A/6 Julius Caesar és Augustus tevékenysége - hogyan született meg a Római Császárság Julius Caesar (Kr. e. 100 - Kr. e. 44): . Patricius eredetű . Apja praetor . Anyja plebejus . Részt vesz Mitridátész és a kalózok elleni háborúban . Kitűnő hadvezér . Rhodosz szigetén tanult szónoklatot . Néppárti . 61-ben Hispania helytartója Kr.e. 60 - az első triumvirátus létrehozása A szövetség a szenátus ellen irányul Intézkedések: . Pompeius követeléseinek teljesítése . Veteránok letelepítése - Dél-Itália Campania . Crassusnak kedvezmények . A lakosságot tájékoztatják a szenátus tárgyalásairól Caesar hódításai . Gallia prokonzula 5 évre . Az ott élők ellen háborúzik (kelta) . Suedusok lázadása (Ariovisztusz az élén) (Kr.e. 58 -57) . Kelta britek ellen (Britanica) . Élén: Vercingetorix. Leveri. Következmény: súlyos adók kivetése . A rabszolgákból 11, állandóan készenlétben lévő légiókat hoztak létre. Politikai változások Kr.e. 56 - luccai találkozó Caesar - Galliában maradhat még 5 évig Pompeius - Hispániában lesz kormányzó Crassus - a parthusok elleni háborút kell vezetnie. Meghal benne Kr.e. 53 A szenátus P.-t tejhatalommal ruházza fel (egyetlen konzul) Caesar tervei: konzul akar lenni Kr.e. 49 - a szenátus reagál: bocsássa el a sereget, jöjjön Rómába . Átlépi a Rubicont seregével, Róma, " a kocka el van vetve" . Pompeius Görögországba menekül . Caesar átveszi az irányítást, Hispániában leveri Pompeius seregét. . Caesar diktátor 10 napig, aztán konzul . Caesar és Pompeius harca - Pharsalosi csata: Pompeius Egyiptomba menekül (Ptolemaiosz megöli) . Súlyos harcok - Caesar pontus királya, Rómába megy (imádják) . Veteránoknak pénz + földosztás Tisztségei: . Diktátor . Imperator . Néptribunusi tisztség . Pontifex maximus . Censor . Consul Intézkedései: . Szenátus tagjaiank száma 600-ról 900-ra emeltessék . Polgárjog a birodalom összes lakojának . Földosztás 80 000 rómainak, provinciákban is . Mocsárlecsapolás, mezőgazd. Eszközök beszerzésének segítése . Új kolóniák létrehozása . Római telepek idegen földeken . A provinciák területein terjed a római kultúra (szellemi élet, vallás, intézményr., latin nyelv), a romanizáció kezdetei . Naptárreform . Egységes pénzrendszer . Kísérlet a birodalom egységes kormányzására Kr.e. 44. Március 15. Kora délután - Julius Caesar meggyilkolása Elkövetők: Brutus és Cassius. Büntetésük 45 évtől életfogytiglan tartó fegyházbűntetés. A monarchia majdnem megszületett Caesar halála után Caesar hívei szemben álltak Brutusszal és Cassiussal. Caesar halála után Caesar konzultársa, Antonius és Lepidus összehívták a szenátust állásfoglalás érdekében. Ennek eredményei: . Caesar intézkedései jóváhagyandók . Caesar gyilkosainak vétsége elengedendő és nem bűntetendő . Caesar temetése az államkasszából legyen fedezve . Végrendelete tartalama: . Octavianus egy méltó utód . Pénzt hagyott a népre . A tiberisi kerteket szintén a népre hagyta Ezen intézkedések következtében hatalmi űr keletkezik, heves népmozgalom tör ki a gyilkos megölés érdekében. A MEGOLDÁS EGY POLITIKAI SZÖVETSÉG Kr.e. 43 - a második Triumvirátus létrehozása Tagjai: Lepidus, Antonius, Octavianus Tevékenysége: . Fellépés a gyilkosok és híveik ellen. Ezen tett oka a nép nyomása . Kr.e. 42 - Philippi győzelem. A megmaradt légiók csatlakoztak a triuvirátushoz . Proscriptiók kiírása; Ciceró meggyilkolása Octavianus és Antonius között feszültség Ennek eredménye kettőjük közötti megállapodás, amely az alábbiakat tartalmazta: . Octavianus - megkapja a birodalom Nyugati területeit és Itáliát . Antonius - a birodalom Keleti tartományait kapja meg . Lepidus - megkapja Afrikát Itáliában az élelmiszerellátás akadozott. Ennek oka, hogy Pompeius fia elfoglalta Szicíliát, ezáltal elzárva a kikötőket. Kr.e. 36 - Ifj. Pompeius seregének hódoltatása. Octavianus letelepíti a veteránokat (szeretik őt ezért). Antonius terve: . K-i rész ura (parthus háború) . Kleopátra szövetségét keresi hatalma megalapozására . Octavianus - Antonius + KLE Kr.e. 36 - ban megütköznek Actiumnál (tenger) Octavianus győz. Kr.e. 30 - 1 r. provincia külön igazgatás alatt áll Kr.e. 27 - Octavianus felveszi az Augustus nevet Mivel gyakorlatilag ő volt a hadsereg és minden provincia ura, lehetősége nyílt azu egyeduralomra. Létrehozta a principátust, amely formailag köztársaság (no diktatúra, köztársasági intézményrendszer fenntartása a szenátus által), tartalmilag monarchia (a r. császárság megalapozása, hatalma és befolyása több, mint amit jogköre adna neki) Augustus bel- és külpolitikája: Belpolitika: . A polgárháború lezárása . Föld- és gabonaosztás . Hadseregreform Külpolitika: . A parthus háború befelyezése . Hispánia, Gallia és Pannónia teljes meghódítása . Harcok germán törzsekkel . Birodalma határai: Rajna, Duna, Eufrátesz Jellemző a sajátos kettősség (hatalommegosztás a szenátus és a pronceps között, valamint a provinciák irányításában. Császári provinciák: Gallia, Pannonia A római császárság virágkora Gazdaság: . Mezőgazdaság: o Latifundiumok (császár, szenátori rend, provinciabeli arisztokrácia kezében) o Gabonaimport o Déligyümölcs, olajbogyó, szőlő, bor o Belterjesség - fejlett kertkultúra o Rabszolgák, aztán munkaerőhiány - szegény réteg alkalmazása . Ipar: o Kézművesség, fémmegmunkálás, anyagművesség o Mozaikkészítés o Üvegkészítés . Közszükségleti és fényűzési cikkek . Kereskedelem . A kereskedelem központja Ostia és Róma . Úthálózat o India - gyöngy, fűszer o Kína - selyem o Arábia - tömjén o Afrika - arany, elefántcsont Társadalom: . A szenátori- és lovagrend, provinciabeli ariszt. fokozatos összeolvadása . Kisparasztok és kézművesek kezdenek erősödni Politikai viszonyok Augustus Kr.e. 31 (27) - Kr.u. 14