21. Tétel Diktatúrák és demokráciák a két világháború között - Mutassa be a fasizmus hatalomrajutását és berendezkedését Olaszországban! - Milyen lépésekben történik meg a weimari Németország bukása és a nemzetszocialista állam kiépítése? - Hogyan élte meg és hogyan lábalt ki a válságból az 1930-as években az Amerikai Egyesült Államok? Mutassa be a fasizmus hatalomra jutását és berendezkedését Olaszországban! A fasizmus magába foglalja az összes fasiszta jellegű pártot és szervezetet, amely minden országban más-más követelést tartalazott. A bal és jobboldal küzdelme Olaszországban - győztes, de nem elégítik ki területi igényeit - első vh. következtében éhínség és válságok - délen földfoglalás, északon gyárfoglalás - jobboldal: 1919 Fascio di Combattimento (Hadviseltek szövetsége) ( Benito Mussolini (eredetileg szocialista beállítottságú újságíró) ( 1921-ben átalakul Nemzeti Fasiszta Párttá támogatja: nagypolgárság, katonatisztek, királyi ház, Vatikán, nagybirtokosok, fegyveres alakulata a feketeingesek - baloldal: 1921 Olasz Kommunista Párt (Togliatti), támogatja a munkásság egy része 1920-21 fegyveres harc a fasiszta alakulatok és a munkásság között (megindul a baloldali szervezetek és intézmények felszámolása). 1922 okt. kormány a fasizmus térhódítása ellen a szükségállapot kihirdetését kéri III. Viktor Emánuell királytól aki ezt visszautasítja, ezzel szabad utat biztosítva a fasiszta hatalomátvételhez. 1922 okt. 29. Marcia su Roma (30 ezres sereg indul a fővárosba, de 30-40 km- re a fővárostól megállnak várva a támadási parancsot, ami nem jön meg): Mussolini miniszterelnök lesz, ezzel megkezdődik a fasiszta diktatúra lassú kiépülése. (parlamentáris kormányforma + koalíciós kormány + demokratikus intézmények) Az olasz fasizmus Különbségek a német nácizmushoz: - tv.-es keretek fennmaradnak - kiépüléséhez hosszú idő szükséges - zsidóüldözés nem kemény - munkásság egy része Mussolinit támogatja - nem önálló (No.) - pozitívum: maffia ellen fellép - történelmi múlttal (római birodalom) való operálás - hat rá a Marinetti féle futurizmus (minden rossz és bűnös, mindent le kell rombolni, hogy újjá lehessen építeni a világot) Először koalíciós kormányt alapít és működnek az ellenzéki pártok is. 1924- ben meggyilkolja az ellenzéki párt egyik őt bíráló legnépszerűbb személyiségét (Giacomo Matteotti képviselő). ( súlyos válság ( Mussolini győz. 1923 létrejön és beépül az állam szervezetbe a Fasiszta Nagytanács. 1925-26. megindul az ellenzéki pártok felszámolása, sajtószabadság korlátozása, Mussolini rendeleti úton kormányoz, csak a királynak felelős, a parlamentnek nem. 1928 választójogi tv.: csak a szindikátusok és a Fasiszta Nagytanács állítja össze a képviselőjelöltek névsorát - korporatív (hivatásrendi) államszervezet: munkáltatók + munkások szindikátusokat alakítanak (vez: fasiszta párt), minden más mozgalom tilos - külpolitika: - igények: Balkán és É-Afrika (Cél: Római Bir. ujjászervezése) - 1923 Fiume elfoglalása - 1927 olasz - magyar szerződés - 1929 lateráni egyezmény (IX. Pius): Vatikán független álla a pápa fennhatósága alatt + katolikus az államvallás - 1934 római jegyzőkönyvek - 1936 Berlin - Róma tengely - 1935 - 36 Abesszina elfoglalása - 1936 fasiszta Spo. támogatása - 1937 Antikomintern paktum - 1939 Albánia elfoglalása Részlet az olasz fasiszták tízparancsolatából (1934-es változat): 1. A fasiszta, különösen ha katona, legyen tudatában annak, hogy nincs örök béke. 4. A bajtársad legyen a testvéred, először azért, mert vele élsz, másodszor azért, mert úgy gondolkozik mint te. 5. A puskát és a tölténytáskát nem azért kaptad, hogy az tétlenségben rozsdásodják, hanem azért, hogy a háborúban szorítsad. 8. Mussolininak minig igaza van! Milyen lépésekben történik meg a weimari Németország bukása és a nemzeti szocialista állam kiépítése? A német nácizmus Németország sajátosságai: - hagyományos német militarizmus - I. vh. vesztese + békeszerződés - weimari köztársaság + alkotmánya - német munkásmozgalom sajátos tradíciói (NKP és NSZDP utálkozása) - nemzeti szocialista mozgalom léte - ideológia: pángermánizmus (német faj elsőbbsége és felsőbbsége) Német politika irányvonalai: - szembeszegülés politikája: versailles-i pontokat nem kell teljesíteni - teljesítési politika: ha teljesítik a diktátumokat, akkor a nagyhatalmak segítik No.-t, így No. talpra fog állni 1919-23 szembeszegülési politika 1923 Gustav Stresemann a kancellár: teljesítési politika Német nemzeti szocialista munkáspárt (NSDAP) A gazdasági viágválság éveiben a munkanélküliség, az életszínvonal csöükkenése, a kis- és középüzemek tömeges tönkremenetele radikális változások követelésére mozgósította a tömegeket. A mérsékelt, ún. középpárok befolyása csökkent. A szélsőjobboldal ugyanekkor teret nyert. ( megnőtt az NSDAP (Nationalsonzialistische Deutsche Arbeiterpartei) befolyása. Főként a kispolgári és középrétegeket nyerték meg. Adolf Hitler 1889. ápr. 20-án szül. az ausztriai Braunauban. 1914-ben önkéntesnek jelentkezett a német hadseregbe, és végigszolgálta a háborút. A tankönyvből: "pszichopata, torz lelki alkatú személyiség volt." 1919 került kapcsolatba az NSDAP-val mejnek később tagja majd 1921 júl.-tól vezetője lett. Főbb vezetők: Hitler a führer, Ernst Röhm az SA vezére, Herman Göring később légimarsall, Joseph Goebbels később propagandaminiszter, Rudolf Hess Hitler helyettese) 1920-21 országos kiterjesztés 1921 SA (náci rohamosztagok) 1923 nov. 9. Sörpuccs: komolytalan kísérlet a hatalom megszerzésére, ennek következtében Hitlert letartóztatják (5 év; Landsberg): Itt írja meg a Mein Kampf-ot (Harcom); lefektetett ideológia: - versaillesi béke egyoldalú felszámolása - élettér (lebenstraum) elmélet: No. túlnépesedik, ezért új területekre van szüksége (1. lépés: valamennyi német egységesítése, 2. lépés: egész Európa Nagynémet Birodalom, 3. lépés: német világbirodalom) - herrenvolk kategória (uralkodó faj): - másodrendű fajok az úgynevezett rokon népek (flamand, holland, skandináv) - alsóbbrendű rabszolga népek a szlávok és keleti népek - kiirtandó népek a zsidók és cigányok - übermensch: emberek feletti ember - fajelmélet + antiszemitizmus - demokrácia és munkásmozgalom-ellenesség - antikapitalista és szociális demagógia 1926 rohamos növekedés Ígéretek: - szociális demagógia - junkerek: új piac és föld - leszerelt katonatisztek: új, nagy hadsereg - értelmiség: hivatal - munkások: munkanélküliség megszűntetése + jobb fizetés - parasztság: föld - mindenkinek: TB reform + oktatás fejlesztése + egészségügy 1929 - 33 tagság: 0,1-1,4 millió, szavazók 0,8-13,7 millió 1931 Harzburgi Front: NSDAP és finánctőke, nagytőke, junkerek, vezérkar, más szélsőjobboldali szervezetek akcióegysége, amelynek értelmében az NSDAP fokozott anyagi támogatást kap, Hitler pedig megvalósítja munkásmozgalom ellenes programját és soviniszta külpolitikáját. 1932 nov. választások: NSDAP 2 millió szavazatot veszít, ezért a Harzburgi Front gyorsan hatalomra segíti H.-t. 1933 jan. 30. Hindenburg kancellárrá (miniszterelnökké) nevezi ki (a náciknak egyenlőre osztozni kell más pártokkal is a hatalomban, ezt megszüntetendő feloszlatják a birodalmi gyűlést és új választásokat írnak ki) 1933 feb. 27. felgyullad a Reichstag (a birodalmi gyűlés épülete - kommunistákat vádolják) 1933 feb. 28. szükségállapot + több ezer embert letartóztatnak + korlátozzák a polgári szabadságjogokat. Választások eredménye: még mindig 30% a munkáspártok aránya (nem szövetkeznek) Intézkedések: - nagytőke felé: - érvénytelenítik a kommunistákra adott szavazatokat, a párt képviselőit letartóztatják, betiltják a pártot (idővel mind erre jut) - feloszlatják a szakszervezeteket, munkásokat munkafrontokba tömörítik - kötelező munkaszolgálat bevezetése - junkerek felé: (új agrár tv.) nagybirtok érintetlen marad (föld nélkül maradottaknak remény, majd a hódításokból kapnak) - monopóliumok: kényszerkartellezési tv. - finánctőke: Gazdasági Főbizottság felállítása - ellentét a társadalmi bázis (kispolgárság) és a Hitlert támogató csoportok között, az SA követeléseit nem akarja teljesíteni 1934 jún. 30. "hosszú kések éjszakája": SA vezetőinek legyilkolása (helyette fontosabb: SS = védőosztag: eredetileg Hitler testőrsége, később különlegesen kiképzett elitalakulatok) 1933 No. kilép a népszövetségből 1934 aug. 2. Hindenburg meghal: H. a közt.eln. (1938-tól a hadsereg (Reichswehr) főparancsnoka is) 1935 Saar vidék "népszavazás" + általános hadkötelezettség + légierő felállítása + locarnoi szerződés felbontása + nürnbergi faji törvények (zsidókat megfosztja állampolgárságuktól) 1936 katonailag megszállja a Rajna vidéket + Japánnal antikomintern paktum "Ha majd a világ romokban hever, Bánja az ördög, - köpni rá! Mégis tovább masírozunk, Mert ma miénk Németország, Holnap pedig az egész világ!" (Náci induló) A vörös színben a mozgalom szociális gondolatát látjuk, a fehérben a nemzeti eszmét, a horogkeresztben pedig az árja ember győzelméért folytatott harc misszióját, és egyben az alkotó munka gondolaának győzelmét, amely mindíg antiszemita volt és az is marad." (Hitler - a párt zászlajáról) Junker - Népszövetség - Nemzetek szövetsége (nemzetek együttműködésének előremozdítása, a nemzetközi béke megvalósítása érdekében; 1920 jan.10-én alakult Genfben.) Komintern paktum - Antikomintern Paktum - Hogyan élte meg és hogyan lábalt ki a válságból az 1930-as években az Amerikai Egyesült Államok? 1933 New Deal (Új irányvonal), Franklin Delano Roosevelt: 1932-45. (Roosevelt szervezte program; első lépése 15 nagyjlelentőségű tv. elfogadása volt) - állam beavatkozása a gazdaságba: - bank: betéteket garantálják, az elnök közvetlenül beavatkozhat a pénzügyi és bankpolitikába - ipar: - tisztességes verseny kódexe - Országos Helyreállítási Bizottság - kényszerkartellezési tv. - közmunkák szervezése (munkanélküliség csökkentésére) - mg.: vetésterület csökkentése és megsemmisítés kártérítéssel, állami felvásárlás, termelési mennyiségek meghatározása (egyszóval a farmerok támogatása) - állam beavatkozása a társadalomba: - szociális tv.hozás: szakszervezete alapítási jog, sztrájkjog, kollektív szerződéshez való jog, TB - munkanélküliség felszámolása: J. M. Keynes (angol közgazdász) növekedési elméletének gyakorlati megvalósítása: olyan ágazatokat kell fejleszteni, amelyek felszívják a munkanélküliséget, de nem teremtenek fogyasztási cikkeket (hadiipar + infrastruktúra) + multiplikátor hatás: egyik ágazat fellendülése kihat az egész nemzetgazdaságra. Külpolitika: - 1933 diplomáciai kapcsolatok a SZU-val - latin amerikai országaival jószomszédság elve (gazdasági függőség) A nagy gazdasági világválság - előzményei: - stabilizáció USA pénzből (világgazdaság függő az USA-tól) - világkereskedelem visszaesése, vámok megnövekedése - korábbi húzóágazatok válságágazatokká váltak (nehéz és textilipar) - beruházási láz (tőzsde; részvények; nagy spekulációs lehetőség) - hatalmas túltermelési válság: hatalmas árukészletek, ezek ára zuhanni kezd, emiatt nem kell termelni, bezárnak az üzemek, növekszik a munkanélküliség, ezzel szűkül a belső piac (nincs pénze vásárolni), még kevesebbet kell termelni. - lefolyása: - 1929 okt. 29. New York (fekete kedd; regeteg részvény cserélt gazdát; az arfolyam 1 hét alatt 40%-ot esett vissza) - tőzsde összeomlása: ipari és mezőgazdasági csőd - bankcsőd (betéteket kiveszik) - hitelválság (nincs miből finanszírozni a vállalkozásokat) - munkanélküliség Következményei: - munkanélküliség (széles néptömegek létbizonytalansága - 30 millió munkanélküli a világon) - kis és középüzemek tönkrementek - szélsőséges (jobb és bal) mozgalmak megerősödnek - politikai és kormányválságok - állammonopolista tendenciák megjelenése (államnak be kell avatkoznia - J. M. Keynes) - világkereskedelem 65%-al visszaesett. J. M. Keynes - angol közgazdász, az új állami magatartás megalapozását dolgozta ki növekedési elméletében. | |Olaszország |Németország |Spanyol o. |Szovjetunió | |Hatalomra | | | | | |jutás | |1933 |1936/39 |1917/23 (27) | | |1922/25 | | | | |ideje | | | | | | |vértelen |parlamentális|polgárháború |polgárháború,| |módja |puccs |győzelem, | |rejtett puccs| | | |rejtett puccs| | | |Vezető erő |Fascista Párt|NSDAP |Falange |SZK(B)P | |Vezető személy|Benito |Adolf Hitler |Francisco |Joszif | | |Mussolini |"Der Führer" |Franco |Viszário-novi| | |"Il Duce" | |"El Caudillo"|cs Sztálin | | | | | |"Velikij | | | | | |Vozsgy" | |Diktatúra |tekintélyural|totális |totálistekint|despotikus | | |mitotális | |élyuralmi |ázsiai | |jellege | | | |despotikus | |Gazdaság |erősödik a |gazdasági |enyhül a |folyamatos | | |gaz-dasági |átszervezés |gazdasági |gaz-dasági | | |diktatúra | |diktatúra |diktatúra | |Világnézet |nincs |van |nincs |van | | |világnézeti |világnézeti |világnézeti |világnézeti | | |kényszer |kényszer |kényszer |kényszer | |Családi élet |nem szólnak |beleszólnak |nem szólnak |beleszólnak | | |bele | |bele | | |Korrupció |csökken |nő |csökken |végig van | |Művészet |Az irodalmat |Nagyon |Irányított |Fokozódik a | | |és a filmet |kihasználják |kultúra, |kulturális | | |támogatják, |a |újjáépítés. |diktatúra; | | |de nem tudják|filmpropagand| |létrejön a | | |kihasználni; |át; a | |szocialista | | |monumentális |műemlékeket | |realizmus; | | |épületeket, |lerom-bolják,| |lerombolják a| | |műemlékeket |óriási | |műemlékeket, | | |építenek; |épületeket | |óriási | | |festészet: |építenek. | |épületeket | | |realizmus, | | |építenek. | | |futurizmus | | | | |Felkészülés a |Nincs konkrét|Első három év|Önkéntesen |Irreális | | |haditerv; nem|jól |mehetnek a |elképzelések;| |háborúra |készültek fel|kidolgozva, |Németekkel |42-től tudnak| | |gazdaságilag.|42 után egyre|harcolni |kezdeményezni| | | |több kudarc, |(Legio Azul).|; nyersanyag | | | |nyersa-nyagta| |van, | | | |rtalék hiány.| |szakember | | | | | |nincs. | 21. Tétel Diktatúrák és demokráciák a két világháború között. - Mutassa be a fasizmus hatalomra jutását és berendezkedését Olaszországban! A Párizs környéki békék döntései nyomán az olaszok kifosztottnak érezték magukat. Benito Mussolini vezetésével szélsőjobboldali pártok jöttek létre, 1919-ben Harci szövetség, 1921-ben Nemzeti Fasiszta Párt néven. Fegyveres alakultaik tagjai a "feketeingesek" voltak. Hamarosan harc kezdődött a jobboldali fasiszták és a baloldali szocialisták között, majd a sztrájkok és tömegmegmozdulások a hatására 1922-ben III. Victor Emanuel, Musolinit bízta meg kormányalakítással. 1922-től 25-ig koalíciós kormányzás folyt, még működtek a demokratikus intézmények. 1925-től a teljes végrehajtóhatalom Musolini kezében összpontosult, a parlament feloszlott, helyébe a Fasiszta Nagytanács került és feloszlattak minden pártot. 1927- től a munka törvénykönyve alapján megkezdődött a korporációk kiépítése. A külpolitika a Római Birodalom újjáépítését tűzte ki célul, valamint a Földközi-tenger vidéke, Délkelet-Európa és Észak-Afrika meghódítását. 1923- ban elfoglalták Finmét, 1932-ben Albániát és 1935-36-ban Abeszínia ellen kezdtek háborút. Az olasz fasizmus jellemzői: - Túlfűtött nacionalizmus, a nagy, erős Olasz birodalom ábrándja. - A rend helyreállítása, akár erőszakkal is. Musolini sikerét ennek a két tényezőnek köszönhette. Jellemző a rendszerre a történelmi múlt felhasználása is. - Milyen lépésekben történik meg a Weimari Németország bukása és a nemzeti szocialista állam kiépítése? 1918. november 9-én a kieli matrózlázadás és az országszerte zajló megmozdulások hatására Vilmos császár lemondott. Kikiáltották a demokratikus köztársaságot. A kormányfő a szociáldemokrata Ebert lett. Weimarban összehívták az Alkotmányozó Gyűlést. Itt fogadták el az új alkotmányt, ezért nevezték ezt az időszakot a weimari köztársaság időszakának. Az alkotmány főbb pontjai: - polgári demokratikus rendszer - szövetségi köztársaság Két út állt a német politika előtt a húszas években: 1. A szembeszegülés politikája, vagyis ne teljesítsék a versaillesi pontokat. 2. Teljesítési politika, ami főleg Anglia érdekében állt, amivel akkor segítheti No. talpraállását. Látszólag a teljesítés miatt, valójában Fo. ellensúlyozására. Végül is nem fizették ki a jóvátételt. 1923-ban Gustav Stresemann lett a kormányfő. 1929-re a gazdasági válság hatására elapadtak az USA kölcsönök., összeomlott a Dawes-terv. Rengeteg ember ment tönkre, munkanélküliség alakult ki. A válságból a kiutat csak radikális változtatások jelenthették. Ezt kínálta számunkra a Német Nemzetszocialista Munkáspárt, amely 1919-ben alakult Münchenben. Vezetője Adolf Hitler volt. 1923-ban Hitler kirobbantja a sörpuccsot, de ez sikertelen. Hitlert börtönbe zárják és itt fogalmazta meg a párt programját és nézeteit "Mein Kampf" című művében. A náci párt népszerűsége a válság mélyülésével egyre nőtt, így 1933-ban a választások nyomán Hindenburg köztársasági elnök kénytelen volt Hitlert kinevezni kancellárrá. Hitler korlátozta a szabadságjogokat, harcot indított a kommunisták ellen és új választást kezdeményezett, amelyben pártja 43 %-ot szerzett. 1934. augusztus 2-án meghalt Hindenburg, így Hitler egy személyben lett kancellár és vezér (Führer). Hitler sokat ígérgetett, mindegyik rétegnek a neki megfelelőt, például: munkásoknak több bért, munkaalkalmat, parasztoknak földet, adók csökkentését, katonatiszteknek új hadsereg szervezését. 1934. június 29-30. Hosszú kések éjszakája. A párt fegyveres alakulata, az SA más osztagaival (SS) lemészároltatta az elégedetlenkedőket. A gazdaságirányítást a Neuer Plan keretében szervezték meg. Intézkedései: - állami közmunkák szervezése, - kényszer-kartellezési törvény, - márka stabilizációja, - a tőkeellenség csak a zsidó tőkére értendő. Hitler agresszív külpolitikát folytatott. 1933. Németo. kilép a Népszövetségből. 1935. Saar-vidéki népszavazás ( ismét No-é. Versaillesi békeszerződés megszegései: Rajna vidék remilitarizálása. Locarnói szerződés felbontása. - Hogyan élte és hogyan lábalt ki a válságból az amerikai Egyesült Államok? 1929-33-között zajlott le a kapitalizmus addigi történetének legmélyebb túltermelési válsága, melynek szociális és politikai kihatásai is voltak. vállalatok egész sora ment tönkre, mert pangott a piac, (ipari válság), hasonló okok miatt parasztgazdaságok százezrei jutottak csődbe (agrárváltság) és mindezt pénzügyi válság is tetézte. 1929 második felében súlyos mezőgazdasági gondokkal küzdött a mezőgazdaság, ami a részvények megingásához vezetett. A árcsökkenés lavinaszerűen terjedt, mindenki szabadulni akart az értékpapírjaitól. A kínálat sokszorosan felülmúlta a keresletet, ami még jobban lenyomta az árakat, 1929. október 29-én, a "fekete kedden" több mint 16 millió részvény cserélt gazdát a New York-i tőzsdén. Az árfolyam egyetlen hét alatt 40%-kal csökkent. A gazdasági válság szocialista válsággal járt együtt, amely munkanélküliséget eredményezett. További következmény volt a tőkekoncentráció. amely azzal magyarázható, hogy a vállalkozói rétegek csődbe jutottak. A válság igen súlyosan érintette az USÁ-t. 1933-ban a válság mélypontján Roosevelt lett az USA elnöke (később újraválasztották). Új gazdaságpolitikát hirdetett New Deal néven. Lényege: közvetlen állami beavatkozás a gazdaságba, új banktörvények, ipari vállalkozások szabályozása, közmunkák szervezése a munkanélküliség felszámolására, szociális intézkedések, a mezőgazdasági termelés és fogyasztás egyensúlyának megteremtése Dél-amerikai államokkal jó szomszédi politika. A politikusok és a közgazdászok mindenütt a súlyos helyzetből való kivezető utat keresték. A válság hatására magváltozott az állam gazdasági szerepe és a hatalom gyakorlásának módszere is. J. M. Keynes angol közgazdász az új állami magatartás megalapozását dolgozta ki növekedési elméletében. Lényege a következő: a tőkés gazdálkodás mechanizmusa nem képes szavatolni a foglalkoztatást, ezért asz államnak kell beavatkozni, hogy saját eszközeivel teremtse meg azt a pótlólagos keresletet, amely a konjunktúrához kell. Olyan munkaalkalmakat kell teremteni, amelyek megélhetést nyújtanak a dolgozó osztályok számára, ezáltal bővítik a fogyasztóképe keresletet, de nem növelik meg veszedelmesen a piaci árukínálatot. - A Sztálini diktatúra kiépítése a Szovjetunióban Tervgazdaság és kollektivizálás: Az 1927-ben lezajlott XV. kongresszuson Sztálin gazdaságpolitikai koncepciója győzött. Szerinte az ipar fejlődik, a mezőgazdaság nem. Meg kell szüntetni a mezőgazdaság szétszórt, kisparaszti formáit és szocialista átszervezést kell végrehajtani. Sztálin a mezőgazdaság kollektivizálását összekapcsolta a kulákság kiirtásának gondolatával. Peobrazsenszkij "eredeti szocialista felhalmozás" elmélete szerint a parasztságtól elvett "többletadó" adná az iparfejlesztés alapját. Az iparfejlesztés kulcsát Sztálin a tervutasításos rendszerben látta. 1929. Első 5 éves tervjellemzők: Az emberi munka teljes körű kihasználására épültek, irreális határidőket szabtak (munkaverseny). Az erőltetett fejlesztés eredményeként 1500 új üzem épült, felfutott az olajtermelés, a vasgyártás, a villamosítás. Új ipari területek jöttek létre, amelyek sorsdöntő jelentőségre tettek szert a II. világháború idején. A terv időszakában mintegy 100 új város épült. A mezőgazdaság kollektivizálása gépi és anyagi háttér nélkül, erőszakos módszerekkel történt. a termelés tovább csökkent, éhínségek alakultak ki, nőtt az elégedetlenség, zendülések robbantak ki. 1934. december 1-én Leningrádban a Szmolnij folyosóján meggyilkolták Kirovot, az SZKP központi bizottságának titkárát. Megkezdődött a hamis vádak alapján indított koncepciós perek sorozata, ami beletorkollott a Sztálini terror félelmetes időszakába. Egymást követték a törvénysértő eljárások. Mindezek indoklásaként Sztálin 1937. márciusában a Központi Bizottság ülésén fejtette ki hírhedté vált tételét, amely szerint a szocializmus ellenségeinek visszaszorulásával az osztályharc törvényszerűen egy re fokozódik( és a párt tagjainak legfontosabb feladata az éberség erősítése. Ez az éberség hamarosan szélsőséges bizalmatlanságba csapott át. A pártban hatalmas tisztogatás kezdődött, amelynek eredményeként százezreket zártak ki. Akiket kizártak, szinte kivétel nélkül börtönbe vagy táborba kerültek. Egyes repressziók 4-5 ezer vezetőt érintettek, és kb. 4-5 millió volt a politikai perekben érintettek száma. Ekkor épül ki a "Gulag-szigetcsoport", a mely az egész országot behálózta, s a II. világháború után már 10-12 millió ember rabszolgamunkáját biztosította állandó jelleggel a "szocializmus építéséhez". A törvénytelenségek talán a Vörös Hadsereg körében jártak az egész nép szempontjából a legtragikusabb következményekkel. A Szu.-ban 1935 novemberében nevezték ki az első 5 marsallt köztük volt Tuhacsevszkij is. Az első nagy katonai per 1937 júniusában zajlott le, amelyben Tuhacsevszkijt és két tábornok társát ítélték halálra. A perrel elkezdődött egy sorozat, amelyben a Vörös hadsereget szörnyű veszteségek érték. A háború előtt néhány évvel Sztálin gyakorlatilag lefejeztette az egész hadsereget. lényegében ez a rendszer személyi diktatúra volt Sztálinnal és saját embereivel.