A/3


    Vázold fel az athéni demokrácia kibontakozásának folyamatát Szolóntól
                                Periklészig!













Szolón reformjai (Kr.e. 594):
    . teherlerázás (adóságok elengedése)
    . az adósrabszolgaság eltörlése
    . az adóság miatt elvesztett földek visszaadása
    . az adósrabszolgák kiváltása
    . a gabonakivitel megtiltása
    . a nagybirtok területeinek megszabása
    . új mérték- és pénzrendszer bevezetése
    . a lakosság vagyoni osztályokba sorolása:
         o ötszázmérősök (500 mérőnyi jövedelem) (1 mérő = 52 liter gabona)
           (Lovaskatonai szolgálat)
         o lovagok (300 mérőnyi jövedelem) (Lovaskatonai szolgálat)
         o  ökörfogatosok  (200  mérőnyi  jövedelem)   -   nehézfegyverzetű
           gyalogság
         o  theszek  (200  mérő  alatti  jövedelem)   -   könnyűfegyverzetű
           gyalogság
Ez a rendszer a TIMOKRATIKUS ALKOTMÁNY.
Cél: a belső  béke  fenntartása.  Fontosnak  tartotta  a  polgárok  jogát  a
közéletben való részvételre, ennek fóruma népgyűlés.

Szolón halála után türannisz rendszer (Kr.e. 560-527-510)
Pheisisztratosz (Kr.e. 560-527):
    . bázisa a theszek katonai segítsége
    . munkaalkalmak teremtése a theszek számára
    .  építkezések  (athéni  vízvezetékrendszer  kiépítése,  az   Akropolisz
      bővítése)
    . az attikai szőlőkultúra elterjesztése
    . részleges földosztás
    . mozgóbíróságok létrehozása - a nép érdekeit védte vidéken

Hippiász (510-ben menekül a perzsákhoz) és Hipparkhosz (megölik) (Kr.e. 527-
510)

Kleisztenész reformjai (Kr.e. 508-tól):
    . új területi beosztás: 3 részt csinált, ezek a városi  rész  (Athén  és
      környéke, ipar), a síkvidéki rész (mezőgazdaság) és a tengerparti rész
      (kereskedelem  és  hajózás);  mindet  még  10-10   egységre   osztotta
      (trittüszök), egy-egy  trittüszt  összesorsolt  a  3  nagy  területről
      (phülé)
    . minden phüléből szavazás útján 50-50 küldöttet választottak  ki,  akik
      az 500-ak tanácsába mehettek (Bule)
    . az évet 10 részre osztotta (1 időszak a prütanieia)
    . minden prütaneiában 50-50 fő végezte az ügyintézést
    . az 500-ak tanácsa minden olyan ügyet,  amit  később  a  népgyűlés  elé
      terjesztettek meg kellett, hogy tárgyaljon. Ellenőrizték a  népgyűlési
      határozatok végrehajtását, 2 népgyűlés közötti  időben  döntéseket  is
      hozhattak
    . utánuk a legfontosabb szerv a népgyűlés
    . feltételezések szerint Kleisztenész vezette be a cserépszavazást is








               Kialakult a görög demokrácia intézményrendszere


                       KITÖRNEK A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK



1. A demokrácia intézményrendszere

    . a Timokratikus rendszert fölszámolták, minden teljes jogú athéni részt
      vehetett a politikában, ezért még napidíjat is kapott (2-3 obolosz, ez
      csak a napi élelmezésre elég)
    . a népgyűlés feladatköre (8-10 naponta ülés):
         o a tisztségviselők kijelölése (választás és sorsolás alapján)
         o a tisztségviselők beszámoltatása
         o törvényhozás
         o döntés háború és béke kérdésében
    . a Bule feladatköre
         o a népgyűlés elé kerülő javaslatok megvitatása
         o ügyintézés (pénzügyek, kereskedelem, bányászat, hajózás)
         o tevékenységével a népgyűlésnek felelős

Periklész (Kr.e. 443-429) rendszere
    . bevételek:  szövetségesi  adók,  kereskedelmi  adók,  kikötővámok,  az
      árutermelés haszna
    . ez nagymértékű gazdasági gyarapodást idéz elő
    . a kis- és középműhelyek gyarapodnak
    . kialakul a rabszolgatartó kisüzem ( a rabszolgák  a  gazdánál  végzett
      munkán  kívül  vállalhattak  más  munkát  is,  bevételük  egy   részét
      gazdájuknak adták, a többit megtartották, így  lehetőség  nyílt  saját
      maguk felszabadítására)
    .  Athén  nagyon  megerősödik,  ezért   háborúba   keveredik   Spártával
      (Pelloponészoszi háború - Kr.e. 431-404)
-----------------------

[pic]