Az ország három részre szakadása -2

 < Magyarország a XVI. század elejére nagyon rossz helyzetbe került, és a
   külső és belső körülmények is nagyon kedvezőtlenek voltak
 < Török támadás => súlyos mohácsi vereség 1526. aug. 29.
 < 1. hullám (1543-47) Siklós, Pécs, Tata, Esztergom, Székesfehérvár,
   Visegrád, Nógrád, hatvan, Simontornya
 < 1526. szeptember 9. Buda elfoglalása => kivonulás Magyarországról, csak
   helyőrség
 < Királyválasztás: (székesfehérvári országgyűlés)
    1. Szapolyai János (1526 nov. 10.) 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva,
       török rokonszenv
    2. Habsburg Ferdinánd (1527 ősze) Habsburg - Jagelló szerződés miatt
 < Az ország 3 részre szakadt, a részek berendezkedése:
    1. Királyi Magyarország: (rendi dualizmus)
                    a) Központi hivatalok megszervezése
                    b) Gazdasági ügyeket intéző magyar kamara (Pozsony)
                       Bécsnek rendeli alá
                    c) Rendek kiszorulnak a legfontosabb ügyek
                       irányításából
                    d) Magyar kancellária székhelye: Bécs, törvényhozás,
                       bíráskodás
                    e) Nincs önálló honvédelmi szerv
                    f) Országgyűlés: törvényhozás, adómegszavazás, de nem
                       hívják össze
                    g) Gazdaság: európai munkamegosztás miatt mezőgazdaság
                       fellendül
                    h) Reformáció terjedése
   2. Török hódoltság:
                    a) Közigazgatásilag: vilajet (élén beglerbég, Buda,
                       Temesvár, Eger, Kanizsa, Várad, Érsekújvár);
                       szandzsák- szandzsákbég; náhije - kerület; kaza -
                       bírósági körzet
                    b) Tisztségviselők: defterdár- adóbeszedés, pénzügyek;
                       kádi- közjegyző, jogrendet felügyelő bíró; mufti-
                       egyházjogtudós;
                       Rája - meghódított
                    c) Birtokviszonyok: minden föld a szultáné (khász),
                       hűbérbirtokok (szpáhiknak), ziamet (20-100ezer
                       akcse), tímár (20ezer akcséig)
                    d) Adók: szultánnak: haradzs + közmunka, birtokosoknak:
                       pénz + termény + ajándék, peremvidék: kettős
                       adóztatás
   1. Erdély:
       a) 1541 előtt magyar, székely, szász rendi szervezet, területe +
          Partium
       b) Külpolitikailag a szulán hűbérese
       c) Szapolyai János halála után, fiának János Zsigmondnak a gyámja
          Fráter György, és édesanyja Izabella lettek
       d) Fráter György egyesítései kísérlete: 1541 gyalui egyezmény, a trón
          Ferdinándra száll
       e)  1549 => török megtorlóakció, nyírbátori egyezség
       f) 1571 Castaldo hadai megölik fráter Györgyöt
       g) I. Miksa és török békekötés 1568 Drinápoly
       h) 1570 speyeri titkos szerződés - János Zsigmond lemond Miksa javára
          a trónról
       i) 1571-ben mégsem Habsburg uralkodó, helyette Báthory István 1586-ig
       j) Székely ispán = fejedelem, kincstári birtokok, nemesi birtokok,
          hivatalokban a fejedelem familiárisai
       k) 1575 Bekes Gáspár hadait legyőzi Kerelőszentpálnál, Báthory később
          lengyel király
       l) Béke Miksával
 < Ezután megkezdődött a várháborúk kora 1552
 . Temesvár Losonczi István, Drégely Szondi György, Eger Dobó István,
   szigetvár, Zrínyi Miklós
 < Az ország 3 részre szakadásának megszűntetésére voltak kísérletek, de
   ezek kudarccal végződtek, és a Habsburg önkény miatt törtek ki a
   függetlenségi harcok is