Japán és Kína történelme 1800-as évek végén Japánban a Meidzsi-féle reformok érvényesültek. Ez azt jelentette, hogy az államban "gazdag ország erős hadsereg" elvét akarták megteremteni 1868-ban. Ezzel eltörölték a régi rendet. Ezzel modernizálták az országot. A szamurájok hatalma csökkent, de közben erősödött az állam. pl.: a közigazgatást is megszervezték. , ezzel a régi rendet eltörölték. Kínában 1851-64 között folyt a Tajping- felkelés. ennek több kiváltó oka is volt, pl. lehetett a 2. ópiumháború is, ami 1856-ban volt. Japán belső helyzetének sikeres helyreállítása után 1894-ben hadüzenet nélkül megtámadta Kínát, ezzel megszilárdította helyzetét Koreában, és Tajvanra és Mandzsúriára is igényt tartott. A Kínai Birodalmat, az európai hatalmak már felosztották, de az USA által 1899-ben meghirdetett nyitott Kapuk elve szerint, nincsenek az országban az európaiaknak kizárólagos jogaik. ezzel egy időn jelentette be igényét. Oroszország is. közben megkötik az angol-japán szerződést 1902. Ennek oka, hogy az angolok megpróbálták a keleti hatalmi egyensúlyt is fenntartani. Oroszország nem engedte, hogy Japán Kína ellen érvényesítse a háborúban megszerezett előnyeit, ennek tudatában, 1904 februárjában a japán hajóhad megtámadta az orosz flottát, Port Arthurnál, eközben az orosz szárazföldi erők is veszettek 1905-ben, Csuzimánál. Megalakult a Nagy Ököl Társasága, 1900-ban le is verik. (bokszerlázadás) 1911-ben kitört a polgári forradalom Kínában, miután Oroszország meggyengül. Kínában is kialakultak a kapitalista viszonyok, Szun-Jet-szen vezetésével polgári demokratikus párt alakult. Ez évben győz a polgári forradalom. 1912 jan. 1-jén kikiáltják a Kínai Köztársaságot. 1918-ban Japán hadat üzen Németországnak. I. Világháborút követően felosztották a német gyarmatokat, amelyből Japán is kapott (mivel ő is és Kína is győztesen került ki a háborúból), megkötik a flottaegyezményt, és bevezetik a mandátumrendszert. Japánban társadalmi válság uralkodott. 1928-ban kitörtek az ún. rizslázadások, ezt elfojtják, de felélednek a szocialista és kommunista eszmék. 1925-ben kiadják a választójogi törvényt, erre az időre csillapodnak a lázongások. Pekingben tüntetést szerveznek, Japánban megalakul Tanaka kormánya. (1927-29) Hódításokba kezd. 1931-ben elfoglalják Mandzsúriát, és 1932-ben önálló állammá nyilvánították. (Mandzsuko bábcsászárság) ebben az évben jön létre a Japán nemzeti szocialista párt, Hirohito császár növeli hatalmát, 1936-os választásokon a legjobbak a szocialisták. ezután újabb lázadások törnek ki. 1933-ban kilép a Népszövetségből, 1936-ban aláírja az antikomintern paktumot, és 1937-ben támadást indít Kína ellen. Foglalásai: Peking, Sanghaj, Nanking, Kanton 1939-ben elakadnak, de a háború 1945-ig tart. 1921-ben, Kínában Szun Jet-szen újjászervezi a Kuomintangot, és az 1924-es kongresszuson megfogalmazzák a 3 népi elvet. Ami a szuverén demokratikus köztársaságot, az idegenek elűzését, és a harcot az imperializmus ellen jelentette. 1925-ebn Csang Kaj-sek kerül. hatalomra, harcol a kommunisták ellen, és 1927-ben győz. 1 évvel később új nemzeti kormány alakul. A kommunisták visszaszorulnak, és Mao Ce-tung vezetésével új kormányt alakítanak, 1931-ben. Földreformot hajtanak végre, ezzel támogatást nyernek, de így is visszaszorulnak észak Kínába: hosszú menetelés 1934-35. 1937-ben megegeznek, és elkezdődik a felszabadító háború, 1945-ig. A II. Világháború kitörése után, 1941 októberében Japánban Tozsó Hideki lesz a miniszterelnök, aki elég erősnek érezte Japánt egy USA elleni támadáshoz, és december 7-én megtámadta Pearl Harbor kikötőjét. az USA legfontosabb támaszpontját. Ezután japán 100 diadalmas napja következett, támadásba lendültek, Elfoglalták: USA, Hollandia, Britannia, Franciaország gyarmatait, de 1942 júniusában a Mindway-szigeteknék döntő vereséget szenvedtek, ezzel megállították a japánok csendes-óceáni expanzióját. 1945- ben felszabadítja a szovjet hadsereg észak-Kínát, de Mao Ce-tung szovjet segítséggel birtokba veszi, japán kapitulációja után, újra kiéleződött az ellentét. a nemzeti kínaiak, és a kommunisták között. 1945-ben a három háborút nyert nagyhatalom megegyezett, hogy egységes Kínát kell létrehozni nemzeti kormány vezetése alatt. 1946 januárjában Marshall tábornok közvetítésével megszületett a megegyezés. viszont nyáron újra kitört a harc. a kommunisták mellé állt a parasztság a jelentős földosztások révén. 1941-ben Csang Kaj-sek Tajvanra visszahúzódott, ezzel Mao Ce-tung megszerzi az országot. 1949 okt. 1-jén kikiáltják a Kínai Népköztársaságot. Ebben az évben, Japánban elkezdődött a jóvátétel megállapítása, MacArthur tábornok vezetésével. bevezettek demokratikus reformokat, új alkotmányt, és földreformot adtak ki. 1946-os választásokon a szociáldemokraták, de a kommunisták is jelentős eredményeket értek el. 1949-es választásokon a liberális demokrata párok győztek, és Josida Sigeru vezette kormány, megszilárdította a demokráciát, és rendbe hozta a gazdaságot. 1955-től liberális párt került hatalomra, biztonsági szerződést kötött az USA-val, ez ellenállást váltott ki, de a 60-as évekre a szélsőséges erők visszaszorultak, és a belpolitika rendeződött, a gazdaság pedig főleg a technikai ipar jelentős fejlődésnek indult.