Tisza István a miniszterelnök. IV. Károly a király, aki békét akar és reformpárti. Tisza végig akarja vinni a háborút és nem alkalmas szerinte az idő a reformhoz. Nemzeti Munka Párt van túlsúlyba. Konzervatívvá tolódik. Ellenzéke a liberális, a radikális, a demokraták, ők együtt a Választójogi Blokk. Károlyi Mihály a vezetője, a király is támogatja. Általános választójogot akarnak. Károlyi népszerűsége nő. A NMP megbukik, 1917-ben Tisza lemond. Károlyi nem elég erős a hatalomra, ezért Károly kinevezi Wekerle Sándort miniszterelnöknek, aki már öreg. Nem tudja megoldani a válságot. Egyre mélyebbre sodródunk. 1918 augusztusában egyre több a vereség, gazdasági válság van, kimerült az ország, a kormány lemond. 1918 október 17-én bejelenti Tisza, hogy az ország elvesztette a háborút. Nincs végrehajtó hatalom, hivatalosan Habsburg József főherceg kezében van, de az ellenzék is létrehoz egyet, ez a Magyar Nemzeti Tanács. 3 csoportból áll: - Függetlenségi és 48-as Párt, Károlyi vezetésével. - Polgári Radikális Párt, Jászi Oszkár vezetésével. - MSZDP Garami Ernő és Kunfi Zsigmond vezetésével. Ezek döntenek a kormányra kerülés a cél, ez kettős hatalmi rendszer, de van egy harmadik, a helyenként létrejövő Munkás és Katonatanács. Elkezdődnek az utcai harcok. Október 27. Lánchídi csata. A tüntetők föl akarnak menni a várba, de a csendőrség leveri őket. Szervezettebbé válik az ellenzék és Habsburg J jobban hajlik az engedmények felé. Okt. 30-án újra kivonulnak tüntetni. Ennek hatására okt. 31-én Habs J kinevezi Károlyit miniszterelnökké. Gazdasági helyzet katasztrofális, a képviselőház felbomlik, a parlament feloszlik. Külpolitikai helyzet is rossz. Folyamatosan szakadnak el a nemzetiségi államok. Nincsen karhatalom. November 3.-án a Padovai Fegyverszünet megszületik. Ezt az OMM köti. Károlyi kormány elmegy Belgrádba, D'esperey tábornokkal tárgyalni. Nov. 13-án megszületik a belgrádi konvenció, fegyverszünet. Ideiglenesen meghúzzák a határokat, beljebb mint Trianon. Kénytelen aláírni a kormány. IV. Károly uralkodói jogait ideiglenesen felfüggesztik. Nov. 16-án a Népköztársaságot kikiáltják. Néptörvényeket hoznak, szociális reformok, földet osztanak, általános választójog. A belgrádi konvenciót nem fogadják el. Nyomulnak előre az antant szövetséges erői. Nincsen karhatalmunk. Az országon belül elégedetlen emberek vannak, fegyverrel, ezt nem tudják helyre tenni. Törvényeket reformokat sem hoznak. Felerősödnek a szélsőségek. - Szélső jobb: MOVE Párt, Magyar Országos Véderő Egylet. Vezetője Gömbös Gyula. - Szélső bal: Kommunisták Magyarországi Pártja. Kun Béla a vezető. A szélsőségeknek van fegyveres alakulatuk. Károlyi lemond, de ő lesz az ideiglenes köztársasági elnök. Berinkey Dénes lesz a miniszterelnök. 1919. Január 18-án kiadja a földtörvényt. A nagybirtokok egy részét szét kell osztani a földtelenek között, csak Károlyi osztja szét. Belpolitikailag van egy ellenzéke, Bethlen István, létre hozza a Nemzeti Egyesülés Pártját. Berinkey betiltja a szélsőségeket. A külpolitikai helyzetbe bukik bele. Párizsi Békekonferencia van, 1919-ben. A Vix-jegyzéket küldik nekünk. Tartalma: határok pl.: egész Tiszántúl, DNy Dunántúl elvesztése. Ezt nem lehet elfogadni, Károlyi lemond MSZDP-nek akarja átadni a hatalmat. Tanácsköztársaság A KMP kihasználja. Megegyezik a Szocdem balszárnyával, Kunfiékkal. A balszárny kimondja az egyesülést, a KMP-vel. Létrejön a Magyar Szocialista Párt (kommunista). Államcsínnyel veszik át a hatalmat. 1919. Március 21-én Károlyi nevében kimondják a hatalom átadását az MSZP-nek. Ez egy álnyilatkozat. Ezzel átveszik a hatalmat, innentől Tanácsköztársaság van. Március 22-én a Mindenkihez című kiáltványt adják ki, ebben benne vannak a kommunista tervek. Proletárdiktatúrát akarnak létrehozni. A Forradalmi Kormányzó Tanács a végrehajtó hatalom, Garbai Sándor a vezetője. Népbiztosok vannak a tanácsba, Kun Béla a külügyi népbiztos. A törvényhozó hatalom a Tanácsok Országos Egyesülete. Területenként választják a Tanácsokat, és ezek küldenek küldötteket. Ez a kormány erős kézzel lép föl. Bevezetik a statáriumot. A Forradalmi Törvényszékek ítélhetnek helyben. Szesztilalmat vezetik be. Létrehozzák a Vörös Őrséget, ez a csendőrség. A szociális intézkedések munkát, béremelést, lakást biztosítanak, de nincs pénz. Gazdasági intézkedéseik is vannak. Azonnal államosítanak. Az állam felhatalmazza a karhatalmat a rekvirálásra, erőszakos úton bármit elvihetnek. Tovább süllyed a gazdaság, emellett ott van a külpolitikai probléma, a Vix-jegyzék. Emiatt folyamatosan leveleket küldenek, de semmilyen választ nem kapnak, folytatódik az antant előrenyomulás. Létrehozzák a Vörös Hadsereget. A cél az integritás megóvása. Böhm Vilmos, Stromfeld Aurél a vezető. Északon a csehekkel szemben sikerrel járnak. Jún. 20-án egy újabb jegyzéket kapnak, ez a Clemenceau jegyzék. Nagyjából a trianoni határokat tartalmazza. Kénytelenek elfogadni. Északról kivonulnak Vörös Hadsereg, de a románok nem vonulnak ki a Tiszántúlról. A VH júliusban megtámadja a románokat, de leverik őket. Bevonulnak a Duna-Tiszaközére. Van még egy baj, a belpolitikai ellenzékekkel. Két ellenkormány van: - Bethlen István a Nemzeti Egyesülés Pártjával. Anti Bolsevista Comitét hoznak létre, Bécsben, ABC. - Károlyi Gyula Aradon, átköltözik Szegedre. Szegeden egyesül ez a kettő, Ellenforradalmi Központ. Nincs hadereje és nemzetközileg se ismerik el. Siófokon vár Horthy Miklós. Felkelések vannak a Tanácsköztársaság ellen. Két fontos dunamelléki felkelés. A TK kegyetlenül leveri, itt válnak hírhedté a Lenin-fiúk, a vezetőjük Szamuely Tibor. Pesten a Ludovika egy híres katonai akadémia, a kadétok kelnek fel, ezeket is leverik. Már nagy a baj. Lemondanak és elmenekülnek. Megbukik aug. 1-én a Tanácsköztársaság. Horthy útja a hatalomig A szakszervezeteknek adják át Kun Béláék a hatalmat. Peidl Gyula a miniszterelnök, de nincs hatalma, mert nem ismerik el. Augusztus 4-én bevonulnak a románok Budapestre. Augusztus 7-én leváltják a kormányt, Friedrich István a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjával kerül hatalomra (KNEP). Az antant nem ismeri el. Nagyon zavaros belpolitikai helyzet van. Ellenforradalmi Központ, Horthy Siófokon, fehérterrorista csoportok akasztatnak, Prónay Pál és Héjjas Iván vezetésével, antant missziók vannak George Clerck vezetésével aki javítani akar a helyzeten. Horthy az egyetlen, akivel érdemes tárgyalni. A Nemzeti Hadsereggel elindul Budapestre. November 16-án megérkezik. Horthy beszédet mond és kormányt alakít nov. 24-re, a Nemzeti Egységet, Huszár Károly miniszterelnökségével hozzák létre. A KNEP, NEP , Szocdem, FKGP. Törvényhozó hatalmat csinálnak. Általános titkos választójog, Nemzetgyűlés választást akarnak, nagyon kemény politikai harc kezdődik. Gyilkosságok is vannak: Somogyi Béla és Bacsó Béla szocdem újságírókat meggyilkolják. Ezután a szocdemek bojkottálják a választást. 1920 március 1-én, összeül a parlament. Létre kell hozniuk egy pozíciót. 1920/1-es törvénycikk, királyság van. Kormányzó kell. Horthy lesz a kormányzó. Királynélküli királyság. Horthy Miklós: 1868-1957. Katonatiszti pályára ment. Ferenc József szárnysegédje volt. 1916-tól tengerészetnél lépked a ranglétrán. Az antant blokádját áttöri Otvantónál. 1918-ban leveri a cattarrói matrózfelkelést. Ezek a keménykezűségét mutatják. Amikor bevonul Budapestre, mindenki vele tárgyal, mert nála van az erő. Addig nem vállalja el a pozíciót amíg nem erősödik meg. Joga van feloszlatni a parlamentet. Kinevezi Simonyi-Semadam Sándort, március 15-én kerül hatalomra. Jún. 4-én aláírja a trianoni békét és utána két héttel, lemond. Új kormányfő kell. Bethlent akarja kinevezni, de ő nem vállalja el. Gróf Teleki Pált nevezi ki 1920 júliusától - 1921 áprilisáig. Erdélyi nagybirtokos, geográfos volt. Politikai feladata: - Belpolitika: a fehérterrorista csapatokat vissza kell szorítani, leszámol a különítményekkel. Megszavaztatja a 1920/3 törvénycikkelyt: "Állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről" szóló törvény. Bárki akinek a célja, hogy a fennálló rendet erőszakos úton való megdöntésére, vagy valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmára Való törekvés, büntethető. Reformokat hoz, ami tetszik a népnek. Nagyatádi Szabó István FKGP földtörvénye a legszegényebb parasztság igényelhet 2 hold földet. A rossz földeket adják oda, ez a gyakorlatban nem jó. Másik próbálkozás már nagyobb földdel jár, létrehoznak egy vitézi rendet, ez egy kitüntetés, ami 20 holdas földdel jár. Numerus Clausus törvény: a magyar felsőoktatásban a nemzetiségek és a zsidóság csak a számarányoknak megfelelően vehet részt. Ezek viszonylag népszerűek. - Külpolitika: A határoknak fixnek kell lenni, ki kell vonultatni. - Észak: 1919. Vörös Hadsereg, kizavarta a szlovákokat. - Kelet: Trianon után kivonulnak a románok. 1921-re. - Dél: SZHSZ királyság létrehozta 1919-ben a Baranyai-Bajai Köztársaságot. Nem akarják megszüntetni. 1921-re katonai erővel visszaszerzik, antant felhatalmazásra. - Nyugat: Megegyezés alapján a magyarok kivonulnak Burgenlandból, csak a Prónay, Héjjas marad ott. Az osztrákok nem vonulnak be, ez egy ideig senki földje. 1920 folyamán a Magyar Hadsereg leszámol a különítményekkel, így az osztrákok bevonulnak. Sopronban 1920. Dec.- ben szavaznak, és magyar marad. Megkapja a Civitas Fidelissima címet. Vissza akar jönni a király 1921. Márc.-ban. Horthy ráveszi, hogy vonuljon vissza. Teleki nagyon támogatta a királyt, ez az antantnak sem tetszett, áprilisban lemond.