19. a Az első világháború története - Melyek voltak az első világháború kirobbanásának okai? Mutassa be a háború menetét 1914 és 1916 között! A XIX. század utolsó harmadára kialakultak a gazdasági és politikai érdrkszférák, illetve a tengerentúli befolyási övezetek. Anglia: Nagy gyarmatbirodalommal rendelkezik, vagy mint a pénzügyi és kereskedelmi világ vezetője. A világ legnagyobb hadiflottájával őrködik gyarmatai (India, Egyiptom, Nigéria) és kereskedelmi hatalma felett. Külpolitikájának célja: az európai kontinentális egyensúly fenntartása Németo., Franciao. és Oroszo. között, gyarmatainak megőrzése illetve új birtokok szerzése. Sikeres lehet, ha flottája megőrzi vezető szerepét és jól működő diplomáciával sikerül szövetségi rendszereket kialakítania a rivális nagyhatalmakkal szemben. Franciaország: Jelentős gyarmattartó, gazdaság főleg a 19.sz. végén dinamikusan fejlődik. Európában az 1870-71-es francia-porosz háborúban elvesztette kontinentális vezető szerepét. Külpolitikájának célja: a vezető szerep visszaszerzése, visszavágás Németo.-nak (revans politika) gyarmatainak védése és kiterjesztése. E téren Angliával vannak konfliktusai (fasodai válság). Az egyre erősödő Németo. komoly veszélyt jelentett a francia gyarmatbirodalomra és gazdaságra. A francia diplomácia tudta, hogy az ellentétek békés eszközökkel nem oldhatók fel, ezért egy németellenes szövetségi rendszer kialakítását tűzte ki célul. Oroszország: Területe óriási, lakossága rendkívül nagy számú. Gazdasági, társadalmi viszonyai elmaradottak, feudális jellegűek. A krími háborúban elvesztette nagyhatalmi presztízsét. A század második felére jellemző a dinasztikus expanzió, amely terjeszkedést jelent a cár személyes hatalmának növelése érdekében. A terjeszkedés iránya: Közép-Ázsia. Szibéria és a Kaukázuson túli területek. Külpolitikájának célja: A válságban lévő Töröko. hatalmi helyének betöltése a Balkánon és Kis-Ázsiában. Ezúton a Fekete- tengeri szorosok megszerzése, hogy az országnak is legyen melegtengeri kikötője. Az orosz politikai propagandának fontos része pánszlávizmus, gondolata amely a világon élő összes szlávnép egyesülését jelenti egy nagy szlávbirodalomban, amely vezető politikai hatalom lenne. Ezért lépett fel Oroszo. a balkáni szláv népek "védelmezőjeként". Németország: 1871-ben egyesült ismét egységes politikai állammá. Gazdasága a legdinamikusabban fejlődik. A német ipar korszerű technológiával, jelentős szakembergárdával néhány évtized alat veszedelmes vetélytársa lett a klasszikus kapitalista gazdaságoknak. Gyarmatbirodalma korlátozott kiterjesztésű amelynek területét csak a többi nagyhatalom rovására tudta volna növelni. Külpolitikájának célja (1896-tól) teljes európai hegemónia terjeszkedés a közelkeleten, német befolyási övezet Közép-Európában, gyarmatainak növelése. Ennek érdekében nagy arányú flottaépítési akciót kezdett és jelentősen növelte fegyvergyártását. A német vezetés a századfordulón már nyílt birodalomépítő külpolitikát folytatott. Nyilvánvalóvá vált, hogy hatalmi igényeit a diplomácia útján nem tudja érvényesíteni és hamarosan a fegyvereké lesz a döntő szó. Osztrák-Magyar Monarchia: Nagy területű soknemzetiségű monarchia. Súlyos belpolitikai gondjai vannak (gazdasági, nemzetiségi kérdés, társadalmi ellentétek). Külpolitikájának célja: politikai befolyás a balkánon és igazodás Németország közelkeleti terjeszkedéséhez. Egy összefüggő szövetségi területet képzeltek el Németo.-n a Balkánon át Kis-Ázsiáig. A Monarchia fennmaradását Ettől a szövetségtől remélte. Szövetségi rendszerek: 1. Központi hatalmak: 1879-ben Németo. Bismarck elképzelései alapján hozta létre a kettős szövetséget az Osztrák-Magyar Monarchiával Oroszo. ellen. 1882-ben Németo., a Monarchia és Olaszo. között létrejött az ún. hármas szövetség, amelyhez Olaszo. azért kapcsolódott, mert Franciao. útját állta Észak-afrikai terjeszkedésének. De ez nem volt stabil szövetség, mivel a szerződésnek volt egy olyan kitétele, hogy érvénytelen a szövetség, ha az Anglia elleni háborúhoz vezetne. Németo-nak tehát csak a Monarchia maradt a stabil szövetségese. 2. Antant hatalmak: 1893. Francia-orosz katonai szerződés. 1904. Anglia rendezte gyarmati ellentéteit Franciao-gal és megkötötték az entente cordiale-t, a szívélyes megegyezés elnevezésű szerződést (antant). 1907. Angol-orosz katonai szerződés. E szerződésekkel kialakult az antanthatalmak tömbje. A szerződések lényege, hogy az egymás elleni konfliktusokat békés úton oldják meg és háború esetén közösen lépnek fel ellenségeikkel szemben. 3. Hadüzenetek: Gavrilo Princip 1914. június 28-án lelőtte Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. Július 23-án a Monarchia demarsot (erőteljes tiltakozást) küldött Szerbiának, aki ezt visszautasította. Július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának. Németo. alkalmasnak ítélte a helyzetet a háború kirobbantásához. Szövetségi kötelezettségeikhez híven a nagyhatalmak hadba léptek. . Augusztus 1.: Németo. hadüzenete Oroszo-nak. . Augusztus 3.: Németo. hadüzenete Franciao-nak és Belgiumnak. . Augusztus 4.: Anglia hadüzenete Németo-nak. . Augusztus 5.: Monarchia hadüzenete Oroszo-nak. . Augusztus 12.: Monarchia Anglia, Franciao. ellen. . Augusztus 23.: Japán hadüzenete Németo-nak. Az USA Olaszo., Románia és Bulgária semlegességi nyilatkozatot tett. Erőviszonyok: - Központi hatalmak előnyei: Összefüggő terület, így könnyebben lehet a csapatokat mozgósítani, élelmet, fegyvert szállítani. Hátrányai: Nincs elég nyersanyag felhalmozva egy elhúzódó háború esetére. Kétfrontos háborút kell vívni. - Antanthatalmak előnyei: jelentős gyarmatbirodalmuk szinte kimeríthetetlen nyersanyagbázist jelent. Nagyobb a felhalmozott fegyverkészlet. Hátrányai: Egy gyors erejű támadással legyőzhetők, mert szárazföldi hadseregeik gyengébbek. A háború menete: A német katonai doktrína lényegét a kétfrontos háború elkerülése képezte. Ebből eredt az ún. villámháborús terv (Schliffen-terv): rövid idő alatt a német csapatok legyőzik Franciao-t, a Monarchia Szerbiát, majd egyesült erővel megadásra kényszerítik Oroszo-t. Az eredeti célkitűzések azonban kudarcot vallottak, s Németo. Franciao-val állóháborúra kényszerült. A német támadás 1914. szeptember közepén a marne-i csatában megtorpant. Az orosz mozgósítás hamarabb befejeződött, mint azt a németek gondolták, így a német hadseregnek többfrontos háborút kellett vívnia. Kelet-Poroszo-ban viszont jelentős győzelmet arattak a német egységek az orosz katonai erők felett. A Monarchia támadás Szerbia ellen kudarcot vallott. A diplomácia mindkét oldalon a szövetségek kiszélesítésére törekedett. Augusztus végén Japán hadat üzent Németo-nak. Az oroszok elfoglalták Kelet-Galíciát, októberben pedig a Török Birodalom lépett be a központi hatalmak oldalán a háborúba. Az európai háború világméretűvé szélesedett. 1915. májusában Olaszo. is belépett a háborúba az antant oldalán, s így a Monarchia egy harmadik fronton is harcokra kényszerült. A nyugati villámháború kudarca után a központi hatalmak 1915-ben a keleti arcvonalon akarták döntésre vinni a háború kimenetelét, s bár jelentős katonai fölényt értek el, a végső győzelmet nem sikerült kivívniuk. Bulgária belép a háborúba a központi hatalmak oldalán szeptemberben, októberben a Monarchiával együtt legyőzik Szerbiát. 1916. nyarán a franciao-i Verdun erődjének sikertelen német megtámadása után, (1916. február, anyagcsata) az antanthatalmak kezébe ment át a stratégiai kezdeményezés a keleti és nyugati egyaránt, leszámítva a román frontot, ahol a központi hatalmak arattak győzelmet. 1916. júniusában Bruszilov orosz tábornok vezetésével váratlan offenzíva bontakozott ki a keleti fronton Galíciában. A támadást a német-osztrák- magyar erők visszaverték. - Miért következett be a forduló az I. világháborúban és mért nyeri meg a háborút az Antant? 1916-17. fordulóján kezdtek kimerülni a hadviselő államok, hátországukban nőtt az elégedetlenség, a kiábrándultság. 1916-ban a nagy áttörés nem sikerült Németo.-nak. Bár még mindig támadott a csaták sikertelensége bebizonyította, hogy nem képes döntő csapást mérni az antantra. 1916 végén a központi hatalmak békeajánlattal fordultak az antanthoz, amit az elutasított, mert érezte, hogy győzni fog. A világháború menetének további alakulásában jelentős állomás volt az USA hadba lépése 1917. áprilisában az antant oldalán. Indokai: - a Lusitania elsüllyesztése 1915-ben. - pénzügyi és gazdasági kötődés Angliához. 1917. februárjában Oroszo-ban forradalom, amelyben megdöntik a cárizmust ( bolsevik hatalomátvétel. Júliusban a Kerenszkij-offenzíva ( az orosz kormány által indított támadás sikertelen maradt. 1917-ben még egy utolsó fellángolása volt a központi hatalmaknak. Az Oroszo-i februári polgári, demokratikus forradalom győzelme után ugyanis abban reménykedtek, hogy a társadalmi válsággal küzdő birodalmat könnyen különbékére kényszerítik, majd erőiket átcsoportosítva végső döntést csikarnak ki a nyugati fronton is. A terv első része sikerült is (Breszt-Litovszki béke, 1918. március), második része azonban már nem. Az 1918-as márciusi német offenzívát ugyanis a franciák megállították, s júliusban óriási erejű antant támadás indult meg amerikai, angol és francia csapatok részvételével. A központi hatalmak vereséget szenvedtek, s sorra írták alá a fegyverszüneti egyezményeket: szeptember 29-én Bulgária, október 30-án Töröko., november 3-án a Monarchia, november 11-én pedig Németo. (1918. január: Wilson kihirdette 14 pontos béketervét, amelyben az etnikai határokat nem veszik figyelembe.) Magyaro-n 1918. október végén forradalmi válság alakult ki. A belső okok mellet a külső mozzanatok jelentős szerepet játszottak. Ekkorra minden tekintetben világossá vált a háború elvesztése. Október végére az Osztrák- Magyar Monarchia nem csak katonailag omlott össze, de ténylegesen is megszűnt létezni. A nemzetiségek sorra mondták ki elszakadásukat, s ez a Monarchián belül a történelmi Magyaro-t is érintette. Már a háború kitörésétől kezdve az emigrációban élő nemzetiségi vezetők körében megindult a nyílt szervezkedés a Monarchia felbomlasztására és önálló nemzetállamok létrehozására. Az antant hadicéljai ekkor még mások voltak, de mégis támogatták ezen mozgalmakat, mert ezzel is gyengítették a Monarchiát. 1917-től az antant már alternatívaként számolt a Monarchia felbomlasztásával. A Monarchia hadseregében szolgáló nemzetiségiek átálltak az ellenséghez. 1918. januárjában még egyszer úgy tűnt, hogy Wilson elnök 14 pontja alapján a Monarchia a háború befejezése után fennmarad. De 1918. április elején Rómában a Nemzetiségiek Kongresszusán a nemzetiségi vezetők az önálló államiságot követelték, amit először az USA kormánya, majd az antant is elfogadott. A Monarchia fenntartása 1918. nyarától az antant számára már nem látszott szükségesnek. Sőt az utódállamok kialakításának támogatása került előtérbe. Mire november 3-án Padovában az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet, már nem is létezett. Ezzel megszűnt a soknemzetiségű Monarchia, s helyükbe az antant támogatásával új, soknemzetiségű államok jöttek létre. - Ismertesse és értékelje a versailles-washingtoni békerendszert! A világháború végén különböző béketervezetek fogalmazódtak meg. 1918. januárjában Wilson amerikai elnök fogalmazta meg 14 pontos béketervét, amelyben az etnikai határokat nem veszik figyelembe. A központi hatalmak és Szovjet-Oroszo. képviselői 1918. márciusában írták alá Breszt-Litovszkban a békeszerződést, mely jelentős területek megszerzését biztosította a központi hatalmaknak. E folyamat következő lépése a Párizs környéki békék megkötése volt, ahol lényegében a győztes hatalmak egyoldalúan rákényszerítették akaratukat a vesztesekre. Nagy-Britannia Németo. gyarmati és tengeri meggyengítését szerette volna úgy, hogy más hatalom ne lépjen a helyébe. Franciao. a Németo. felőli fenyegetéseket akarta egyszer s mindenkorra kizárni. Olaszo. szeretett volna nagyhatalommá előlépni. A németekkel kötött versaillesi békeszerződés jelentős területeket csatolt el az országtól (pl. Franciao. visszakapta Elzász-Lotaringiát), jóvátétel fizetésére kötelezték, le kellett mondania gyarmatairól és hadiflottájáról, és hadseregét százezer főben maximalizálták. Megtiltották a sorozást. A Saar-vidéket 15 évre nemzetközi felügyelet alá helyezték. A Távol-keleti érdekszférák elkülönítésére az 1921-22-ben Washingtonban ülésező nemzetközi konferencián került sor. A békeszerződések szavatolására 1919-ben megszervezték a népszövetséget, amely azonban tényleges hatáskörrel nem rendelkezett. Osztrák békefeltételek (1919. szeptember 10.): - megszűnt a Habsburg-Monarchia - Trieszt, Isztria, Dél-Tirol elvesztése ( Olaszok kapják meg - katonai korlátozások (hadsereg, fegyverkészlet maximálása) - a Németo-val való együttélés tilalma (anschluss). Török békefeltételek (Sévres, 1920. augusztus 10.): - bizonyos területeit fölosztotta Anglia, Franciao. és Olaszo. egymás között - a tengerszorosokat nemzetközi ellenőrzés alá helyezték. 1923. októberében a Musztafa Kemál vezette mozgalom célhoz ért, kikiáltották a parlamentáris köztársaságot, megszüntették az ország széttagoltságát. Bulgáriai békefeltételek (1919. november 27., könnyű megállapodás): - területveszteségeit Jugoszlávia és Görögo. kapja - veszteségei kismértékűek - kisebb határmódosítások Románia javára.