A három részre szakadt Magyarország A Mohácsi csata után (1526) megkezdődött az ország három részre szakadása. A köznemesség Szapolyai Jánost választotta királlyá A főurak pedig I. Ferdinándot választották kettős királyválasztás A két király közötti harc anarchiához vezetett. A harcot 1538-ban a váradi titkos szerződés zárta le. A kezükön lévő területe megtarthatták. Szapolyai halála után helyre állt az ország egysége. Ugyan a nem várt trónörökös Szapolyai fia (János Zsigmond) születése a váradi szerződés megszegését jelentette. Hogy ez ne történjen meg, Ferdinánd Buda ellen vonult. De I. Szulejmán 1541-ben csellel birtokba vette Budát, és János Zsigmondra és gyámjára, Fráter Györgyre bízta Kelet-Magyaország és Erdély kormányzását. Fráter György megkísérelte az ország egyesítését, de Bécs ezt félre értette, árulásnak hitte és meggyilkoltatták. Az egyesítés programja központi kérdés lett. 1526 után fokozatosan alakult ki az egykori magyar királyságból: . Török hódoltsági terület . Királyi Magyarország . Erdélyi Fejedelemség A Királyi Magyarország: a Nyugati és Északi ország. A területek védelmét : 6 főkapitány, 100 végvár, 15-20 ezer katona látta el. Ezek fenntartása a kincstár terhe volt. Magyarország védelmét még támogatták a Német-Római Birodalom rendjei is. A pénzforráshoz a Habsburgokon keresztül jutottak, ezért Magyarország az ő segítségük nélkül nem tudta volna fenntartani magát. A politikai és igazgatási rendszerében a török elleni harcok okoztak változást: - Bécsbe állították fel a magyar központi kormányszékeket (Magyar Kamara - Pénzügyek) - Pozsonyba a Magyar Kancellária (levelezés kapcsolattartás) A Kormányszékek fizetett tanácsosokkal működtek. A Hadi Tanács feladata: a hadügyi kérdések és a diplomácia fenntartása. A rendi intézményrendszer átvészelte az átalakulásokat, megmaradt a nádori tisztség, a rendi országgyűlés, nemesi vármegye (jogkörük bővült). A főkapitányi tisztet magyar nagybirtokosok töltötték be. A rendi törekvésekre a kormányzat olykor nem hívta össze az O.GY-t, de az adók megajánlása miatt rákényszerült. Az uralkodók és a rendek között a hatalom megosztás tükröződött. A rendi dualizmus kora Magyarországon az idegen uralom alatt bontakozott ki. Az udvar és rendek közötti küzdelem alkotmányos keretek közt folyt. Török hódoltsági terület: a török birodalom a legészakibb tartomány. Katonai alapon rendezték be. Közigazgatási egységei együtt látták el a feladatokat (katonai, igazgatási, jogszolgáltatási, pénzügyi). A magyarországi terület feje a budai pasa. A meghódított föld a szultáné, haszonélvezők: a tisztségviselők és a szpánik. Az adóztatás: magyar gyakorlatot használták. A jobbágyok kapuadót, tizedet, ajándékot fizetett a török földesúrnak, a kincstárnak pedig haradzsot, rendkívüli állami hadiadót. A jobbágyság terheit még az is növelte, hogy a magyar államnak és egyháznak is adóznak. Ez a kettős adóztatás a török uralom végéig fennmaradt. A keresztény alattvalók nem tudták elfogadni a hódítók uralmát, betolakodóknak tekintették őket. A török uralom kénytelen volt beletörődni a magyar intézmények fennmaradásában. (pl. vármegye). Erdélyi fejedelemség: a XVI. Sz. második felében alakult. Hozzá tartozott a Magyarországról leválasztott Partium. Mezőgazdasága fejlett, bányákkal gazdag fejedelemség. Vallási és etnikai megosztottság jellemezte a lakosságot. Elsőrendű volt a hadügy és a pénzügyi feladatok, a védelem szempontja miatt. A fejedelmi hatalom két pilléren volt: a kincstár, a szultáni kinevezés. Az erdélyi rendiség szerkezet jóval kisebb politikai erőt képviselt mint a magyarországi. A rendiség gyenge volt., nem alakult ki a nagybirtokrendszer. A kincstári jövedelemforrások nem kerültek magán kézbe. Ez köszönhető: Báthory István és Bethlen Gábornak, mivel ők Erdély érdekeit szolgáltak. Külpolitikailag a Portától függ: a szultánnak évi adót fizettek. ____________________________________________________________________________ ______ Legjobban a politika terén volt látható Magyarország széttagoltsága. Összetartó erők biztosították az ország egységének fennmaradását: a kereskedelem (a széttagoltság és a vámhatárok ellenére az országban egységes piac maradt) a reformáció, ellenreformáció (a magyar művelődés fellendülése, magyar nyelvű vallásgyakorlat, irodalom elterjedése.) az adóztatási rendszer, a magyar jogrend továbbélése (a széttagoltság ellenére hatott.)