A Feudalizmus megszűnése Francia országban.



   A Bastill lerombolása után változik a belpolitkai helyzet párizsban egy
     új halomi szerv alakalul a párizsi község tanács, amelyik a párizsi
                    eseményeket közvetlenül is rányitja.
 A felkelés Párizsból vidékre is átterjed, ezért nevezik 1789 nyarát a nagy
   félelem nyarának, amely eredetileg a parasztság félelmét jelentette az
                     uralkodó és a nemesség bosszújától.
 A parasztok azonban felfegyverkezve sok helyen, vidéken kifosztják a nemesi
 udvarházakat, ezért 1789 nyara a nemesség nagy félelmének időszakává vált.
    Ennek hatására augusztus 4.-én az alkotmányozó nemzetgyűlés eltörte a
 feudális jogokat és kiváltságokat, gyakorlatilag megszünteti a feudalizmust
                                  fro.-ban.
    Az uralkodó azonban nem kíván beleegyezni a változásokba. Aug. 26.-án
 elfogadják az emberi és polgári jogok nyilatkozatát, amely a függetlenségi
 nyilatkozat nyomán kimondja az emberi jogokat és a polgári szabadságjogokat
 is: a tulajdon szentsége, a boldoguláshoz való jog, sajtószabadság, szabad
             vallásgyakorlás joga, gyulekezési szabadság strb...
       Az uralkodó idegen zsoldosai jelennek meg marseiles körül és a
        nemzetgyűlésnek ismét a párizsi nép segítségére van szüksége.
  Október 5.-én éhező asszonyok menete indul Párizsból versaillesbe és XVI.
   Lajos kényszerítik a nemzetőrség segítségével, hogy Párizsba költözzön.
   1789.-től kezdve a politikai viszonyok mellet a gazdasági viszonyok is
        átalakulnak. Fölszámolták, pl.-: a céheket, a belső vámokat.
                Francia országot 83 egységes megyére osztják.