1910-es években Romanov II. Miklós cár az uralkodó, teljhatalma van. Minden döntéshez a cár aláírása kell. Ez nagyon bürokratikus és ez már nehezíti a kormányzást. Semmiféle reformra nem hajlandó. 1905-7 között a cár reformokkal próbálkozik, mert felkelés van. Egy választott parlament lett, az állami duma, valamilyen hatalmat ad nekik, de a forradalom leverése után mindent visszavon. Az orosz gazdasággal gond van, rend kívül elmaradott. Háborúnál ez nagyon nagy baj, ezt a gazdaság már nem bírja elviselni. A hátországokban ínység van, és a frontokat sem tudják ellátni. Elégedetlen a társadalom. Változást akarnak, általános cél a háborúból a kiszállás. - Oktobristák: a legkevésbé radikális, a dumában akarnak kisebb változásokat. Arisztokraták és nagypolgárok. - Kadet párt: ez egy rövidítés. Alkotmányos Demokráciát akarnak. Alkotmányos Monarchiapárti, és polgárpárti. - Eszerek: polgári párt, szociál-liberális parasztság. Csak jogokat akar. - Mensevik munkás párt: mérsékelt szociál-demokratikus. - Bolsevik: Vlagyimir Iljics Uljanov = Lenin a radikális. Egyik párt sem kap politikai szerepet, nincsenek a dumában és erős a cenzúra. 1917. Január 22-ére szerveznek egy általános sztrájkot Szentpéterváron. 12. évfordulója az 1905-os forradalomnak. Elindul a sztrájk, az egész ország csatlakozik, főképp a gyárak. 1917. Március 12. van a fordulat (nyugati naptár szerint). A katonaság mellé álltak. Megpróbálkozik reformokkal, de ez nem elég. Március 15-én lemond, kinevez egy kormányfőt, aki cár hű. Georgij Lvov herceg, nagyon mérsékelt reformokba fog. A cár embereiből csinál egy új kormányt. Beveszik a dumába az oktobristákat és a kadeteket. Munkástanácsok alakulnak, ők a szovjetek. Az eszerek, a mensevikek, a bolsevikok vannak benne. A bolsevikok kevesen vannak, de nekik a legnagyobb a hangjuk. A cenzúra megszűnik. Kettős hatalmi rendszer alakul ki. Bizonyos csoportok a kormánynak engedelmeskednek, mások a szovjeteknek. Nem akar több reformot hozni, a háborút pedig meg kell nyerni. A németek Szentpétervárra viszik Lenint. 1917 áprilisában leszáll a vonatról, beszédet mond, és a bolsevikokat összegyűjti. Földosztást követelnek, a gyárakat a munkások kezébe akarják adni. A háború befejezését, békét akarnak. A kormány reagál, az oktobristákat és a kadeteket beveszik a kormányba. Dumába beveszik az eszereket és mensevikeket. Kiad Lenin egy új jelszót: "Minden hatalmat a szovjeteknek." Ezt sokan támogatják. Júniusban két esemény van: a kormány belefog egy hadi eseménybe, Kerenszkij offenzíva. Leverik ez nagy hiba, Kerenszkijt kinevezik miniszterelnöknek, ez akkor lett volna jó, ha nyernek. Összehívják az első Szentpétervári szovjet kongresszust. A bolsevikoknak nincsen szerepük. Ennek a hivatalos neve: Összoroszországi Szovjet Kongresszus. A kongresszus támadja a kormányt, nagy esélye van a kormány rossz helyzetbe hozásához. Betiltják a szélsőségeket. Illegalitásba vonulnak. Minden szélsőség támadja a kormányt. A bolsevikok a szélsőbal, cár hű szélsőjobb vezetőjük Kornyilov tábornok. szeptemberben puccsal próbálkozik, hogy félreállítsa a kormányt. Leverik tanulságos, reformokat kell hoznia. Szeptember 14-én az Orosz Köztársaságot kikiáltják. Nem tetszik a bolsevikoknak. Az Oroszországi Nemzeti Tanácsot szervezik a szélsőségek megnyugtatására. Az ország minden pontjáról küldötteket küldenek. Az ONT létrehozza az elő parlamentet, ami létrehozza az Alkotmányozó Nemzetgyűlést, ami az Alkotmányt hozná létre. Ez senkinek sem tetszik. A helyzetet kihasználják a bolsevikok. Országosan kell átvenniük a hatalmat. Létrehozzák a Vörös Gárdát, és országszerte mindenhova küldötteket küldenek, ezek a komisszárok (politikai biztos), feladatuk a bolsevikok népszerűsítése, és titokban a hatalomátvétel szervezése. Létrehozzák Péterváron a Forradalmi Bizottságot október elejére. Ez szervezi a hatalomátvételt, Lenin a vezetője. Egy volt leánynevelőben gyülekeznek, Szmolnij a neve. Október 24-én a város stratégiai pontjait elfoglalják, pl.: kikötő, pályaudvar, posta, távirat, hírközlés, raktár, laktanya, ezt az egész országban. Október 25-én (nov. 7. Európai szerint) Kerenszkij kormányt fogják el, az Auróra cirkáló ágyúi adták a jelet. A Téli-palotában vannak csak kadétok védik, de a palota nagy ezért több óráig tart mindenkit elfogni. Ezzel befejeződik a bolsevikok hatalomátvétele. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom katonailag és jogilag is elő volt készítve. Október 25-én összeül a II. Összoroszországi Szovjet Kongresszus, ez Lenin beszédjével kezdődik. Három dekrétumot (törvényt) mond: - Az Ideiglenes Kormány megbukott, a Szovjet kongresszus átveszi a hatalmat, és létrehozzák a Népbiztosok Tanácsát. Elnöke Lenin, külügyi népbiztos Trockij. Ez a legfőbb. - Társadalmi tulajdonba kell a földeknek menniük. - Annexió nélküli békét kötnek. Ezzel megnő a bolsevikok népszerűsége, megpróbálják megerősíteni a hatalmukat. Karhatalmat hoznak létre: CSEKA = Ideiglenes bizottság, a vezetője Dzerzsinszkij. El kell ismernie őket a törvényhozó hatalomnak, ezért 1918. Január 18-án összehívják az Alkotmányozó Nemzetgyűlést. Csak 20% támogatja őket, a többi az eszereket (parasztpárti). Rákényszerítik az Alkotmányozó Nemzetgyűlést, hogy ismerje el a Népbiztosok Tanácsát törvényhozó hatalomnak. Ezt nem akarja az Alkotmányozó Nemzetgyűlés, ezért erőszakkal feloszlatják. Ezt tekintik a demokrácia végének. Beszüntetik a cári igazságszolgáltatást. Forradalmi Törvényszékek lesznek, nincs védelem, és rögtön ítél. Nem igazság szerint ítélnek, de egymást is akasztják. Sikeresen megfélemlítik a tömeget. Elkezdődnek az államosítások, januártól felgyorsul. Bevezetik a hadikommunizmust (gazdaságpolitika), mindent a hadseregnek kell alávetni. Megszüntetik a kereskedelmet, pénzforgalmat, cserekereskedelem lesz. A gyárak csődbe mennek, megszűnik a termelés, a mezőgazdaság is tönkre megy. (1921. nagy éhínség) Békét kéne kötniük, Trockij szerint Oroszország megszűntnek tekinti a háborút, mert nem tudott megegyezni a németekkel. A németek bevonulnak Pszkovnál megállítják az oroszok az előrenyomulást. 1918. Március 3-án megkötik a Breszt-litovszki békét, annexió nélkül. Alkotmányt szeretne Lenin valamilyen szinten. Összehívnak egy újabb Szovjet kongresszust. Magát törvényhozó-hatalomnak szavazza meg, de a népbiztosok a vezetőjük. Megszavazzák az első szovjet alkotmányt. Megalakul a Szovjet Oroszország. Polgárháború van: Vörösök: bolsevikok <-> fehérek: - eszerek felkeléseket szerveznek, - kozákok: határ menti szabad parasztság akik katonáskodnak. Leverésükkor 70%-ukat kiirtják. - cári csapatok: eredetileg ők a fehérek, Vrangel, Kolcsak, Gyenyikin a három leghíresebb tábornok. A cári családot kivégzik, de a cár-hűek nem adják fel. - A hadifoglyok lázadásaival is számolniuk kell, de ezeket is leverik. A fehéreken kívül is van egy ellenségük, a Nemzetközi Intervenció, ez az antant, de ezt is vissza verik. 1920-ban újabb háború van, Lengyel- orosz háború. Nagy nehézségek árán megállítják a lengyeleket és mekgötik a Rigai békét, területeket veszít ezzel. Vége van a külső és belső karcoknak. Elvileg 1914-20-ig tartott az oroszoknak a háború.