Magyarország a Habsburg Birodalomban Az ország népessége 1720 körül alig érte el a Mátyás korabelit. A lakatlan tájak benépesítése a török kiűzésével azonnal megindult. A belső vándorlásban magyar és szlovák jobbágyok vettek részt. A belső vándorlás mellet fontos szerepet játszottak a bécsi kormányzat és nagybirtokosok szervezett telepítései. A XIII. század folyamán Mo. benépesült, de a magyarság kissebségbe szorult. A nyugati részeken uralkodott a szántóföldi termelés és a háromnyomásos rendszer. Mivel föld volt bőven, előbb a vad talajváltó rendszert, majd a kétnyomásos gazdálkodást alkalmazták. A XIII. század második felére általánossá vált a szilárd telekrendszer. A parasztgazdaság életét az erősödő árutermelés befolyásolta. Terjedt a kukorica, a burgonya és a dohány, utat tört az istállózó állattenyésztés. A céh idejét múlt a kézműves ipar bontakozása a gazdaság lassú gyarapodását mutatja. A tőkés üzemformák terjedésének két alapvető föltétele van: - a pénztőke felhalmozódása - a szabad munkaerő A pénztőke felhalmozódása főként a kereskedelemben ment végbe. A kisszámú alsó- és középiskolák a jezsuiták kezében voltak. Az osztrák Habsburgoknak nem sikerült megszerezniük a spanyol trónt. A bécsi udvar megértette, hogy a nyílt brutális erőszak Mo.-n nem alkalmazható. A kancellária Bécsben a pénzügyeket intéző kamara pedig Pozsonyban székelt. Nem került sor önálló magyar haditanács fölállítására. Az adók és az újoncok megszavazása a magyar országgyűlés jogköre volt. Erdélyt nagyfejedelemségként szervezték újjá, külön kormányszékkel, külön országgyűléssel. Mo. sorsáról a titkos konferencián, később az államtanácsban döntöttek. A Habsburg családház törvényt hozott föntiek nőágának örökösödési jogáról. A Pragmatica Sanciót az 1722-23-as országgyűlésen ellenállás nélkül elfogadták. Kialakultak azok a viszonyok melyek magyar államiság fejlődését, a hazai politikai élet kereteit nagyjából 1918-ig meghatározták. Amikor Mária Terézia megjelent Pozsonyban és segítséget kért, a birodalom léte Mo.-tól függött. Az állam a XIII. században Európa-szerte a merkantilista tanok szerint igyekezett serkenteni az ipar és a kereskedelemfejlődését. Mo. hátrányos helyzetét az 1754-ben kiadott vámrendelet rögzítette. Az intézkedések célja az volt, hogy a birodalmon belül tartsák az olcsó magyar élelmiszert és nyersanyagot, a cseh és az osztrák manufaktúráknak pedig ne legyen versenytársa. Ez kettős vámhatárt húzott. A külső vámhatár az egész Habsburg Birodalomból zárta ki a külföldi iparcikkeket. Egy belső vámhatár azonban Mo.-t és az örök tartományokat is elválasztotta. A belső vámhatár 1850-ig fennmaradt és súlyos torzulásokat okozott a magyar gazdaság szerkezetében. Jozefizmus és a felvilágosodás II. József negyvenévesen lett a birodalom egyedüli ura. Eszményképe az egységállam volt, csak abszolutisztikus eszközöket ismert. Nem koronáztatta meg magát. Első rendeletei egyházpolitikai tárgyúak. Legnagyobb jelentőségű a türelmi rendelet, mely megengedte a protestánsok vallásgyakorlását és hivatalviselését.Intézkedéseivel a katolikus egyházat az állam alá akarta rendelni. Hiába utazott a Pápa Bécsbe (ez volt a fordított Canossa járás), nem tudta elhatározásában megingatni. II. József eltökélt szándéka volt, hogy megadóztassa a nemesi és egyházi birtokokat. 1785-ben kihirdetik a jobbágyrendeletet, mely szerint az örökös jobbágyi állapot megszűnt, s a jobbágy név használata is tilos. A rendelet végrehajtásához nyomós érvet szolgált az 1784. évi Horia és Kloska vezette erdélyi parasztfölkelés. Megyei szinten elválasztotta a bíráskodást a közigazgatástól. A legnagyobb fölháborodást Mo.-n a német nyelv hivatalossá tétele keltette. A felvilágosodás magyar hívei II. József mögött álltak. II. József fő támasza a részben plebejus származású értelmiség. A király nem törekedett arra, hogy tömegtámogatást szerezzen. Rendszere, mivel nem elégítette ki sem a haladás, sem a reakció híveit, zsákutcába jutott. 1788-ban Oroszországgal szövetkezett és hadat indított Törökország ellen. A háború nagy emberveszteségeket, kudarcot, a parasztok számára nélkülözést hozott. A magyar rendek képviselői a porosz királlyal tárgyaltak a Habsburg-ház trónfosztásáról. II. József halálos ágyán visszavonta valamennyi intézkedését a türelmi- és a jobbágy rendelet kivételével. Rendeletei: Egyházpolitikaiak - a pápai bullák kihirdetését királyi engedélyhez kötötte - biztosította a zsidók letelepedési és művelődési jogait - biztosította a nem katolikusok szabad hivatalviselési és vallásgyakorlási jogát-türelmi rendelet 1781. - föloszlatta a nem tanítással, betegápolással vagy tudománnyal foglalkozó szerzetesrendeket VI. Piusz (fordított Canossajárása( Kormányzati reformok: - az országot 10 kerületre osztotta élükre királyi biztosokat állított - összevonta az országos főhivatalokat Jobbágyrendelet 1785.: - eltörölte a jobbágymegnevezést - szabad pályaválasztási és költözési jogot adott Nyelvrendelet 1785.: - Lombardia és az Osztrák Németalföld kivételével a német lett a hivatalos nyelv a birodalomban