A dualizmus a  gazdasági  virágkor  1867-után.  XIX.  századtól  kialakul  a
szabad versenyes kapitalizmus. Az állam szerepe nagy. Az  állam  törvényeket
hoz, kamatbiztosítást vállal. Az ipari forradalom is ekkor bontakozik ki  (a
reformkortól). Tőke kell. Kevés a hitelintézet, de ezek között  magyarok  is
vannak. A terménykereskedők lesznek a bankárok.
Bankok: --Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Ez nyomta a  Kossuth  bankókat.  A
tőke nagyobbik része külföldről jön, nagyrészt osztrák. Rotschild-család: --
Magyar Általános Hitelbank, ezek  magyarok  lesznek.  A  tőke  bennmarad  az
országban.
Az infrastruktúra fejlődése fontos. Fejlődik a közlekedés. A  vasút  építést
a kormány minden  erővel  támogatja,  pl.:  kamatbiztosítás.  Államosítja  a
vasutat Baross Gábor, ez a MÁV. Az egyetlen nem magyar vonal a GYSEV = Győr-
Sopron Ebenfurt-i Vasútvonal. Hajózás: Folyószabályozás az 1870-es  években,
Vasvári Pál csinálta a Tisza szabályozási tervét. Létrejön  az  első  magyar
tengerhajózási  társaság  Fiumében.  A  közlekedést  Budapesten   a   BSZKRT
(beszkárt)   szervezi.   Villamosok,   1896-ban   (millennium)   földalatti.
Hídépítés: Ferenc József-híd  (Margit-híd),  Erzsébet-híd,  1936  Horthy-híd
(Petőfi-híd), 1960 Árpád-híd. Megalakul a Magyar  Királyi  Posta.  Kiépül  a
telefonhálózat. Agrár-ipari országgá válunk.
Mezőgazdaság:  Porosz-utas  fejlődés.  Nagybirtokok  vannak,  ezek   gabonát
termelnek (liszt), Európai szinten elől járunk a 90-es évekig,  ekkor  bejön
Európába Az  amerikai  és  az  orosz  gabona.  Az  OMM-nek  Magyarország  az
éléstára.  Bácska  a  fő  gabonatermelő.   A   filoxéra   (=szőlőgyökértetű)
elpusztítja  a  szőlőket,  több  évtizedre  visszaveti  a  bortermelést.  Új
technikák: vetésforgó (nincs ugar), vetőgép, cséplőgép,  aratógép.  A  Duna-
Tisza közén megjelenik a  tanyásgazdálkodás,  az  USA  farmhoz  hasonlít.  A
mezőgazdasági áruk ára, kevésbé növekszik, mint az ipari  áruk  ára;  ez  az
agrár olló kinyílása. A mezőgazdaság folyamatos válságba  kerül.  A  nyugati
országokban  az  állam  támogatást  biztosít  a  mezőgazdaságnak.   Ezt   az
agráriusok nem tudják elérni a merkantilokkal szemben.
Ipar: Gyors ütemben fejlődik. Az osztrák és cseh ipar miatt nem  fejlődik  a
textil-, üveg-, bőripar. Ezeket kevés tőkével be lehet  indítani.  Fejlődnek
a mezőgazdasághoz kapcsolódó  iparágak  pl.:  élelmiszeripar,  mezőgazdasági
gépgyártás. A malomipar a világon második, Budapest a központ.  Világelső  a
konzervipar,   cukorgyártás,   szeszipar   (tömény   szesz).   Mezőgazdasági
gépgyártás: eke-, cséplőgép gyár. Vidacs  Istváné  maradt  fent.  Nehézipari
központok jöttek létre: A legjelentősebb a Rimamurány-  Salgótarjáni  Vasmű.
Diósgyőr, Budapest:  Ganz  Gépgyár,  Csonka  János  Gépgyár,  Weiss  Manfred
Gépgyár, Óbudai Hajógyár, Láng Gépgyár; nagyon  sok  hasznot  hoztak,  ez  a
húzóágazat  Magyarországon  és  ezek  gyárak,  a  legtöbb  részvénytársaság.
Megjelennek a monopóliumok és a kartell.
Kereskedelem:  Belkereskedelem:  OMM  (1851)  közös  vámterület,   önellátó.
Vasúthálózat segíti a kereskedelmet. Ma is  hasonlóak  az  OMM  területén  a
vasútállomások. Külkereskedelem: luxuscikkek pl.: Francia parfüm.