2, István, a magyarok első királya beírja a maga és nemzete nevét a világtörténelem nagy könyvébe. Országában megtöri a királyi hatalom, az új rend, az országnak, a nemzetnek boldogságát célzó, jövendő nagyságát megalapító alkotások ellen lázadókat. Beiktatja országát a keresztény országok rendjébe. Meggyökerezteti a ma is fennálló vármegyei intézményt, mely később oly megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz az ország meg- megtámadott függetlenségének védelmében. Az addig nagyobbára nomád életet élő magyarság megkedveli a mezei munkát: az idegen szerzetesek nemcsak az új vallásnak hirdetői, de a szántás-vetésnek is mesterei. A személy-, a vagyonbiztosság mindjobban erősbödik s az idegen kézművesek, kereskedők, iparosok bátorsággal vándorolnak be s vegyülnek el a fajmagyarság közt. S míg így erősödik, fejlődik az ország, gyarapodik a nép, kifelé is megmutatja erejét. Amikor ő állt a törzsszövetség élére, többen, a hatalmukat féltve szembefordultak vele. Rokona, Koppány magának követelte a fejedelmi hatalmat.Koppány számíthatott azokra szabad magyarokra, akik Géza politikájával elégedetlenek voltak.István seregében a magyarok mellett sok német lovag harcolt. A két sereg Veszprém közelében ütközött meg egymással, Koppány vereséget szenvedett.Testét felnégyelték, és elrettentésül Győr, Veszprém, Esztergom és Gyulafehérvár kapujára tűzték ki. Kétszeresen korszakalkotó István uralkodása: szilárd alapjait veti meg a keresztény egyháznak, s ezzel biztosítja a magyar nép megmaradását a keresztény népek tengerében és ugyanakkor igazi hazája lesz a népnek e föld, mely a munkáskéznek kenyeret ád. A papságot feltűnő nagy anyagi kedvezésekben részesíti István király, de meg is okolja ezt törvényeiben azzal, hogy a papság terhes munkát végez. Minden téren első sorba állítja Istennek szolgáit. A püspökre bízza az özvegyek és árvák oltalmát és az igazságszolgáltatásban a főpapokkal való egyértelemre inti a világiakat. Megtiltja a vasárnapi munkát, szigorú büntetést mér az ez ellen vétőkre. Elrendeli a templomba járást. A családnak csak egy tagja maradhat otthon: a háztűz-őrző. Ez a törvény, mint szokás ma is megvan. István az apja által létrehozott alapokon építette ki az államszervezetet, a királyi birtokok szervezetét. Stabil pénzt veretett, ami népszerű volt Európában. A közigazgatás legfontosabb egysége a vármegye volt, amelynek az élén az ispán állt, akit az uralkodó nevezett ki. Mintegy 50 vármegye létesült. Az ispán székhelye a királyi vár volt. Ő állt a királyi várkatonaság élén, és hozzá tartoztak azok a megyékben fekvő királyi birtokok, amelyeket a várkatonaság eltartására alakítottak ki. A megyéből az uralkodónak járó jövedelmek harmadát kapta meg. Természetesen ilyen szervezet nem jöhetett volna létre akkor, ha nincsenek meg ehhez a belső társadalmi feltételek.