk csapódó néppel leverik a Bourbon-ház uralmát. 1861 március 18-án kikiáltják az olasz királyságot. A győzelem után Garibaldi lefegyverezteti a pápai seregeket, majd 1862-ben Róma ellen vonul, de fogságba esik. 1866-ban Olaszország hadat üzen Ausztriának, aminek következtében vereséget szenvednek. A Porosz- Francia háborút követően visszarendelik a katonaságot, így születik meg az egységes Olasz nemzeti állam. 3.b. Korporációk és Holdingok. A korporációk sokszor több ezer kisebb-nagyobb vállalat országhatárokon is átnyúló termelési láncát jelenti. Ugyanazon termékek tömeges gyártására képes akár valamennyi kontinensen (pl. General Motors). A Holdingokat bankok működtetik és különböző nyereséges vállalatok részvényeivel üzletelnek. 4.a. A Német egység megvalósítása. Az egykori Német-Római Birodalom széttagoltsága megpecsételte a Westfáliai békét. A Napóleoni epizód után 1815-ben létrejött Német-szövetség is 35 állam és négy szabad város laza szervezete volt. A birodalmi gyűlésben az Osztrák Császár elnökölt. Európa politikusainak többsége sokáig úgy gondolta, hogy Németország egysége Ausztria és a katolikus Habsburg- dinasztia vezetésével fog megvalósulni. Ez volt a nagynémet egység. A Habsburg-dinasztia a német államok viszonylag laza föderációját képzelte el, hogy megtarthassa nem német országait (Magyarország, Észak-Németország, Galícia). A német szövetség második legjelentősebb állama Poroszország, Ausztria egyre erösö-dő vetélytársa lett. Népessége egészében kisebb mint Ausztriáé, de ez a népesség szemben az osztrák császársággal sokkal nagyobb arányban volt német. A német egység végül Poroszország vezetésével, Ausztria kizárásával protes-táns ihletésű nemzetállamként valósul meg. A múlt század közepefelé Európában különösen Németország fejlődik ki. Az ipari forradalomban élenjáró Rajnai tartományok Poroszországhoz tartoznak. A nagybirokok a mezőgazdaság élére állnak. A kisparaszti gazdaságok közül sok tönkremegy és igy a gyorsan terjeszkedő nagyipar rendelkezésére állhatnak. Rohamosan bővülnek a vasúthálózatok is. A politikai helyzetben megmaradt a monarchia. 1862-ben Ottó lesz a miniszterelnök. Ottó parlamenti fölhatalmazás nélkül végrehajtja a hadsereg fejlesztését. Bevezetik az általános védkötelezettséget. Az Osztrákok elleni háborút Ottó gondosan előkészíti. A porosz hadsereg legyőzi Ausztria Németországi szövetségeseit, majd behatol Csehországba. Ausztria hozzájárult Németország újjáalakításához. Ottó legyőzi III. Napóleont, aki fogságba esik és igy Franciaországban kikiáltják a köztársaságot. A németek számára már nem a Német Birodalom, hanem Elzász-Lotharingia elszakítása vállik jelentősségüvé. 1871 január 18-án kikiáltják a Német Császárságot. 4.b. Tőkekoncentráció és tökecentralizáció. A tőkekoncentráció nem csak egy személyre, hanem az egész gazdaságra vonatkozik. A tőkecentralizáció az jelenti hogy egy-egy iparvállalat kezében öszpontosúl a tőke. 5.a. Anglia és gyarmatbirodalmai. Angliában a XIX.sz. végére befejeződött az ipari forradalom. A angol iparnak nem volt jelentősebb versenytársa. A vasút és a gőzhajók járta világ folyamatosan megtelt az angol árúkkal. Gazdasági előnye miatt Anglia a szabad-kereskedelmet szorgalmazta. A könnyűipari termékek mellett egyre több gépet exportál. Az angol gazdaság folyamatos bővülését a világgazdaság javulása tette lehetővé. A világot összekötő hálózatok Londonban kezdtek összpontosulni. Az Ausztrál és Kaliforniai aranymezők felfedezése tömeges emberáradatot idézett elő, de ugyanakkor angol termékek kiáramlását is. Az arany legnagyobb részei a bankokba vándorolt. Anglia politikai életében a XIX.sz.-ban megvalósul a szólás, sajtó és gyülekezési szabadság. A szakszervezetek is szabadon tevékenykedhetnek. 1867-ben választójogi reformra kerül sor, itt a kispolgárság is választójoghoz jutott. Angliát az angolszász országokban általános kétpártrendszer jellemezte. A gazdasági hatalom katonai erővel párosult. Anglia rendelkezett a világ leg-nagyobb hajóflottájával. Anglia ezt az erőt óriási gyarmatbirodalom kiépítésére használta fel. A XIX.sz.-ban a világpiacot, mint saját nehéziparát kezelte. Anglia legértékesebb területe India volt. Gyarmatosítása már korábban megkezdődött, de 1857-ben a bennszülött katonák és a parasztok elsöprő erejű fölkelése romba döntötte a Brit Kelet-Indiai Birodalmat. Az Angolok a fölkelést csak nagy veszteségek árán tudták leverni. 5.b. Monopol kapitalizmus. A monopólium képes volt a verseny korlátozására, ami ellentmondott a polgári szabadságeszméknek. Gazdaságilag csak egy szűk csoport érdekeit szolgálta, a polgárság többségének és a középrétegeknek nem kedvezett. 6.a. A párizsi kommün. A köztársaság konszolidálására törekedő kormány, miután a poroszok megkezdték a Párizsi erődök kiürítését, el-rendelte a Párizsi nemzetőrség lefegyverzését. A nemzetőrség ellenállt, de a katonaság egy része megingott. Párizsban szívósan élt a francia forradalom emléke. A köztársaság területeinek féltése találkozott a nagy társadalmi és vagyoni különbségekkel. A március 28-án megválasztott kommün átvette a hatalmat. A kommün egyszerre volt törvényhozó és végrehajtó hatalom, megsértve a hatalom alkotmányos elvét. A tulajdon kisajátítása nem szerepelt a programjukban, viszont számos szociális intézkedést hoztak az elhagyott gyárépületeket a munkásoknak adták át és ingyenessé tették a népoktatást. Hamarosan érvényesült a Párizst körülvevő csapatok fölénye. A szembenállók elszántsággal harcoltak. Míg a kormánycsapatok az elfogottak nagyobb részét agyonlőtték, rengeteg embert pedig a gyarmatokra száműztek. A nemzeti vereségek ellenére Franciaországban megszilárdulni látszottak a köztársasági intézmények. 6.b. A világ gazdasági újrafelosztása. A gyarmatosítás főleg ritkán lakott területekre irányult, ahol az őslakosság még nem szervezett államot. A nyílt katonai és politikai gyarmatszerzés mellett védnökségek jönnek létre (Francia-Tunisz). Nemcsak az üres területeket szállták meg. Az új gyarmatok új stratégiai érdekeket hoztak. A gyarmatosítások öncéllá vált a nagyhatalmak számára. Az eszközök egyre keményebbé álltak. A modern katonai erőt gátlás nélkül alkalmazták. Afrika fölosztása: A múlt század közepéig Afrikának csak partvidékeit ismerték. A gyarmatosításban az Angolok és a Franciák jártak az élen. A Franciák Nyugatról-Keletre, az Angolok Eszakról-Délre akarták kialakítani birodalmukat. Megkezdődik az Angol-Búr háború 1899-1902 között, ami lázba hozza a világ közvéleményét. Az Angolok csak súlyos vereségek árán kerültek fölénybe. Elő- és Közép-Ázsia: Közép-Ázsiában oroszország olyan mértékben terjeszkedett, hogy már majdnem Indiáig jutott. Amikor az Orosz hadsereg Afganisztán területére lépett csaknem háborúba keveredett az Angolokkal.A Közel-Keleten a Német Császár kijelenti hogy többé nem közömbös a keleti területek iránt. Megkezdődik a Berlin-Bagdad vasút-vonal építése, amire az Angolok partra szállnak Kuvaiton, hogy megakadályozzák a Németek számára való eljutást a Perzsa-öbölhöz. Délkelet-Ázsia: A Kínai Birodalmat az Európai nagyhatalmak már régen felosztották. 1899-ben az Egyesült - Államok meghirdeti a nyitott kapuk elvét, ami megváltoztatja az Európai országok kizárólagos jogát Kínával szemben. Kína Spanyol hatalom alá kerül. Amerikai kontinens: A nagy tőkebefektetések révén Közép-Amerika az Egyesült - Államok részévé vállik. Amerika számára terhes volt a Spanyol jelenlét, igy mikor felrobbant egy amerikai hajó, Madrid hadüzenetet kapott. Győznek az Amerikaiak. megépítik a Panama-csatornát. Amerika az ipari termelésben az élre tör és igy a világpolitika súlyos tényezőjévé vállik. 7.a. Polgárháború az Egyesült - Államokban. 1860-ban a köztársaságpárti Lincolnt választották az Egyesült - Államok elnökévé. Válaszul 11 déli állam kilépett az Unióból és új konföderációt alakítottak. Lincoln az elszakadt államokat lázadóknak nyilvánította, így tör ki a for-radalom. A háborúban akkor következett be a fordulat, mikor mind a politikában mind a harcászatban radikális elveket érvényesítettek. 1863-ban Lincoln kihirdette a rabszolgák kárpótlás nélküli fölszabadítását a lázadó államok területén. Törvénybe iktatták, hogy a parasztok földet igényelhetnek a nyugati területeken. Munkás és farmercsapatok alakulnak. A négerek északra szöknek és tömegesen a hadseregbe lépnek. A déliek sorozatos vereségek után leteszik a fegyvert. Lincolnt megölik. Az Amerikai államok közötti háború egy második amerikai forradalommá fejlődik. Ez a forradalom fölszámolja a rabszolgatartást, ez a tulajdon kisajátításával volt egyenlő. A mezőgazdaságban uralkodóvá válik a szabad farmergazdálkodás és kialakul a nemzeti piac. 7.b. Az állam részvétele a gazdasági életben (általánosságban). 8.a. A 2. ipari forradalom. A XIX.sz. második felében Lotharingiában, Ruhr-vidéken minél jobban eltűnik a természet zöld színe. Az ipari for-radalom kiterjed az egészkontinensre. A gazdasági növekedés és hatalom alapja a nehézipar lesz. A gazdaság szerkezete átalakul. A kismühelyek, gyárakká alakulnak. Az öntött vagy kovácsolt vasat folyamatosan az erősebb acél váltja fel. Megindul a tömeges acéltermelés. A tudományok terén a fölfedezések egyidőben jelennek meg a technika fejlődésével. A század második felében a tudományosság súlypontja Németországra helyeződik át. Felfedezik az elektromágnesességet (Faraday), amely a villanymotorok megszerkesztéséhez vezet. Herz kísérletei alapján igazolja az elektromos hullámok létezését, amivel a rádiózás alapjait teremti meg. Megjelenik a villamosipar, melyet egyedüli monopóliumok jellemeznek. Az elektrotechnika másik ága a hírközlést forradalmasította (távíró). 1876-ban megszólalt a telefon (Bell) és rá egy évre Puskás Tivadar feltalálja a telefonközpontot. A kémia új korszakát az anyagok molekuláris-atomos szerkezetének fölismerése alapozta meg. Tudatosan állítanak elő új anyagokat. Megkezdődik a műtrágyák és robbanómotorok nagyüzemi gyártása. a belső égésű motorok fölfedezésével kialakul az autóipar (Ford), majd megvalósul az emberiség régi vágya a repülés. Ezeket az új folyamatokat 2. ipari forradalomnak is szokták nevezni. Az átrendeződött világgazdaság élére Németország és az Egyesült- Allamok kerül. 8.b. A kis és nagy Németegység. Az egykori Német-Római Birodalom széttagoltsága megpecsételte a Westfáliai békét. A Napóleoni epizód után 1815-ben létrejött Német-Szövetség is 35 állam és négy szabad város laza szervezete volt. A birodalmi gyűlésben az Osztrák Császár elnökölt. Európa politikusainak többsége sokáig úgy gondolta, hogy Németország egysége Ausztria és a katolikus Habsburg- dinasztia vezetésével fog megvalósulni. Ez volt a nagynémet egység. A Habsburg-dinasztia a német államok viszonylag laza föderációját képzelte el, hogy megtarthassa nem német országait (Magyarország, Észak-Németország, Galícia). A német szövetség második legjelentősebb állama Poroszország, Ausztria egyre erösö-dő vetélytársa lett. Népessége egészében kisebb mint Ausztriáé, de ez a népesség szemben az osztrák császársággal sokkal nagyobb arányban volt német. A német egység végül Poroszország vezetésével, Ausztria kizárásával protes-táns ihletésű nemzetállamként valósul meg. 9.a. A 2. ipari forradalom társadalmi következményei. Az ipari forradalom kiterjedése egész Európára, majd a világ számos részére nem a születések számát növelte, hanem a halandóságot csökkentette. Az átlagéletkor 40 év alatt közel megduplázódott és a csecsemőhalandóság a felére esett. A városok lakossága megnövekszik míg a falvaké elnéptelenedik. Párizs lakosainak száma évenként csaknem 1.000.000-val nő. A XIX.sz. többek között a technika és a tudomány százada lesz. A filozófia terén Auguste Comte a társadalmi problémák a tudomány és technika haladásától várta. Mások úgy vélték, hogy a polgárok egy áthatolhatatlan gépezet fogaskerekévé váltak. A világot irracionálisnak és megismerhetetlennek tartották. A hagyományos erkölcs helyébe a tömegerkölcs és a szolgaerkölcs lépett. A technika új lehetőségeket nyújtott a műalkotások sokszorosításában. Ebben az irodalmi alkotások jártak az élen, amelyek igy mindenki számára elérhetővé váltak. Ez a kultúra azonban veszélyekkel is járt, mert átalakult profithozó árucikké. Jelntős művészek nyomorogtak, aminek következtében ügyes emberek meggazdagodtak. De a technika, a nagyüzemi munka, a gyárak az igazi művészetben is egyre maradandóbb változásokat hozott. 9.b Tőkekivitel. A tőkekivitel azt jelenti, hogy az iparilag fejlettebb országok befektetnek más elmaradottabb országokban, így olcsóbb lesz a munkaerő és nagyobb lesz a kereset 10.a Az imperializmus. A XIX.sz. második felében a termelés rohamosan bővül, a technika fejlődik így egyre nagyobb pénzösszegekre volt szükség. Kialakulnak a részvénytársaságok, amelynek az az előnye, hogy a vállalkozás tőkéje szinte korlátlanul bővíthető. Igy az Egyesült Államokban olyan óriási vállalatok jöttek létre, amelyek a egész piacot uralták, monopolizálták. Európában és Japánban a trösztök helyett inkább a vállalatok jöttek létre. Ilyen a kartell: egy ágazatvállalatainak megegyezése a nyersanyagok ill. a késztermékek árában, a piacok elosztásában (Ausztria-Magyar-ország). A kartellnél szorosabb szövetkezés a szindikátus, amelynek tagjai önállóságuk megtartásával közös javakat hoznak létre (Japán). Oriásvállalatok születnek, ezek a konszernnek. A monopóliumok képesek voltak a gazdaság szűk korlátozására és csak szűk csoportok érdekeit szolgálta, de a polgárságnak nem kedvezett. A tőkekivitel fő célpontjai az általános modernizációt meghirdető országok voltak. A tőkebefektetések másik fontos területe az ásványkincsek kiaknázására irányult. A gyarmatbirodalom egyszerre garantálta a nyersanyagot és a piacot. A legtöbb értékes terület az ipari forradalomban élenjáró nagyhatalmak között oszlott széjjel, igy később már csak gyarmatokat mások rovására lehetett szerezni. 10.b. A közlekedés és a hírközlés forradalma. A közlekedésnek a XX.sz. végén is a gőz maradt a főszereplője. Változatlanul épülnek a vasútvonalak és mind nagyobb teljesítményű mozdonyok robognak. Közben teret hódítottak a gőzhajók az utas és teheforgalomban. 1914-ben megnyílik a Panama-csatorna. A belső égésű motorok fölfedezésével a közlekedés új távlatai nyílnak meg, de az egész ipart forradalmasító futószalag eljárást először az Amerikai Ford autógyártásban bontakozik ki. A kisméretű benzinmotorok alkalmazásával valóra vált az emberiség régi vágya a repülés is. Ezt szokták nevezni második ipari forradalomnak. A második ipari forradalom a centrum kiszélesedésével és átrendeződésével járt együtt. Igy a világgazdaság vezető nagyhatalmai Németország és Amerika lett. A hírközlés forradalmát az elektrotechnika megjelenése jelentette. A vezetékes távíró együtt fejlődött a vasutakkal. Lefektették az első tenger alatti kábeleket. 1876-ban megszólalt a telefon (Bell), majd (Puskás Tivadar) föltalálja a telefonközpontot. Egy olasz fizikus Marconi drót nélkül kapcsolatot létesít a La Manche csatorna és Amerika között.