Történelem (1)

Az érett középkor mezőgazdasági forradalma.

Az 1000. Év utáni Európában a népesség gyarapodása, a városok újraéledése
mind a mezőgazdaság sikereiből fakadt. A mezőgazdasági technikának
megújulása folytatódott. A népesség folyamatos növekedése miatt , új
területek művelés alá vonása vált szükségessé. A faluk határában található
erdőt kiirtották, a mocsarakat lecsapolták, hogy új területekhez jussanak.
Az addig használatos túróekét leváltották, mert az már nem volt képes
megbirkózni, pl. az erdőirtás helyén található földel. Az új ekére
aszimmetrikus ekevasat, csoroszlyát, kormánydeszkát szereltek. Ez az eke
végső formáját a XI. századra érte el. Az addig használt ökröt leváltotta a
ló és egy újfajta fogatási módszert vezettek be a: szügyhámot ami
leváltotta az addig használatos nyakhámot ami fullasztó is volt. Ezzel
sokkal nagyobb vonóerőt értek el. Áttértek a háromnyomásos
földgazdálkodásra. Most már az elvetett termény háromszorosát-ötszörösét
takarították be. Új növények nyertek teret: búza, rozs, árpa, zab, aminek
következménye, hogy kiszorították az igénytelen kölest. A jobb termés
érdekében már trágyázást is használták. Az éghajlat is megváltozott:
melegebb, szárazabb lett ezért a gyümölcstermesztés határai északabbra
tolódtak. A nagyobb termelékenység hatására csökkent a robot, és terményért
cserébe újabb földrészeket adtak át használatra a jobbágynak, Megindult az
önellátó gazdálkodás felbomlása, mert a termékfölösleg lehetővé tette
egyesek számára, hogy kizárólag kézművesmunkával való foglalkozást. Ezzel a
csere gyakorivá válása indult meg, majd ez átment az értékmérő vert pénz
használatába. Ez a teljes pénzgazdálkodáshoz vezetett. Ennek következménye
hogy a földesurak már pénzt kértek terményjáradék helyett .