Az abszolutizmus kialakulása Angliában és Franciaországban Anglia: A piros és fehérrozsa harc végére az Angol korona VII. Henrikre szállt. A megmaradt nagybirtokosokra a király rákényszeríttette fegyveres kíséretük elbocsátását, felállította a Csillag Kamarát a rendeletek végrehajtása végett. VIII. Henrik (1509-47) tovább formálódott az abszolút királyi hatalom. Henrik 1534-ben a pápa ellen fordult, mert az nem volt hajlandó a király Aragóniai Katalinnal kötött házasságát felbontani, ezért Henrik felülről hajtotta végre az angol egyház reformációját: Az anglikán egyház feje a mindenkori angol király lett, a parlament feloszlatta a szerzetesrendeket, az egyházi vagyont pedig szétosztotta. Anglia a XVI. Század végére Európa legfejlettebb állama lett: a vezető iparág a posztógyártás lett, emellett még jelentős volt a bányászat, fémfeldolgozás, hajóépítés, üveg-, szappan-, puskaporgyártás. Anglia iparosodása a külkereskedelmet is fellendítette hajói megjelentek más Európai országokban és más államok gyarmatain ezzel jelentős konkurenciát támasztva a velencei hajósoknak. A XVI. Századi fejlődés megváltoztatta az angol társadalom szerkezetét. A földbirtokkedvező befektetési területté vált, amit akár mint az árucikkeket adtak-vettek, a városokban felhalmozott tőke beáramlott a faluba, a fölbirtokosok megnöveltél a bevételeiket vagy felmondtak annak, akinek a birtoka útban állt a jövedelmezőbb juhtenyésztéssel. De a nemesség nem volt egységes az északon élők továbbra is feudális élősködők voltak, míg az ország belső, déli, keleti részein élők a mezőgazdaság mellett a gyapjútermelés hasznát is lefölözték, így az újnemesség életformájában egyre hasonlított a polgársághoz. A XVI. Század közepén megerősödött az angol királyok hatalma, I. Erzsébet (VIII. Henrik lánya) 45 éves uralkodása idején (1558-1603) Anglia a politika és a gazdaság terén is jelentőssé vált. A királynő külpolitikája miatt szembekerült Spanyolországgal, mert támogatta a németalföldi szabadságharcot és egyre nyíltabban támadta a spanyol hajókat, majd II. Fülöp 1558-ban a kor legnagyobb hajóhadát küldte Erzsébet ellen, aki győzedelemmel zárta a csatát. Ezt követően Anglia és Hollandia lett a legnagyobb tengeri hatalom. Az első angol kolóniát Virginiában hozták létre 1585-ben, majd 1600-ban megalakult az angol Kelet- indiai Társaságot. Az egyre gazdagodó polgárságnak szüksége volt a királyi hatalom által nyújtott védelemre, ezért mindig megszavazták a királynő által igényelt adókat, bár nem ezek biztosították az államháztartás alapját. Fontosabbak voltak a vámok, illetékek... stb. Az abszolút monarchia abban az átmeneti időszakban jött létre, amikor a régi feudális rendek már hanyatlottak, de a két osztály közül egyik sem volt erősebb a másiknál. Az angol abszolutizmus a feudális rétegekre támaszkodott, de élvezte a burzsoázia támogatását. Franciaország: A XV. Század végére Franciaország hatalmas állam volt, lakosságának száma 15 millió, ami meghaladta Anglia és Spanyolország lakosságának együttes számát. Az itt élő emberek többsége még falun élt és továbbra is földműveléssel foglalkozott, a kereskedelem és az ipar fejlődésének tempója lassabb volt Angliáénál. A jobbágyrendszer még fennállt, a királyi hatalom is számított a jobbágyok adóira ezért korlátozta a földesurakat és megakadályozta a parasztok földtől való megfosztását. Bourbon IV. Henrik (1589-1610) helyreállította a belső rendet. Erre a király rendkívüli energiája, gondolkodása, gyors ítélőképessége tette lehetővé. A mezőgazdaság föllendítése érdekében és a parasztság megnyerése miatt, megtiltotta a földesuraknak a paraszt földjén való vadászattal, tönkretegyék azt. És visszaállította a parasztok halász, vadász jogait, csökkentette az állami adókat. Majd a külföldi mestereknek és a hazai vállalkozóknak állami támogatást nyújtott az új manufaktúrák felállításához. IV. Henrik fiának XIII. Lajosnak (1610-43) a királyi hatalom tovább erősödött. A kincstári bevételek növelése érdekében XIII. Lajos támogatta a gyarmatosítást és az ipar, kereskedelem fejlesztését. Ezt tette lehetővé, hogy a XVII. Században Franciaország Ny-Európa leghatalmasabb országa legyen. Az abszolút monarchia a feudalizmus legfejlettebb államformája. Az uralkodó a növekedő bevételekből erősen központosított közigazgatást és csak tőle függő hadsereget tarthatott fent. Ezzel kizárja a rendeket a kormányzásból, de ennek ellenére az államforma a feudális uralkodó osztály hatalmát védi.