1.

      Mutassa be a folyamvölgyi civilizációk legjellemzőbb vonásait egy
                     választott példa alapján (Egyiptom)

Bevezetés:

    . Az újkorban az emberek csoportban a folyók mentére költöztek, ahol
      biztosított volt a megélhetőségük.
    . Ez a Termékeny Félhold (Nílus völgyétől-Kínáig) területén figyelhető
      meg, hiszen ott alakultak ki az első települések is.
    . Mezopotámiát az Eufrátesz és a Tigris határolta
    . Egyiptom területén folyt át a Nílus.
    . India az Indus és a Gangesz által közbezárt területen volt.
    . Kínát a Jangce és a Havangho folyó zárta közre.

Az archaikus (ősi) kor (Kr.e. 3000-2700):

    . A neolitikumban a Nílus mentén földműves falvak jöttek létre,
      melyekben a Kr.e. 4. évezred végére elterjedt az öntözéses
      földművelés.
    . Ezek a közösségek folyamatosan harcoltak egymással a termőföldért.
    . Két állam alakult ki: Alsó- és Felső-Egyiptom.
    . Az állam létrejöttében az öntözéssel összefüggő munkaszervezés és a
      földszerző harcok játszották a vezető szerepet.
    . Kr.e. 2900 körül: Felső-Egyiptom uralkodója, Ménész meghódította Alsó-
      Egyiptomot, s egy egységes országot teremtett a Nílus mentén.
    . A központi hatalom erősödése fellendítette a gazdaságot, mivel így
      tervszerűbben tudták fejleszteni az öntözőrendszert.
    . Ebben a korszakban bontakoztak ki az egyiptomi művészetek, vallás és
      írás jellemző vonásai, melyek kisebb változásokkal Egyiptom egész
      ókori történetében meghatározóak maradtak.

Az óbirodalom (Kr.e. 2700-2200):

    . Az egyesült országban az uralkodók a fáraók hatalma korlátlanná vált.
    . Az uralkodó a papságra és a hivatalnokokra támaszkodott, s a termelő
      munkát a közrendű szabadok végezték.
    . Az állam nem csak az öntöző rendszereket tartotta fenn, hanem az egész
      gazdasági élet irányítása a kezében volt.
    . Ekkor építették a piramisokat. Ezek a fáraók síremlékei voltak, melyek
      jelképezték a fáraók korlátlan hatalmát és hitük szerint a túlvilágon
      is hirdették a fáraó tekintélyét.
    . A halál utáni élet rendkívül jelentős szerepet játszott az ókori
      egyiptomiak vallási képzeteiben.
    . Egyiptomi sajátosság, hogy ebben fontos szerepet szántak az emberi
      testnek. Ezért igyekeztek azt megóvni az enyészettől a halál után is.
      Kialakították a mumifikálás technikáját.

A középbirodalom (Kr.e. 2060-1780):

    . A helyi napisten, Amon papságára támaszkodva újra megerősödött a
      központi hatalom.
    . Kikészítette ezt a természeti környezet (öntözéses gazdálkodás) és az
      arra épülő gazdasági rendszer.
    . A fáraók hatalma eredetileg korlátlan maradt, ám a papi és a
      hivatalnoki réteget nem tudták teljes mértékben visszaszorítani.
    . Megnőtt a jelentősége a tartományok (nomoszok) kormányzóinak, s a
      vezető réteg már nem csak szolgálati, hanem saját birtokkal is
      rendelkezett.
    . A gazdasági fejlődés kialakította a vagyonilag is független kézműves
      és kereskedő réteget.
    . A városok egy része közigazgatási központból gazdasági tényezővé
      kezdett válni.
    . Egyiptom a meg növekedett erőt hódításokra használta fel. Első sorban
      Dél felé, a Nílus mentén tört előre.

Az újbirodalom (Kr.e. 1500-1000):

    .