2. Tétel

A/    1; Mutassa be a démosz  küzdelmét  a  politikai  hatalomért  az  ókori
Görögországban!

       2;  Ismertesse  az  athéni  demokrácia  működését,   elemezze   Athén
gazdasági-, társadalmi
          viszonyait a klasszikus korban!

B/





    A/1 A démosz küzdelme a politikai hatalomért az ókori Görögországban



Bevezetés:
Az ókori Hellász területén a hegyek által határolt kisebb fennsíkon  vagy  a
tengerparti területen korán létrejött a zárt gazdasági és politikai  egység,
az önálló állam, a polisz.
Minden polisz önálló autark és  politikailag  önálló  autonóm  államközösség
volt.
A tengerpartokhoz közel eső poliszok fejlődése gyorsabb volt.
Ezek közé tartozott Athén, a görög világ legjelentősebb polisza.

1;
Kr. e. 14-13. sz.-ban Athén élén királyok álltak.
Thészeusz király alkotmánya alapján  tudjuk,  hogy  a  kialakuló  társadalom
vérségi, származási alapon szerveződött.
3 fő része: arisztokraták
      földművesek
      mesteremberek

2;
Kr. e. 8. sz.-tól Athén arisztokratikus köztársasággá alakult.
A hatalom a legelőkelőbb nemzetségek kezében volt.
A politikai és gazdasági vezetést egy szűk csoport gyakorolta.
A legfontosabb hivatal az archón tisztje volt.
Kezdetben 1 (élete végéig),  később  3  (10  évig),  majd  9  (1  évig)  főt
választottak archónná.
Hivataluk  lejárta  után  ők  alkották  az  areioszpagoszt  (volt   archónok
tanácsa,  Areisz  dombon  tartották  a   tanácskozást),   akik   a   legfőbb
államügyeket intézték.

3;
A  polisz  társadalmának  legtöbb  lakosa  a  démoszhoz   (nép)   tartozott:
kézművesek
      kereskedők
      földművelők, stb.




4;
A görög gyarmatosítás (Kr. e. 8-7. sz.) következtében a  démosz  egy  rétege
meggazdagodott, mert megélénkült az áruforgalom, kereskedelem, piac.
Így csökkent az arisztokrácia gazdasági ereje és a későbbiek folyamán  belső
harcok következtében kialakult egy új berendezkedés, a demokrácia,  amely  a
többség uralmát jelentette a kisebbség felett.
Athén a demokrácia mintaállama lett az ókorban.

Kialakulási folyamata:
5;
Kr. e. 621. Drakón archón intézkedései (rakói szigor):
      ( írásba foglalják (kodifikálják) a törvényeket
      ( megtiltja a vérbosszút
      ( a lakosokat ingatlanvagyonuk szerint sorolta osztályokba

6;
Kr. e. 594. Szolón archón politikai reformokat vezetett be:
A/    ( Eltörölte az adósrabszolgaságot.
      ( Eltörölte az adósságokat (teherlerázás tv.)
      ( Visszaadta az elkobzott földeket.

B/    A lakosságot vagyoni alapon sorolta be.
      Vagyon = thümé ( Timokrácia vagy timokratikus alkotmány.
      A vagyont mérőkkel mérte (1 mérő 52 l gabona vagy 1 juh).
      4 vagyoni osztályba sorolta a társadalmat:
            ( I. 500 mérősök
            ( II. 300 mérősök
            ( III. 200 mérősök
            ( IV. 200 mérő alattiak
       A  legfontosabb  tisztségeket  az  I.  vagyoni   osztályba   tartozók
töltötték be.
      Minden polgárnak joga volt részt venni a  népgyűlésen  (ekklészia)  és
az esküdtbíróságon
      (heliaia).
      Így a démosz gazdagabb része is bekerülhetett  a  közvetlen  politikai
irányításba.
      A vagyoni beosztás egyben katonai beosztás is:
            ( I. Lovasok
            ( II. Lovagok
            ( III. Hoplita (nahézgyalogos)
            ( IV. Könnyűgyalogos (hajók legénysége)

C/    További törvényei:
            ( Megtiltja a gabonakivitelt (mezőgazdasági volt).
            ( Szabad végrendelkezés jogát megadja.
      Bulé (tanács): 400 fő.
         (
      2 népgyűlés között viszi az állam ügyeit + a népgyűlésre  a  napirendi
pontokat összeállítja
      Areioszpagosz: a törvényességre törekedett.
      Büntettek azokat akik nem vettek részt az állam ügyeiben.
       Megteremtette  a  demokrácia   alapját,   melyben   a   törvényhozás,
bíráskodás, kormányzás a
      nép kezében volt.
7;
Kr. e. 560-510: Thürannisz időszaka (szarnokság):
A nép keveselte, az arisztokrácia sokallta az intézkedéseket.
A gazdasági fejlődés hatására tovább csökkent az arisztokrácia hatalma.
A démosz gazdasági ereje növekedett ( ellentét alakult ki.
A thürannisz időszakában egyes arisztokrata családok a démosz  támogatásával
egyeduralomra tettek szert.

Peiszisztratosz: Thürannosz (zsarnok, de nem volt igazi zsarnok)
      (Kr. e. 560-527)
            ( Nagy építkezések.
            ( Vidékre kimenő bíróságok.
            ( Adó 10 %-át terményben lehetett fizetni.
Fiai: Hippiasz és Hipparkkosz: igazi zsarnokok

A Thürannisz intézménye Kr. e. 510-ben a zsarnokokm elűjzésével  ért  véget,
mert már akadálya volt a gazdaságilag megerősödött démosznak.

8;
Kr. e. 508. Kleiszthenész:
A demokrácia megteremtője.
      ( Megszüntette a szabadok közötti vagyoni különbséget.
       (  Új   elveket   vezetett   be,   a   lakosságot   területi   alapon
(territorriális) osztotta be:
            Attikát 3 részre osztotta:
                 1; Tengerparti ( 10
                 2; Középső területi ( 10
                 3; Athén és környéke ( 10
             Minden  egyes  területet  további   10-re   osztotta.   Ezekből
sorsolással
            Létrehozott 10 phülét.
            Mindegyik élén 1 hadvezér: Sztratékosz állt.
            Minden phüléből 50-50 embert választottak a bulé-ba (  így  lett
a
            Bulé 500 fős.
Bevezette az osztrakiszmoszt  (cserépszavazást),  a  zsarnokság  ellen.  Aki
6000-nél több szavazatot kapott, azt száműzték.
Ez volt a demokrácia.

9;
A demokrácia árnyoldalai:
            ( rabszolgatartás
            ( politikailag a bevándorlókat megkülönböztették (metoikoszok)
            ( a nők nem vehettek részt a társadalmi életben