TÖRTÉNELEM - 7. TÉTEL MAGYARORSZÁG A HUNYADIAK KORÁBAN 15 század 1. Török ellenes harcok Hunyadi János korában 1.1 Királyok Zsigmond halála után Habsburg Albert (1437-39) Albert halála után két elismert király: -V. László (Albert utószülött fia) -Jagelló Ulászló (1439-44) Ulászló Hunyadi Jánosra bízta a déli végek védelmét. 1.2 Hunyadi János Zsigmond király katonája világot járt, több nyelven beszélt Havasalföldről betelepült kenéz fia 1409 Zsigmondtól Hunyad várát kapta uradalmakkal együtt Magyar főúrnak tartotta magát Egyre gyakoribb török betörés Hunyadi a Vaskapunál harcolt, sok siker ( rengeteg birtokadomány Saját jövedelmeit is a török visszaverésére fordította. 1.3 Hunyadi serege Huszita zsoldosok Személyes híveinek, rokonainak, familiárisainak támogatása Kezdettől megpróbált a felkelő nép felé fordulni 1441 Első nagy győzelme ( Erdély vajdája lesz 1442 Gyulafehérvárnál megveri a törököket Hadvezetését a támadásra alapozta Ellenség oldalba támadása, bekerítése Huszita szekérvárat alkalmazott Nagy sikerek az 1442-es évben, kisebb sereggel is győzni tudott 1.4 Téli hadjárat 1443 Nagyszabású támadó hadjárat a törökök ellen Távolabbi cél: kiűzni a törököket Európából Hunyadi segítséget kért a nyugati országoktól, de csak ígéreteket kapott Önkéntesek csatlakoztak hozzá 1443 őszén 35.000 fős sereg indul a török ellen Belgrád alatt átkelés a Dunán Fő cél: Drinápoly Sorozatos könnyű győzelmek Csatlakozók: bolgárok, bosnyákok, albánok, szerbek Eljutottak a Balkánig, ekkora nagy hideg, török erők rendbe szedése Drinápolyt nem tudták bevenni A szultán nagyon kedvező béke ajánlatott tett Az európai államok és a pápa mérlegelte a békeajánlatot, és a hadjárat folytatására ösztönözte Ulászlót Pápa megígérte, hogy hajóhaddal elvágja az utánpótlást a tengerszorosoknál 1444 Drinápolyi béke - Ulászló elfogadja, a hadjárat mégis folytatódik szeptemberben újabb hadjárat a hadsereg létszáma fele az előzőnek pápai támogatás - kevés a törökök ellen októberben sikerül a törököknek biztosítani az utánpótlást A sereg Várnánál értesült a törökök átkeléséről 1444 nov. 10 ütközet, vereség, Ulászló meghal ( zűrzavar Hunyadi visszafordul 1.5. Hunyadi kormányzó Ulászló halála után nincs uralkodóképes utód (V. László még csak 4 éves) Az állam összeomlik - bárók uralkodnak, szétszakadozott állam A nemesek rájönnek, hogy csak egyesült erővel győzhetnek 1446 jún. Pesti országgyűlés - Hunyadit kormányzónak választják törvényei: szabályozta a kormányzó hatáskörét visszaadta a zavarok alatt elfoglalt birtokokat lemondatta a bárókat a hivatalokról gondoskodott a királyi jövedelmek beszedéséről A rendi hatalom megszilárdítása mellett készült a török elleni támadásra is Újabb támadás 1448 Második rigómezei csata - súlyos magyar vereség 1.6 Hunyadi visszaszorítása - V. László A bárók mindent megtettek Hunyadi ellen 1453-ban V. László került a trónra (1453-58) Hunyadit az ország főkapitányává, királyi jövedelmek kezelőjévé, Beszterce örökös urává nevezte ki. V. László nagybátyja, Cillei Ulrik befolyása alá került. 1.7 Újabb török veszély 1453. máj. A törökök elfoglalják Konstantinápolyt ( óriási riadalom Az országgyűlés hadsereg felállítását szavazta meg - vezetője Hunyadi A pápa keresztes hadjáratot hirdetett ( Magyarországra küldte Kapisztrán Jánost 1456 Nándorfehérvár ostroma V. László Bécsbe menekült, Hunyadi azonnal Nándorfehérvárra ment Megszervezte a várőrséget, sógorát, Szilágyi Mihályt nevezte ki várparancsnoknak Kapisztrán János hatására egy hét alatt 18.000 fős keresztes sereg gyűlt össze 1456 júl. 21. döntő török támadás háromszori török meghátrálás győzelem a túlerővel szemben Hunyadi folytatni akarta a harcot, a késő külföldi keresztesekre várt ( III. Callixtus pápa elrendelte a déli harangszót 1456 Hunyadi az alakuló támadás előtt pestisben meghalt 2. A rendi monarchia megszilárdulása Hunyadi Mátyás idején 2.1 Kísérlet a Hunyadiak hatalmának megtörésére Hunyadi halálát személyes tragédiák sora követte Cillei megpróbálta felhasználni a helyzetet Hunyadi fiainak kisemmizésére Nándorfehérvári látogatása alkalmával Cilleit megölték. V. László megesküdött, hogy nem áll bosszút 1457 Hunyadi Lászlót Garai László nádor mégis kivégeztette Mátyást fogolyként Bécsbe, majd Prágába vitték A Hunyadi-párt fegyveres ellenállásra készült V. László váratlanul meghalt Prágában Az urak királyválasztásra készülődtek 2.2 Mátyás királlyá választása 1458 Szeged - magyar hatalmasok egyezménye Garai nádor és a Szilágyi testvérek között Garainak büntetlenséget, Mátyásnak királyságot ígértek Szilágyit öt évre Mátyás mellé kormányzónak akarták 1458 jan. 20. Királyválasztó országgyűlés Szilágyi 15.000 katonával érkezett Mátyást a Duna jegén kiáltották királlyá 2.3 Hunyadi Mátyás (1458-90) Kolozsváron született 1443. febr. 23-án Vitéz János irányítása alatt tanult ( humanista színezetű általános műveltség V. László halálakor a csehek királyjelöltjének egyenrangú ellenfele lett Mátyás hamar bebizonyította, hogy saját képességei is alkalmassá teszik a kormányzásra, nem csak apja érdemei. Szilágyit eltávolította Budáról ( megbízta a török elleni harc vezetésével lemondatta a kormányzóságról A felvidéki seregeket szétverte, vagy saját seregébe olvasztotta Végső célja: az ország belső rendjének megteremtése, a függetlenség megőrzése Nekilátott a bárók megfékezésének Leváltotta a bárókat a tisztségekből, helyükre a Hunyadi-ház familiárisait tette Garai III. Frigyest hívta királynak - Mátyás kiszorította az országból 1463 Frigyes békére kényszerült 2.4 Győzelmek a török felett Mátyás még a belső rend megszilárdítása előtt a törökök ellen fordult 1458 Visszafoglalta Galambóc várát 1463 Elfoglalta a töröktől Jajca várát 1464 Szrebernik bevétele 1479 Kinizsi Pál és Báthory István győzelme Kenyérmezőnél Mátyás megerősítette az ország déli védelmi vonalát ( ellenállt a töröknek 2.5 A rendi monarchia megszilárdítása, a gazdaság fejlődése Köznemesi többségű országgyűléssel próbálta korlátozni a bárók hatalmát Alapjait a fejlődő árutermelés és pénzgazdálkodás teremtette meg Erősödött a paraszti árutermelés A földesurak kezdtek bekapcsolódni a kereskedelembe Az ipari termelés céhes keretek között folyt A városok vonzásában megszilárdultak a piaci kapcsolatok Jelentősen növekvő népesség: 15. sz. végére 3,5-4 millió Magyarországon az ipar még mindig elmaradt a nyugati országokétól Az állami adók terhét, a központosítás anyagi terheit a jobbágyságnak kellet viselnie. 3. Mátyás kísérlete a rendi monarchia központosítására 3.1 Mátyás külpolitikája A török veszély elhárítása után Mátyás a nyugat felé fordul. Arra számít, hogy cseh királyként, német választófejedelemként megszerezheti a német királyságot. Mátyás céljai eléréséhez a cseh király ellen fordul. Elfoglalja Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi címen osztoznia kellett a Jagellókkal. 3.2 A hatalom központosítása, az államháztartás újjászervezése Zsoldoshadsereg felállítása - a hatalom központosítását akarta elérni A régi adókat megszűntette. Új adó a füstpénz: jobbágyoktól, zsellérektől, jobbágyföldön élő nemesektől Rendkívüli hadiadó - mindenkitől szedte kivétel nélkül Az új adók, királyi jövedelem (1,6 millió forint) ( zsoldossereg lehetősége Mátyás függetlenítette magát a bárók bandériumaitól. Központosított államhatalom - nagy szerep a hivatalszervezetnek Nagy kancellária - az államügyeket intézte. Kincstartóság - az ország gazdasági vezetése Királyi bíróság - igazságszolgáltatás (jobb, mint a vármegyei szintű) Az intézmények vezetői köznemesi, polgári, esetleg jobbágyi sorból emelkedtek föl 3.3 Összeesküvés, a rendek háttérbe szorítása A központosítás miatt szembe fordultak vele (Vitéz János, Janus Pannonius) 1471 Rendi összeesküvés a király ellen Mátyás leszámolt az ellene fordulókkal Mátyás a rendektől független kormányzásra törekedett Az országgyűlést egyre ritkábban hívta össze A bárókkal szemben a köznemességre támaszkodott. 3.4 Újabb hadjáratok 1485 Bécset elfoglalta III. Frigyes hódítási kísérletére válaszul felvette az Ausztria hercege címet Frigyes halála után mégsem őt, hanem Miksát, Frigyes fiát választották királlyá Bosznia megerősítése - védekezés a török ellen Kinizsi Pált a szerbiai törökök ellen küldte 1481 Ismételt támadás Szerbia fele - nagy sikerek 1483 Öt évre szóló béke a szultánnal - felismerte a nyugati világ tehetetlenségét, félt Frigyes hátbatámadásától 3.5 Mátyás halála A halála előtti utolsó öt évet a trónöröklés kérdésére fordította Dinasztiát kívánt alapítani ( a nagyurakat Corvin János "hitére eskette" 1490 április 6-án halt meg 47 évesen