12. A SZENTSZÖVETSÉG EURÓPÁJA A győztes hatalmak 1814 októberében Bécsben összeültek azzal a céllal, hogy visszaállítsák a koronás fők uralmát és átrajzolják Európa térképét. Az orosz osztrák és porosz uralkodó szerződést kötött a feudális monarchiák fönntartására. A szövetséghez Anglián és Törökországon kívül minden európai hatalom csatlakozott. Franciaországot visszakényszerítették a forradalom előtti határai mögé. Belgiumot Hollandiához csatolták, Svédország megkapta Norvégiát. Az osztozkodás az Angol diplomácia győzelmét hozta. Megvalósult a kontinentális egyensúly. A tőkés viszonyok betörtek a feudális monarchiák gazdaságába. Még az arisztokrácia tagjai között is elterjedt a liberalizmus és a nacionalizmus. A XIX. századi liberalizmus politikai eszméje a polgárok olyan szabad állama, amelyekben a törvényeket a választott képviselőkből álló parlament hozza. A törvények végrehajtása a parlamentnek felelős miniszterek feladata. A törvény előtt mindenki egyenlő. A szabadságjogok érvényesítésének biztosítéka a szabad vélemény nyilvánítás, és a szabad sajtó. A széttagolt népek egységüket és függetlenségüket előbb a nyelvi - kulturális téren vívták ki. A reakciós monarchiák a "nyájas zsarnokság" képmutató világát teremtették meg. Elvben elismerték a szólásszabadságot de bevezették a cenzúrát. A "Szent Szövetség"-i rendszer túlfűtött kazánhoz hasonlított. 1812-ben kitört a görög szabadságharc a török fennhatóság ellen. A nagyhatalmak féltékenykedése a független Görögország elismeréséhez vezetett. (1829) A felvilágosodott fiatal tisztek katonai fölkelést szerveztek. Többségük alkotmányos monarchiát kívánt. A nagy forradalom országában nem tudott gyökeret verni a Búrbonok királysága. XVIII. Lajos meghagyta a parlamentet, halála után azonban öccse X. Károly nyíltan a régi rendszer visszaállítására törekedett. Az egyházat a törvény fölé helyezte. A parasztokat fenyegette az egyházi tized visszaállítása. Az ipari tőkések nem jutottak politikai szerephez 1831-ben a király föloszlatta a parlamentet. Párizs utcáit barikádok lepték el. X. Károly lemondott és elmenekült. A trónra Lajos Fülöpöt hívták meg. A júliusi forradalomnak nagy jelentősége volt, Franciaország kilépett a "Szent Szövetségből" A párizsi események pedig újabb forradalmi hullámot indítottak el. Meggyorsult az ipari forradalom kibontakozása. A forradalom hírére Brüsszelben fegyveres fölkelés tört ki a hollandok ellen. A Franciaországi és belgiumi események hatására Magyarországon beindult a reformmozgalom. Németországban 1834-ben létrejött a Német Vámszövetség. 1830. Lengyel - Orosz háború. Lengyelek veresége Varsó eleste. A szabadságharcnak nagy volt a történelmi jelentősége. Lekötötte Oroszországot, megosztotta a reakció erőit. Nagy Hatással volt a Magyarországi reformmozgalomra. A "Szent Szövetség" épülete megroggyant. 14. AZ IPARI FORRADALOM Kb. 1 évtizeddel a Francia forradalom kitörése előtt Angliában az iparban minőségi változások mentek végbe. A kézműipart a gyárakban folyó tömegtermelés váltotta föl. A termelés eszközei: kéziszerszámok helyett gépek. Míg ezeket régen víz vagy szél hajtotta most a gőz lett a legfontosabb energiaforrás. A gépek és a gőz átalakították a munkahelyeket és új üzemforrást eredményezet: a gyárat. A közlekedés forradalma lehetővé tette a nyersanyag és a munkaerő olcsó és gyors szállítását. Megszületett a termelőeszközök piaca kifizetődővé vált a gépgyártás. A korábbi századokban a kereskedelem és ipar föllendülése valamint a városiasodás ismételten beleütközött a mezőgazdaság alacsony teljesítőképességének korlátaiba. Angliában viszont már a forradalom előtt tőke áramolt a mezőgazdaságba. A 3 nyomásos gazdálkodást a vetésforgó váltja fel. Holland mintára takarmánynövényeket termesztettek, nőtt az állatállomány is. A földeket rendszeresen trágyázták. Az angol mezőgazdaság képessé vált arra, hogy növekvő városi lakosságot tartson el. A mezőgazdasági termelés gyorsabban nőtt mint a lakosság. 1694-ben megalakul az Angol Bank. A nagy pénztőkék felhasználását gyorsította a gyarmatok kifosztása. Nagy előnyt jelentett Anglia sziget volta, a számos kikötő. Az olcsó teherszállítást a partmenti hajózás jelentette. A gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában kezdődött. Az egyetlen tömegfogyasztási cikk melyre a XVII. században szükség van a ruházat. Így a textilipar vált az angliai ipari forradalom húzó ágává. Előbb a fonás gépesítették majd megjelentek a szövőgépek. A textilipar alapanyaga mindinkább a gyapot lett. A XVIII. század folyamán számos föltaláló járult hozzá a gőzgép tökéletesítéséhez. A gépek meghajtására csak az a változat volt képes amelyet James Watt skót mechanikus szabadalmaztatott 1769-ben. A vassín ismerték állati vagy emberi erővel csilléket húztak rajta. Nagy ugrás volt az, amikor a Stokton és Darlington között megépült sínpáron 1825-ben végigpöfögött egy George Stephenson nevű gépész gőzmozdonya. Az első nehézségek leküzdése után Anglián vasútépítési láz lett úrrá. Ez újabb jelentőséget adott a gőzgépnek és piacot teremtett a szén, a vas számára. Az amerikai Fulton a gőzmozdonyt megelőzve 1807-ben bemutatta az első üzemképes gőzhajót. Hódító útja azonban nem volt látványos. A gépgyártásban a forgácsológépek játszottak kulcsszerepet. A faiparban régen használatos gépeket továbbfejlesztették és minden alkatrészüket vasból készítették. Bevezették a szabványokat. Az ipari forradalom megváltoztatta a haditechnikát. Így Anglia a XIX. századra világhatalomra tett szert. Az ipari forradalommal együtt járt a lakosság gyors növekedése. Az ipari forradalom visszahatott a mezőgazdasági fejlődésre: megjelentek az első mezőgazdasági gépek. Tovább javultak a higéniás viszonyok. Az ipari forradalom hozzájárult a demográfiai robbanáshoz. 15. AZ IPARI FORRADALOM TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI Az ipari forradalom kibontakozásának egyik föltétele a városi népesség földuzzadása és ezt a növekvő termékfölöslegek táplálták. A gabonaárak csökkenése és a gyapjúárak növekedése arra ösztönözték a nagybirtokosokat, hogy a szántókat legelőkké alakítsák át. A városi olcsó tömegcikkek eljutottak a faluba és ott tönkretették a falusi kézműipart. A mezőgazdaság és a falu egyre kevesebb munkáskezet igényelt. Az ipari forradalom százezreket ragadott ki eredeti környezetéből és életformájából, az új ipari központban viszont nem mindenki talált munkát. Az átalakulás eltakarította az útból a szabad vállalkozás, a szabad alku szabályait, de nem voltak olyan törvények, amelyek a munkás jogait védték volna. Az általános szabadságjog védelmében Angliában a XVIII - XIX. század fordulóján mind a munkások, mind a vállalkozók szervezetbe tömörülését törvényben tiltották meg. Angliában a canterbury-i érsek vezette bizottság kérte fel Robert Owent a jótékony gyárost, hogy dolgozzon ki nyomorenyhítő módszereket. Owen fölismerte, hogy a jótékonyság önmagában kevés. Elképzelése szerint olyan termelőegységet kell létrehozni, ahol mindenki birtokos és munkás. Hasonló utat javasolt a francia Saint-Simon és a szintén francia Fourier. Hármójukat utópistaként emlegetik. A képzettebb munkások tudtak írni és olvasni. Önművelő valamint önsegélyező szakszervezeteket alakítottak. A munkásszervezetek küzdelmet indítottak a szavazati jogok megszerzéséért. 1836-ban önnáló alkotmányjavaslattal léptek föl (charter). A kibontakozó mozgalmat chartizmusnak nevezték. A tömegmozgás hatására Angliában a 40-es években gyári törvények születtek. Korlátozták a nők és a fiatalkorúak munkaidejét. Az 1830-as forradalom kevesebb jogot hozott, mint az 1832-i választójogi reform Angliában. A társadalmi igazságosság megvalósítását célul kitűző szocialisták a munkásokat forradalomra hívták föl. Anguste Blanqui a teljes politikai és vagyonegyenlőséget tűzte ki célul. Louis Blanc elsőként hirdette meg a munkához való jogot és követelte, hogy az állam gondoskodjon a munkanélküliek foglalkoztatásáról. Az 1848-as februári forradalom több elgondolását megvalósította. Prondhon a tőkét lopásnak minősítette és a kistermelők társadalmáért lelkesedett. Ő az anarchisták előfutára. A forradalmi munkásmozgalom kialakulására és fejlődésére a legnagyobb hatást Karl Marx és Friderich Engels gyakorolta. A Rajna - vidéki kézműipar tönkremenéséből és az angol korai kapitalizmusból Marx azt a következtetést vonta le, hogy a társadalom leegyszerűsödik és az egyik oldalon a nincstelenek állnak a másik oldalon a termelés eszközei olyan kevés kézben összpontosulnak, hogy azt a munkások könnyűszerrel kisajátíthatják. Marx célul tűzte ki az államhatalom meghódítását. Marx és Engels nézetei a XIX. század utolsó harmadában már komoly befolyást gyakoroltak az időközben megalakult munkásszervezetek és- pártok programjaira. 16. A "NÉPEK TAVASZA" FORRADALMAK 1848-49-BEN A szent szövetség rendszerét a gazdasági fejlődés, a nemzeti mozgalmak és a nagyhatalmak ellentétei egyaránt aláásták. 1848 Európájának országai nincsenek azonos szinten. Anglia már megtalálta a társadalmi feszültségek enyhítésének polgári módját. Franciaországban az ipari forradalom van kibontakozóban. Német és Olaszországban az egység és az alkotmányos kormányzás van napirenden. A Habsburg Birodalomban még robotolnak a jobbágyok. Liberális alkotmány kell és jobbágyfelszabadítás. A francia gazdaság fejlődése 1830-tól meggyorsult. A gyáriparosok azonban kívül rekedtek a hatalom sáncain, és elégedetlenek voltak a bankárok gazdaságpolitikájával. Asz ellenzés mindenekelőtt a választójog reformját követelte, hogy részt kapjon a törvényhozásban. A kormány 20000 katonát vont össze Párizsban és betiltotta az ellenzékfebruár 22-ére tervezett bankettjét. A külvárosok népe és a diákok válaszul birtokba vették az utcát. Másnap a kormány a nemzetőrséggel akart rendet csinálni. A sértett nemzetőrség azonban a forradalom mellé állt. Reggelre Párizs szerte barikádok emelkedtek, amiken megjelent a vörös zászló. Lajos Fülöp kétségbeesetten kapkodott, majd 24-én lemondott unokája javára de későn. Az események irányítása a radikális köztársaságiak kezébe került. A képviselőház a fölkelők nyomására republikánusokból álló ideiglenes kormányt nevezett ki. Ez Franciaországot köztársasággá nyilvánította. A munkások követeléseire bevezették az általános titkos választásokat és elismerték a munkához való jogot. A munkanélküliek foglalkoztatására "nemzeti műhelyeket" hoztak létre. A francia események hírére a forradalom végigsöpört egész Európán az orosz határig. Az első viszhang a Rajna - vidéken, a délnémet államokban és Pozsonyban, a magyar rendi gyűlésen támadt. A forradalom sorsa azonban Bécs és Berlin válaszán múlott, Kossuth Lajos március 3-án a Habsburg örökös tartományok számára is alkotmányt követelt. Március 13-án Bécsben a polgárok és diákok tüntetése fölkelésbe csapott át. Estére Metternichet menesztették. Megalakult a fegyveres Akadémiai Légió. Kinevezték Ausztria első alkotmányos kormányát. És ami maradandó változást hozott: a magyar jobbágyfelszabadítás. Ezt követően a jobbágyságot a Habsburg Birodalom egész területén megszüntették. 1848 tavaszán Berlinben új feszültség volt. Március 18-19-én meghátrált a király és az abszolutizmus támasza, a reakciós hadsereg. Úgy látszott nincs akadálya annak, hogy létrejöjjön az alkotmányosan kormányzott egységes Németország. Az abszolutizmus erői attól tartottak, hogy Franciaország háborút kezd a feudális Európa ellen. Bécsben a diákok és a munkások szövetkezése állandósította a hatalom ingatagságát, majd október 6-án ismét kitört a forradalom. Berlinben föloszlatták a porosz országgyűlést, Franciaországban pedig Louis Bonapartét választották elnökké. A liberális Anglia semleges maradt. 1848-49-ben az egységes Németország nem valósult meg, pedig az európai erőviszonyokat alapvetően megváltoztatta volna. Magyarországon sikerült tömeghadsereget létrehozni, és ezért tudtak győzni 1849 tavaszán.