Az olasz fasizmus Antantpárti volt. Nagy ára volt a győzelemnek, belerokkant a háborúba és csak Dél-Tirolt kapták meg. Komoly gazdasági és politikai válság van. Föld és gyárfoglalások vannak. Nem működik a közbiztonság, nincs akkora karhatalom amekkora kéne. A kormány tehetetlen. Erőszakosan le lehetne verni, Nitti miniszterelnök megpróbálja leveretni őket, de nem sikerül belebukik a kormánya. Giolitti az utódja. Tárgyalásokkal húzza az időt. A gyárak tönkremennek a munkás vezetés alatt, mert nincsenek meg a kellő kapcsolataik, nincs nyersanyag. A munkástanács nem tud fizetni a munkásoknak. Ezért azok visszahozatják a régi tulajt, ő tudott fizetni. A földfoglalókat könnyedén hazazavarják, mert nagyterületen vannak és nem csoportosan. A gazdasági változatot ez még nem oldja meg. A szélsőséges irányzatok megerősödtek. Szélső bal: létrehozza Antonio Gramsci a Kommunista Pártot. Ez Ny-Európa egyik legerősebb kommunista pártja. Összefognak ellene. Szélső jobb: Olasz Nemzeti Fasiszta Pártot 1921-ben Benito Mussolini. Olaszországból emigrált Svájcba, mert Szocdem volt. Leninnel egy kávéházba járt. Erősen nacionalista, míg a kormány és a szocdem internacionalista (nemzetközi). Keres híveket, a munkásklubokból szerez, ez a fascio a latin fascesből származik. A vesszőnyaláb a közepén bárddal a jelképük. A fasizmus ideológiáját Marx fogalmazta meg: a társadalmi problémák a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak közötti osztályharcból származik. Ezt a két osztályt kell kibékíteni. Mussolini szerint szocdemban a legfőbb hiba, hogy rétegekbe szervezik a társadalmat és így jobban megosztják. Mussolini elképzelése egy korporatív állam, amiben szakmákként szerveződnének. A szakmai szervezetek a korporációk. Ez egy modern céh. Az ellentéteket kibékítenék a korporáció tagjai, hogy a szakma jól működjön. A korporáció delegálná a vezetőket. Szerinte ez a megfelelő. Ez egy Kereszténydemokrata eszme volt. De a gazdagok diktálnának a korporációba. Ehhez még hozzácsatolja, a Római Birodalom visszaszerzését. A Földközi-tengerhez szerinte joguk van. Mare Nostra.. Ehhez bármilyen eszközt elfogadhatónak tart. Minden szélsőség azt állítja, hogy ők tudják mi jó a köznépnek, mert az emberek nem tudják mi jó nekik. Vannak követői: fascio, egyre többen vannak. Fegyveres alakulatot szervez: feketeingesek. Össze kell hívni a fasisztákat. 1922. október 28. Nápolyi Fasiszta Kongresszus. Buzdítja őket. Bevonulnak Rómába. Marcia su Roma. Az Olasz király kinevezi Mussolinit miniszterelnöknek, koalíciós kormányt alakít. A fontos tárcákat a fasiszták kezében marad. Ő lesz a belügyminiszter, külügyminiszter és a hadsereg főparancsnoka. Ezért csinálnak neki egy új címet, ő lesz a vezér a DUCE. Ő rendelkezik a legtöbb hatalommal. Választásokat ír ki, hogy átrendezze a parlamentet, választási törvényt hoz, ami kimondja a fasiszták győzelmét. A szavazásnál is csalnak. Megszületik a fasisztatöbbségű parlament. Ezután egy teljes fasiszta kormány lesz. Sajtótörvényt módosít és csak fasiszta lapokat adnak ki. A kormányt felhatalmazza a parlament a törvényhozói hatalommal. Ettől kezdve Mussolinié a teljes hatalom. 65. Oldal. A demokrácia látszatát fent tartják, szavaztatnak, az abszolutizmushoz hasonlít. Vannak ellenállási próbálkozások. Giacomo Matteotti mindig felszólal a fasiszták ellen, egy sikátorban meggyilkolják. Ellenzéki képviselők is vannak. Aventinusi Blook csoportba tömörül, ez elhal, mert értelmetlenné válik mivel nincsen sajtó. ( Ez egy domb = aventinus ahová a plebejusok kivonultak ). 1929-ben feloszlatja magát a parlament. A legfőbb hatalom a Duce kezében van. Körülötte a kormánytagok, korporációt csinál és korporatív testületet, a Fasiszta Nagytanácsot állítja magamellé, de ennek csak tanácsadási szerepe van. Pozitív eredmények: Ez 1929-ig tart. Mussolini rendet tesz, megfékezi a bűnözést, akit maffiatagnak néznek azt integrálják. Rendet kell tartani, megszervezi a közterület takarítását. Nemzetközi politikai sikerek: megszerzik Fiume-t, 1924-ben szerződést köt Szovjetunióval, olyat mint a németek. Innentől kezdve nagyhatalomnak tekintik Olaszországot. 1928. Lateráni szerződés, a Vatikánnal köt szerződést. Az el nem ismerésen változtat. Rendezi az állam és az egyház viszonyát. 1870-óta először. A pápa, XII. Phius elismeri a fasizmust. A harmincas évektől katonai terjeszkedésbe fog és ebbe bukik bele a politikája.