Fizika Tételek:

I.: A vektorok , a pontszerű test, vonatkoztatási rendszer, pálya, út,
elmozdulás.
a.: A vektor: Az irányított egyenes szakaszt vektornak nevezzük.
b.: A pontszerű test: a pontszerű test a valóságos testnek olyan modellje,
amelyben a testet egyetlen, tömeggel rendelkező pontnak tekintjük.
c.: Vonatkoztatási rendszer: Azt  a testet, amelyhez más testek mozgását
viszonyítjuk, vonatkoztatási rendszernek nevezzük.
d.: A pálya: A mozgás során a pontszerű test valamilyen vonal mentén mozog,
ezt a vonalat pályának nevezzük.
e.: Az út: A pálya egy szakaszát útnak nevezzük.
f.: Az elmozdulás: Az út kezdőpontjától az út végpontjába mutató vektort
elmozdulásnak nevezzük.
II.: Átlagsebesség, pillanatnyi sebesség:
a.: Átlagsebesség: Az elmozdulás és a közben eltelt idő hányadosaként
értelmezett fizikai mennyiség. Jele:( . M. E.: m/s.
b.: Pillanatnyi sebesség: Az elképzelhető legrövidebb időtartamhoz tartozó
átlagsebesség. Jele: v. M. E.: m/s; km/h.
III.: Átlaggyorsulás, pillanatnyi gyorsulás:
a.: Átlaggyorsulás: A pillanatnyi sebesség megváltozásának és a közben
eltelt időnek a hányadosa által meghatározott fizikai mennyiség. Jele: a.
M. E.: méter/szekundumnégyzet. A= (v / (t
b.: Pillanatnyi gyorsulás: Az elképzelhető legrövidebb időhöz tartozó
átlaggyorsulás. Jele.: a    a = (v / (t
IV.: A körmozgás , Az egyenletesen változó körmozgás , Az egyenletes
körmozgás jellemzői:
a.: A körmozgás jellemzői:
Fordulatszám: A legrövidebb időtartamra vonatkozó átlagfordulatszám. Jele:
f. M. E.: 1/s. f = Z/ (t.
Kerületi sebesség: A körmozgást végző test sebessége.
Szögsebesség: A legrövidebb időhöz tartozó átlag szögsebesség. Jele:(. M.
E.: 1/s. ( = ( / (t.
b.: Az egyenletes körmozgás jellemzői:
Periódus idő: Az egy kör megtételéhez szükséges idő. Jele: T. M. E.: s
Centripetális gyorsulás: Az egyenletes körmozgás gyorsulása, iránya
alapján. Jele: a cp. M. E.: N a cp = (v/(t
c.: Az egyenletesen változó körmozgás jellemzői:
 a é = áll.
( v / (t = áll.
V. Newton I-II-III. törvénye. A pontszerű testre ható erők eredője.
a.: Newton I. törvénye: Minden test nyugalomban van vagy egyenes vonalú
egyenletes mozgást végez mindaddig, amíg más test mező mozgásállapotát meg
nem változtatja.
b.: Newton II. törvénye: A test tömegének és átlaggyorsulásával
meghatározott mennyiséget átlagerőnek nevezzük. Az átlagerő szintén
vektormennyiség. Az erő a test tömegének és gyorsulásának a
szorzatával meghatározott mennyiség. Jele: F. F= m ( a.
c.: Newton III. törvénye: Két test kölcsönhatása során mindkét testre
azonos nagyságú, egy egyenesbe  eső és egymással ellentétes erő hat.
d.: A pontszerű testre ható erők eredője: Az egyszerre több kölcsönhatásban
lévő test tömegének és gyorsulásának szorzatát eredő erőnek nevezzük. Jele:
Fe. M. E.: N. Fe = m *a. A pontszerű testre ható erők eredője megegyezik az
egyes kölcsönhatásokból származó erők vektori összegével. Fe = ( F. A
pontszerű testre ható erők vektori összege megegyezik a test tömegének és
gyorsulásának szorzatával. ( F= m *a.
VI. A nehézségi erő, Súly, súlytalanság. A gravitációs kölcsönhatás. A
  lendület és a lendülettétel.
a.: Nehézségi erő: A Föld a testeket tömegükkel egyenesen arányos erővel
vonzza ez a nehézségi erő. A nehézségi erő egyenesen arányos a test
tömegével. A neh. erő függőlegesen lefelé mutat.
b.: Súly: Azt az erőt, amelyet a test alátámasztásra vagy a felfüggesztésre
kifejt, súlynak nevezzük.
c.: Súlytalanság: Akkor jön létre, ha a testre csak a nehézségi erő hat.
d.: Gravitációs kölcsönhatás: bármely két test között létre jön a
gravitációs kölcsönhatás, és vonzásban nyilvánul meg.
e.: Lendület: A pontszerű test tömegének és szorzatával meghatározott
mennyiséget lendületnek nevezzük. Jele: I. M. I = m * v.
f.: Lendülettétel: A pontszerű test lendületének megváltoztatása megegyezik
a testre ható eredő erő erőlökésével.
VII. A munka, energia, teljesítmény, hatásfok.
a.: A munka: Az erő nagyságának és az erő irányában történő elmozdulás
nagyságának a szorzatával meghatározott mennyiség. Jele: W. M. E.: J. W = F
* s.
b.: Az energia: Egy test vagy mező állapotváltoztatási mértékét energiának
nevezzük. Jele: E. M. E.: J
c.: A teljesítmény: - Az átlagteljesítmény: A munka és a munkavégzés
időtartamának hányadosa. Jele: (( . M. E.: W. P( = F * (t
pillanatnyi teljesítmény: Az elképzelhető legrövidebb időtartamhoz tartozó
átlagteljesítmény. Jele: P. M. E.: W. P = F * S.
d.: A hatásfok: A hasznos munka és az összes munka hányadosaként
értelmezett fizikai mennyiség. Jele: (. (= Wh / Wö ; Ph / Pö.
VIII. A pontrendszer, Pontrendszerre vonatkoztató lendület, Perdület,
  Munka, Tömegközpont tétel.
a.: Pontrendszer: Az olyan rendszer, amely több, egymással kölcsönhatásban
pontszerű testből áll.
b.: Pontrendszerre vonatkoztató lendületek: A pontrendszer összes
lendületének megváltozása megegyezik a rendszerre ható külső erők által
kifejtett erőlökések összegével. ( (  ( I ) = PK.
c.: A perdület: Egy körmozgást végző pontszerű test perdületén a test
tehetetlenségi nyomatékának és szögsebességének a szorzatával meghatározott
mennyiséget értjük. Jele: N.
d.: A munka: Az erő nagyságának és az erő irányában történő elmozdulás
nagyságának a szorzatával meghatározott fizikai mennyiség. Jele: W. M.
E.:J. W = F * S.
e.: A tömegközpont tétel: A pontrendszer összes tömegének és a tömegközpont
gyorsulásának a szorzata megegyezik a rendszerre ható külső erők vektori
összegével. m * at = ( FK. m * at = 0. at = 0. ( FK = 0. VT = áll.
IX. A szilárd test tulajdonságai; (A merev test fogalma; A merev testre
  ható erők).
a.: A szilárd test tulajdonságai:
Gyakorlatilag állandó alakjuk van
Térfogatuk gyakorlatilag állandó
Még nagy erők hatására sem változnak
A szilárd testek részecskéi között viszonylag erős, de rövid hatótávolságú
kölcsönhatások tapasztalhatók
Kristályos szerkezetű.
A kristályok jellemzője: fizikai tulajdonságaik a különböző irányok mentén
különbözőek.
b.: A merev test fogalma: olyan pontrendszer, amelyben a testek alkotó
részecskéi egymáshoz viszonyított helyzete kötött, így a köztük lévő
távolság nem változik.
c.: A merev testre ható erők: Koncentrált erő; Felületi erő; Külső erő;
Nehézségi erő.
X. Testek egyensúlya; A szilárd testek alakváltozásai; A rugalmas nyújtás
  tulajdonságai; Rugalmas alakváltozás.
a.: Testek egyensúlya:
Az egyensúly azt jelenti hogy, a test tartósan nyugalomban van.
A pontszerű test akkor lehet egyensúlyban, ha a testre ható erők vektori
összege nulvektor. at = 0 ; m * at = 0 ; ( FK = 0
A merev test egyensúlyának feltétele, hogy a testre ható erők vektori
összege, illetve a testre ható erők forgatónyomatékainak összege 0 legyen.
( FK = 0 és ( MK = 0.
b.: A szilárd testek alakváltozásai: Az alakváltozás jellege a testre ható
erők nagyságától függ, kis erők hatására rugalmas, nagy erők következtében
rugalmatlan alakváltozás jön létre.
c.: A rugalmas alakváltozás tulajdonsága:
homogén
d.: Feszítési munka: A testek alakjának megváltoztatásakor végzett munka.
e.: A rugalmas energia: A rugalmas testek alakjuk megváltoztatása után
energiával rendelkezik. Ezt az energia a rugalmas energia.
XI. A folyadékok tulajdonságai (Pascal - törvénye); A hidrosztatikus
  nyomás. A felhajtóerő( Arkhimides - törvénye).
a.: A folyadékok tulajdonságai:
Nincs saját alakjuk
Jól meghatározott saját térfogatuk van
Részecskéi mozgása nem látható.
b.: Pascal - törvénye: A nyugvó és súlytalannak tekinthető folyadékban a
nyomás minden helyen és minden irányban ugyanakkora.
c.: A hidrosztatikus nyomás: A folyadékok súlyuk következtében az edények
alját, az ebből származó nyomás a hidrosztatikus nyomás.
d.: Arkhimides - törvénye: A nyugvó folyadékba merülő testre felhajtóerő
hat, amelynek nagysága megegyezik a test által kiszorított folyadék
súlyával.
XII. A közegellenállás, felületi feszültség:
a.: A közegellenállás: Kölcsönhatás van az áramló folyadék és a folyadékban
lévő, a folyadéktól eltérő sebességgel mozgó test között. Ez a
közegellenállás.
b.: A felületi feszültség: Ha 1 borotvapengét vagy egy húszfillérest
óvatosan a vízre helyezzük, akkor azok nem süllyednek le, pedig sűrűségük
nagyobb, mint a víz sűrűssége. Ha a víz felszínét a ráhelyezett tárgyak
körül közelről megfigyeljük, azt látjuk, hogy a vízfelszín rugalmas
hártyaként viselkedik.  Ezt a jelenséget felületi feszültségnek nevezzük.
XIII. A gázok tulajdonságai, ideális gázmodell.( Boyle - Mariotte törvény;
  Guy - Lussac törvénye)
XIII. Ideális gáz állapotegyenlete; gázrészecskék sebessége; a gáz belső
  energiája.
XIV. Hőtan első főtétele; speciális állapotváltozás( hő kapacitás; mólhő;
  fajhő).
XV. Hőtan II-III. főtétele.