Tárgy: Géza és István államszervező munkája
Forma: Esszé


A 895 és 900  között  végbemenő  honfoglalással  hazát  szerzett  magának  a
magyar  nép.  A  megérkezéssel  párhuzamosan  rablóhadjáratokat   indítottak
(kalandozások),  azonban  az   idő   telésével   egyértelművé   vált:   vagy
beilleszkednek Európába (letelepedés, kereszténység) vagy követik  a  "nomád
utat" és szétszóródnak.

Árpád utódai a nomád öröklési rend szerint követték  egymást  (szeniorátus),
így lett fejedelem Géza is (972.) Megtörte a törzsfők  hatalmát,  céltudatos
házasságával pedig tovább szilárdította  hatalmát  (Sarolta:  erdélyi  Gyula
lánya; István > Gizella, bajor hercegnő).  Géza  973-ban  hittérítőket  kért
(és kapott)  I.  Nagy  Ottó  német-római  császártól  (Quedlingburg).  Ezzel
csatlakozott a kialakuló állam a nyugati kereszténységhez.

997-ben, Géza halálakor Istvánra  szállt  a  hatalom  az  új  öröklési  rend
szerint (primogenitúra). Első feladatai közt a lázadók, a  hatalmi  igénnyel
fellépőkkel való leszámolás  szerepelt  (Koppány,  Ajtony,  Gyula).  Koronát
kért és kapott  II.  Szilveszter  pápától,  majd  1000  és  1001  fordulóján
királlyá  koronázták  Esztergomban.  Tevékenysége   ezután   az   új   állam
kiépítésére irányulhatott.

Önálló magyar egyházszervezetet hozott létre (érsekségek:  Esztergom,  Győr,
Veszprém, Pécs, Vác, Kalocsa, Eger, Bihar, Csanád, Erdély).  Sem  az  állam,
sem  az  egyház  nem  került  függő  helyzetbe  (pl.  német-római  császár).
Megérkeztek  hazánkba  a  bencés  szerzetesek  (Pannonhalma,  Pécsvárad).  A
király törvényei szerint 10 falunként kell 1 templomot  építeni.  Kötelezővé
tette a tizedet  (>  egyház)  és  birtokadományokkal  támogatta  a  papokat.
Törvényei védték és kötelezővé tették az új hit szertartásait.

A várakra épült  a  királyság  katonai  szervezete.  A  harcos  jobbágyságot
(kalandozások)  és  közrendűeket  egységekbe  szervezték,  élükön  a   comes
(ispán) állt. A királyi akarat vidéken a vármegyerendszeren át  érvényesült.
> közigazgatási egység, élén a megyésispán (jövedelem behajtása,  döntőbíró,
hadvezető).


István két  törvénykönyve,  fiához,  Imréhez  írt  Intelmei,  a  róla  szóló
legendák, de legfőképp életműve, a magyar államiság, amellyel a  magyar  nép
fennmaradását biztosította, méltán  jelölik  helyét  a  legnagyobb  magyarok
között. Minden év augusztus 20-án megemlékezünk az 1083-ban szentté  avatott
államalapító királyunkról.


Vázlat:
Bevezetés
Géza (hatalma, házasságok, kereszténység)
István (hatalma, államszervezet (vármegyék), egyház)
Befejezés