Keresztes hadjáratok: Az európai keresztény államok által a törökök uralma alá került Szentföld visszafoglalására szerevezett hadjáratok sorozata a XI-XIII. században. Az első hadjáratot (1096-99) II. Orbán Pápa 1095-ös felhívására indították. A híres harcok eredményeként létrejött a Jeruzsálemi Királyság. A második hadjáratot Szent Bernát kezdeményezte, valamint VII. Lajos francia király és II. Konrád vezette. A harmadik háborúban, amelyet I. Frigyes német császár, I. Oroszlánszívű Richárd és II. Fülöp Ágost francia király vezettek, nem sikerült visszafoglalni a szultán által elhódított Jeruzsálemet, de megszerezték a Türosz és Jaffa közötti partvidéket. A negyedik hadjárat nem jutott el a Szentföldre, a keresztesek Konstantinápolyt foglalták el. Ennek eredménye lett a Latin Császárság megalapítása. Megemlítendő még a későbbi II. András 1217-21-es hadjárata, valamint a II. Frigyes által vezetett 5. És a IX.Lajos francia király által vezetett 6.7.hadjárat. Minden olyan háború a középkorban és a kora újkorban, amelyet a kereszténység védelmezésének jelszavával a "hitetlenek" ill. az eretnekek ellen indítottak, és amelyet a pápa keresztes háborúnak nyilvánított. Ide sorolható II.Ince háborúja a délfrancia albigensek ellen, a Német Lovagrend terjeszkedése a XIII. században, valamint a Magyar Királyság által szervezett hadjáratok a XIV-XVI. században. Rend: A XIII. századtól csak a kiváltságokkal rendelkező csoportokat nevezik rendnek. Minden rend saját bírósági szervezettel, saját adózási rendszerrel és képviselettel rendelkezett a rendi gyűléseken. A rendi tagazódásnak különböző típusai alakultak ki: Franciaországban a nemesség, az egyháziak és a városi polgárság. Angliában és Mo.-on a nemesség, a főnemesség és a városi polgárság alkotott rendet. Erdély sajátos rendi szervezete a Három Nemzet Unióján alapul. Rendi monarchia: A király és a rendek közötti hatalommegosztáson alapuló államforma. Központi intézménye a rendi országgyűlés, amely egész működése a hatalommegosztást példázza: a király hívja össze, ő terjesztette elő a javaslatokat, a rendek megtárgyalták, szavazással elfogadták vagy nem, végül a király szentesítette. Érvényesült a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban is. Mo.-on a XIV-XVI. Században alakult ki, alapja a rendi alkotmány volt. I. Szent István: Magyar fejedelem, az első magyar király 1000-38. Apja, Géza még életében a primogentitúra elve alapján, utódjának jelölte és megkereszteltette (Vajk) Gizella bajor hercegnő kezét kérte és kapta meg fia számára. Géza halála után I. István katonai kíséretére és a német lovagokra támaszkodva legyőzte Koppány lázadását. II. Szilveszter pápától koronát kért, és ezzel királlyá koronáztatta magát. Fokozatosan kiterjesztette uralmát a Kárpát-medence egész területére: a törzsi területek helyén egységes államot teremtett. Egy- egy vár, mint hatalmi központ körül, kiépítette a királyi vármegyék rendszerét. Székhelyét Esztergomból Székesfehérvárra helyezte át. Támogatta a keresztény térítő munkát, az országban tíz egyházmegyét szervezett, monostorokat alapított, kötelezővé tette a tízed fizetését. Két törvénykönyve maradt fent, valamint fiához írott intelmek. A szomszéd országokkal a békés kapcsolatok fenntartására törekedett, sikerrel verte vissza a lengyel és német támadásokat. Istvánt 1083-ban avatták szentté, ökölbe zárt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként tisztelik. Aranybulla Arany függőpecséttel ellátott uralkodói oklevél. II. András a szerviensek mozgalmának követelésére adott ki 1222-ben. Az aranybulla körvonalazta először a nemesi jogokat, köztük is az ellenállási jogot. A német aranybulla, amelyet Lux.IV.Károly adott ki 1356-ban, végleg szentesítette a birodalom széttagoltságát. Az oklevél a császárválasztás jogát a hét választófejedelem kezébe adta, és kimondta, hogy a választók birtokai feloszthatatlanok. Megállapította, hogy a pápáknak nincs joguk a kormányzásra a császári trón megüresedése idején. IV. Béla 1206-1270 Árpád házi magyar király 1235-70, II. András fia. 1214-ben ifjabb királlyá koronázták, 1220-tól Szlavónia hercege, 1226-tól Erdély kormányzója, 1228- tól a szörényi bánság ura, 1233-tól "Kunország" királya. Már apja életében állást foglalt annak birtokpolitikájával szemben, és az ellene szervezkedőket támogatta. Királlyá koronázása után az apja által eladományozott királyi birtokok visszavételére törekedett, és bevezette az írásos kérvényezést rendszerét. 1239-ben befogadta a mongolokkal szemben csatát vesztett kunokat, akiknek pogány hite és zabolátlan életmódja felháborodást keltett a magyarok körében. A kun fejedelem meggyilkolása és a kunok kivonulása a mongol invázió küszöbén csak tételezte a bajt. 1241- ben Batu Kán hadai a magyar sereget csaknem teljesen megsemmisítették. IV. Béla menekülni kényszerült, és csak a mongolok kivonulása után tért vissza Mo.-ra. Uralkodásának második szakaszán szakított korábbi politikájával. Felhagyott a birtokok visszavételével, sőt maga is adományozott földeket azzal a feltétellel, hogy az új birtokosok kővárakat építenek rajtuk. Kiváltságokkal segítette a fallal körülvett városok fejlődését. Visszahívta a kunokat és letelepítette őket a Duna-Tisza közén, és a Tiszántúlon. 1254- körül megszerezte II.Ottokár cseh királlyal szemben, stájerország nagyobb részét, 1261-ben viszont lemondott a hercegségről és szövetséget kötött Ottokárral. A Balkán északi részén újabb területeket vont a Magyar Királyság fennhatósága alá, megszervezte a déli határvédelmi bánságokat. 1269-ben a Nyúl-szigeti kolostorba vonult lányához Margithoz, és itt is halt meg. II. András 1176-1235 Árpád-házi magyar király 1205-35, II. Béla fia. Apja halála után több alkalommal harcolt bátyjával, Imre királlyal, a kiskorú III. László uralkodása alatt pedig már II. András kormányozta az országot. Politikáját befolyásolta felesége Gertrúd, valamint rokonsága. 1213-ban II. András hadjárata idején Gertrúd áldozatul esett a Bánk és Péter ispánok által szervezett összeesküvésnek. 1217-18-ban keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre. Uralkodása kezdetétől óriási birtokokat, királyi várispánságokat adományozott nagyúri párthíveinek. Az így megcsappant jövedelmeket rendkívüli adókkal, vámokkal, pénzrontással igyekezett ellensúlyozni. Emiatt az egyházi és világi előkelők egy csoportja, valamint a királyi szerviensek - fia Béla támogatásával 1222-ben az aranybulla kiadására kényszerítették. A főpapok a Pápa támogatásával 1231-ben ismét kiadatták Andrással az Aranybullát, majd 1233-ban megkötötték vele a beregi egyezményt. Ennek értelmében az egyházi személyek adómentességet nyertek, a király pedig megígérte, hogy nem állít zsidókat a pénzügyi közhivatalok élére. Károly Róbert / I. Károly / Anjou 1288-1342 Magyar király 1301-42-ig. 1301-ben egy alkalomi koronával megkoronázták, a tényleges hatalom azonban a tartományurak kezében volt. 1301-08-ig az interregnum éveiben súlyos harcokat folytatott a cseh Vencel és Bajor Ottó ellenkirályokkal és az őket támogató főurakkal. Harcait támogatták a Pápák, és a magyar városok egy része. 1308-ban a magyar főurak királlyá választották, majd 1310-ben szabályosan megkoronázták. 1312-ben döntő győzelmet aratott az Abák és Csák Máté fölött, de a tartományúri hatalom megtörése csak Csák halálával 1321-ben fejeződött be. Megerősítette a királyi hatalmat, az őt támogató köznemesek közül többet bárói rangra emelt. A bányaregálét, úgy reformálta meg, hogy a bányászatból a birtokosok is hasznot húztak, ezzel fellendítette a hazai bányászatot. Firenzei mintára értékálló aranyforintot veretett, megszűntette az évenkénti pénzváltást, és bevezette a kapuadót. András fiát elismertette a nápolyi trón várományosának 1333-ban. A visegrádi királytalálkozó 1335-ben előmozdította a cseh-lengyel-magyar együttműködést a Habsburg hercegekkel szemben, megegyezést teremtett a cseh és lengyel király viszályában, valamint új kereskedelmi utakat nyitott meg. 1323-ban Károly székhelyét Temesvárról Visegrádra helyezte át, ahol fényes várat építetett és nagy udvartartást rendezett be. I. Nagy Lajos Anjou 1326-1382 Magyar és lengyel király 1342-82, I. Károly Róbert és Erzsébet lengyel királyné fia. A nemesség várakozásainak megfelelően uralkodása idején több hadjáratot folytatott, ezeket jórészt személyesen vezette. Öccse András meggyilkolása után 1347-től több hadjáratot indított Nápoly elfoglalására, ezek azonban 1352-ben kudarccal végződtek. 1358-ban hosszú harcok utám Mo.- hoz csatolta az egész dalmát tengerpartot. Hadat viselt a szerbek és a bolgárok ellen, megpróbálta függésbe vonni a Havasalföldet, Moldovát és Boszniát, a balkáni próbálkozásai nem jártak tartós sikerrel. III. Kázmér halála után a lengyel rendek őt hívták meg a trónra. 1351-ben kibocsátott törvényei megerősítették az Aranybullát, a nemesség örökösödését azonban a kialakult gyakorlatnak megfelelően rendezték (ősiség). Ugyanezen törvények kimondták az "egy és ugyanazon nemesség" elvét: az ország nemeseinek egyenlőségét, és minden birtokost arra köteleztek, hogy a jobbágytól egységes adót szedjen (kilencedet). 1367-ben Pécsett egyetemet alapított. Jellegzetes Lovagkirály volt, uralkodása alatt terjedtek el Mo-on a lovagi szokások és erősödött meg Szent László kultusza. Lányai közül a magyar trónt Mária, a lengyel trónt Hedvig örökölte. Luxemburgi Zsigmond 1368-1434 1387-től magyar, 1410-től német, 1420-tól cseh király, 1433-tól német-római császár. I Lajos lánya, Mária vőlegényeként a magyar udvarnál nevelkedett. Lajos halála után feleségül vette Máriát, de trónra lépni csak kemény trónharcok után tudott. Uralkodása első időszakában az őt trónra juttató báróknak kedvezett a királyi birtokok elosztásában. 1396-ban nemzetközi lovasserege Nikápolynál vereséget szenvedett a törökkel szemben, ezért az országgyűlés telekkatonaság felállításáról rendelkezett. 1400 után megszilárdította hatalmát, kulcspozíciókba saját híveit helyezte, ellenőrzése alá vonta a magyar egyházat, s igyekezett megerősíteni a városokat és a köznemességet. Második házasságát szintén a bárókkal kötött szövetség erősítette meg. Európai politikát folytatott, ő elnökölt a konstanzi zsinaton, ahol sikerült megoldani az egyházszakadást. Pápai támogatással több hadjáratot vezetett a cseh Husziták ellen. A török ellen kiépítette a balkáni ütközőállamokat. 1428-ban Galambócnál ismét csatát vesztett a törökkel szemben. Csehországban halt meg. Hunyadi János 1407/1409k.-1456: Vajda, Mo. kormányzója. Családja Havasalföldről származott, apja Vajdahunyadot kapta Zsigmondtól. Apród, majd katona volt több nagyúrnál, később a király szolgálatába lépett. Csehországban ismerkedett meg a huszita harcmodorral. 1439-46-ban szörényi Bán, Albert rábízta a déli határ védelmét. Albert halála után I. László párjára állt, tanácsadója majd erdélyi vajda és temesi ispán lett. 1441-42-ben visszavert egy Erdélyre törő török sereget, majd ellentámadásba lendült, s egészen Bulgáriáig nyomult. 1443-44-telén a hosszú hadjáratban Ulászlóval együtt a bulgáriai Balkán-hegységig hatolt, bár Drinápolyt nem tudta elérni, 1444-ben kedvező békét kötött. A pápa biztatására a magyar király megszegte a békét, az újabb hadjárat azonban a várnai vereséggel végződött, ahol Ulászló is elesett. A menekülő Hunyadi a Havasalföldi vajda fogságába került, s csak a következő év elején szabadult. 1445-ben az országgyűlés a hét főkapitány egyikévé, majd kormányzóvá választotta. 1448-ban újabb déli hadjáratot vezetett, de a második rigómezei csatában vereséget szenvedett, s Brankovics fogságába esett. Leváltották erdélyi vajdai méltóságáról, majd lemondott kormányzói tisztségéről, de főkapitány megmaradt. 1456-ban magánhadseregével és a Kapisztrán Kános által toborzott, jórészt paraszti sereggel Nádorfehérvárnál korszakos jelentőségű győzelmet aratott a török fősereg ellen, de rövidesen pestisbe meghalt. Hunyadi Mátyás 1443-1490 1458-90-ig magyar király. Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet másodszülött fia. Vitéz Jánostól kapott humanista nevelést. 1457-ben V. László bátyjával együtt elfogatta, s H. László kivégzése után Bécsbe, majd Prágába vitte. V. László halála után kiadták, 1458-ban királlyá választották és megkötötték vele a szegedi egyezményt. Nem tartotta magát az egyezményhez, ezért a főurak III. Frigyest ellenkirállyá választották, de hamarosan Mátyás legyőzte őt. 1462-ben a felvidéket megszállva tartó huszitákat is legyőzte. 1463-ban megkötötte Frigyessel a bécsújhelyi békét: 80.000 aranyat fizetett és aláírt a Habsburgokkal egy örökösödési egyezményt, miszerint ha nincs törvényes örököse, akkor Frigyes kapja meg a magyar trónt. Frigyes visszaadta a koronát, amellyel az esztergomi érsek I. Mátyást királlyá koronázta. Megszilárdította a királyi hatalmat, átszervezte a pénzügyi adórendszert, korszerű zsoldos hadsereget állított fel (fekete sereg), létrehozta a személynöki intézményt, átszervezte a kancelláriákat, s újra fogalmazta a nádor jogkörét. Mellőzte a főurakat, ez fordította szembe vele Vitéz Jánost, aki az 1471-es összeesküvés vezetője lett. A török ellen több hadjáratot idított, legnagyobb sikereit Jajca elfoglalásával és Kinizsi- Bátori erdélyi vajda kenyérmezei 1479 győzelmével aratta. Meg akarta szerezni a német-római császári címet, s ehhez első lépésként a cseh királyi koronát. Kihasználva, hogy a pápa 1468-ban megtámadta, elfoglalta Sziléziát és Morvaországot, de Prágáig nem jutott el. 1469-ben a katolikus cseh rendek királlyá választották, vele együtt Ulászlót is. Sok küzdelem árán megállapodtak, hogy elismerik egymást cseh királynak. Mátyás megtartotta csehországi szerzeményeit, azzal a feltétellel, hogy halála után Ulászló visszavásárolhatja azokat. 1477-ben a német - római császár is elismerte cseh királynak, 1485-ben elfoglalta Bécs városát és behódoltatta a körülötte lévőket is. Házasságban nem született gyermeke, ezért házasságon kívüli gyermeke Corvin János utódlását szerette volna biztosítani. Bécsben hunyt el váratlanul. Huszitizmus Középkori eretnekmozgalom, amelyet Jan Hus prágai egyetemi tanár kezdeményezett a XV. század elején. Hus máglyahalála 1415 után szerveződött meg a huszitizmus két irányzata. A cseh nemesek és városi polgárok az ún. kelyheseket támogattak, akik egyházi reformot, az egyházi birtokok kisajátítását és önálló cseh egyház megteremtését követelték. A paraszti bázisú radikálisabb taboriták viszont az egyházi hierarchia eltörlését, sőt a teljes vagyoni egyenlőséget akarták megvalósítani. Amikor Vencel király halála után Zsigmond el akarta foglalni a cseh trónt, háború robbant ki közte és a cseh husziták között, amelyben a taboriták számos haditechnikai újításokat alkalmaztak (huszita harcmodor). A kelyhesek azonban a bázeli zsinat határozata alapján megkapták a két szín alatti áldozás jogát, kiegyeztek Zsigmonddal, és 1434-ben német - magyar hadak legyőzték a táboritákat (Lipany). A huszitizmus hatása Mo.-on is kimutatható.