Ismertesd Csehország és Lengyelország fejlődését a virágzó feudalizmus idején 1. Csehország a. Kezdetben a Przemysl dinasztia (1306-ban kihal). Uralkodása alatt fordulópont - 1278-Morva-mező - II. Ottókár elveszti az összes osztrák területét b. Csehország a hospesprogram része, a német telepesek a földek és a kedvezmények miatt jönnek Csehországba. Ez hosszútávon konfliktusokhoz vezet: - a német városlakók és cseh céheslegények között - a német földbirtokosok és cseh jobbágyok között - a német főpapok és a cseh arisztokrácia ill. alsó papság között Ennek következtében a XV. sz. folyamán megjelenik a cseh nyelvért folytatott küzdelem, amelyet Husz János (a Prágai Egyetem tanára és pap) és Prágai Jeromos vezetnek. Prédikációik félelmet váltottak ki a németekből, a modern, dogmákat felülbíráló dogmákat hirdették. Ennek eredményeképp a megsértett németek hazamentek, és Lipcsében megalapítottak egy Egyetemet, valamint az 1414-1418-as években levő Konstanzi zsinatra beidézik Huszt és Prágait is, 1415-ben kivégzik őket. Ez népi mozgalmakhoz vezet, a cseh nemesség szembefordul a hatalommal. c. A huszita mozgalom (1419-1434) 2 irányzat: kelyhesek (egy mérsékelt irányzat, amely programja a szekularizáció), taboriták (egy radikális irányzat, amely feudalizmus ellenes). A két irányzat együttműködik, nagy fegyverük a szekérvár. 1434 - Zsigmond Lipanynál legyőzi ezeket a barmokat, így a trónra kerül. d. Csehország uralkodói - II. és III. Vencel: 1301-ben kihal az Árpád-ház, II. Vencel fiát próbálja a trónra juttatni, de megölik, maga pedig meghal, így 1306-ben megüresedik a cseh trón is - 1306-1310 - Habsburg Albert - 1310-1333 - Luxemburg János - 1333-1378 - IV. Luxemburg Károly, 1346/47-től Német-római császár is. Két fia van: IV. Vencel és Zsigmond - 1378-1419 - IV. Vencel - Zsigmond: 1387-1437 - magyar király, 1419-1437 - cseh király, azonban valódi hatalma csak 1434-től van. 2. Lengyelország a. Piast dinasztia - I. Mieszko: 966-ban felveszi a kereszténységet - I. Boleslaw (992-1025): német egyháztól való függés, 1025-ben megszerzi a koronát - III. Boleslaw (1102-1138): Elveri V. Henriket - megszűnik a függés, Krakkó a királyi székhely, szétosztja a királyságát gyermekei közt (Nagylengyelország, Kislengyelország, Mazowia, Pomeránia, Szilézia, Sandomír) - A királyság még kisebb részekre esik szét - 1226 - Maziowiai Konrád letelepíti a német lovagrendet Mazowiában - 1242 - tatár támadás - 1306 - 1333 - Lokietek Kazimír: egyesíti a területek nagy részét (Bácskai szerint ez a Lokietek dinasztia, de ez nem igaz, ez a gyerek a Piast din. egyenes ági leszármazottja - következtetés: Bácskai azt csinálja, amihez nem ért), a lovagrenddel folytat küzdelmet, 1320-ban visszaszerzi a koronát - III. Nagy Kázmér (1333-1370): Halics és Volhinia csatolása, 1364 - a Krakkói Egyetem megalapítása, bányászat fejlesztése, a hivatalszervezet fejlesztése, 2 vetélytárs: német lovagrend, Litvánia (Bácskai még mindig azt csinálja, amiről már fingja sincs, ugyanis a lengyelek és a litvánok nagyon szerették egymást) - I. Nagy Lajos (1370-1382): nagy építkezések, pénzverés, jogrendszer egységesítése, állandó erős hadsereg felállítása, 1374 - Kassai privilégium a nemeseknek: a hűbérbirtok öröklési joga, adómentesség, a sejmikek (helyi gyűlések) engedélyezése - 1382-1384 - interregnum - az akkori magyar királyt választják meg uralkodóul, akinek lánya, Hedvig hozzámegy a litván fejedelemhez (II. Ulászló) 1386-ban - II. Ulászló (1386-1434): 1410 - Grünwald - a német lovagrended elveri, hűbéresek lesznek 3. A cseh és lengyel rendiség szerkezete ----------------------- király Főnemesség Városi polgárság köznemesség