Egész  Európa  gazdasági  válságban  van.  Az  antant  polgárai  legalább  a
győzelemnek örülnek, de a Központi hatalmaknál is  rossz  a  helyzet  és  ők
vesztettek ezért a kormányt okolják.
Németország: 1918. október eleje, a kormány tudja, hogy veszíteni  fog,  II.
Vilmos reformokat hoz a jogok  terén.  A  német  kormány  nem  a  császárnak
felelős,  hanem  a   Birodalmi   Gyűlésnek.   1918.   November   3.   Kielli
matrózfelkelés,  ami  futótűzként  terjed  az   országban.   November   9-én
Berlinben is kitör a felkelés, lemondatják  a  császárt.  Köztársaság  lesz.
Szociáldemokraták   a    keresztényszocialistákkal    vannak    koalícióban.
Köztársasági-elnök: F. Ebert a miniszterelnök: F. Scheidemann.  Ellenzékeik:
jobboldali a királypárti, de  nem  jelentős.  Baloldali  a  kommunista,  nem
párt, Spartacus  Szövetség  a  nevük.  Karl  Liebknecht,  Rosa  Luxemburg  a
vezető. 1918. Decemderében megalakítják  a  Német  Kommunista  Pártot.  NKP.
Megpróbálnak felkelést kirobbantani. 1919. januárjában a Spartacus  felkelés
tőr ki. Gusztáv Noske a belügyminiszter veri le őket. Ha a népbarát  kormány
egy felkelést erőszakkal lever, azzal  mindig  ellenségeket  szerez.  Néhány
városba még megpróbálja átvenni a szélsőbal  a  hatalmat.  Két  tartományban
kommunista vezetés lesz. Ezeket  Tanácsköztársaságnak  hívják,  Bajorország,
Braunschweig. Tavasszal leverik ezeket.  Egy  kisvárosban  Weimarkban  1919.
június  31-én  Alkotmányozó  Nemzetgyűlést  hívnak  össze,   elfogadják   az
alkotmányt. Ettől kezdve Weimari  Köztársaság  van  1933-ig,  amikor  Hitler
hatalomra jut.
Ausztria: I. Károlyt ( IV: Károly), lemondatják. Egy  szociáldemokrata  párt
kerül hatalomra, és a keresztény-szocialistákkal  alkotnak  koalíciót.  Karl
Ranner a miniszterelnök, nem erősek a szélsőségek. Rannernek minden  sikerül
csak az anschluss nem.
Bulgária:  A  bolgár  cárt  hibáztatják,  1918.  októberében  a   forradalom
lemondatja a cárt. Mezőgazdasági ország, a reformoknál  a  parasztokra  kell
támaszkodni. A Paraszt Párt nyeri  meg  a  választásokat.  Sztambolijszki  a
miniszterelnök. Megteremti a polgári demokráciát, szociális reformokat  hoz.
A jobboldali szélsőség nagyon erős, a  katonákkal  puccsut  hajtanak  végre.
1923-ban  kivégzik  a  fél  kormányt.  Katonai  diktatúra  lesz   a   király
vezetésével.
Törökország: Belső problémák vannak, ráadásul  félgyarmati  helyzetben  van.
Kirobban  a  forradalom.  Musztafa  Kemál  a   vezető.   A   béke   revíziót
végrehajtják, 1923 Lausanne-i  béke,  megszűnik  félgyarmat  lenni.  Polgári
Demokratikus Köztársaság lett.  A  szultanátus  megszűnik,  alkotmány  lesz.
Nyugati reformokat hoznak,  beengedik  a  nyugati  tőkét,  kapitalizálódnak,
beengedik a nyugati kultúrát, elválasztják ezzel az  egyházat  az  államtól,
átveszik  az  európai  írást,  egyenjogúsítják  a   nőket,   beszüntetik   a
többnejűséget. A Török Köztársaság megteremtője,  Kemál  Atatürk  a  törökök
atya. A fővárost áthelyezik Ankarába.