9.a. Az önálló magyar állam bukása 41. A központosított királyi hatalom szétesése5 Hunyadi Mátyás 1490 - ben bekövetkezett halála után megindult a harc a koronáért. A fôurak átvették a kormányszervek irányí- tását. Corvin János hadseregét leverték, Beatrix királynét félreállították, és a Jagelló - házból származó Ulászló cseh király jelölését fogadták el. A hatalom a fôurak kezébe ke- rült. 42. Az 1514. évi parasztháború5 A XV - XVI. sz. fordulóján a parasztság felemelkedése egyre több akadályba ütközött ( adóterhek ). 1490 - tôl a köznemes- ség indított rohamot a jobbágyság kivívott jogai ellen. Kor- látozni igyekeztek a szabad költözést, vissza akarták állíta- ni a terménykilencedet. A földesurak és a jobbágyok közötti feszültségek 1514 - ben parasztháborúban robbantak ki. A mozgalom ott vált legerôsebbé, ahol a paraszti árutermelés és a mezôvárosi termelés korábban felvirágzott. A felkelés vezetôje Dózsa György végvári katonatiszt lett. Mindent szét akartak zúzni, ami közvetlenül sújtotta ôket ( adók, vámok ). Szolgaságból szabadságba akartak jutni, elhivatottságukat vallásos hitük erôsítette meg. Az uralkodó osztály két hónap alatt leverte a felkelést Sza- polyai Janos vezetésével. A nemeso megtorlás az elsô napok után törvényes kereteket kapott. Werbôczy ekkor mutatta be a Tripartitumot ( Hármaskönyv ), melyben az ország törvényeit rendszerezte. Ehhez hozzákapcsolták azokat a törvényeket, amelyek megtiltották a jobbágyok szabad költözését. 43. A török terjeszkedés5 Az 1514. évi parasztfelkelés leverése után folytatódott a ki- rályi hatalom meggyengülése. Az 1516 - ban megkoronázott gyermekkirály, II. Lajos sem volt képes erôskezü kormányzás- ra. Ezen zavaros belsô állapotok közepette fordult ismét a török terjeszkedés hazánk ellen. Szulejmán szultán ( 1520 - 1566) elsô hadjáratát a déli hatá- rokat óvó végvárrandszer ellen vezette 1521 - ben. Elesett Szabács, Zimony és Nándorfehérvár. A király és az országgyü- lés hasznos intézkedéseket hozott, de végrehajtásukhoz hiány- zott a jól müködô központi hatalom. 4E9.a. Az önálló magyar állam bukása 2.5F 43. A török terjeszkedés5 Magyarország hosszabb távon csak szövetségi rendszer része- ként állhatott volna ellen a török túlerônek. A nemzetközi helyzet rendkívül kedvezôtlenül alakult számunkra. Az 1520 - as évek közepére Velence, Lengyelország és Perzsia békét kötött a törökökkel. Nem került sor a közös uralkodót választó Csehország és Magyarország erôinek egyesítésére sem. A pápa és Németország figyelmének középpontjába a reformáció és a német parasztháború került. Az 1526 májusában megkötött cognaci liga V. Károly ellen szövetségbe vonta a francia ki- rályt, a pápát, Velencét, Milánót, Firenzét és a szultánt is. 4. A magyar állam szétesése A törökök 1526 - os támadása a mohácsi katasztrófához veze- tett. Megismétlôdtek a korábbi hibák. A várakat nem erôsítet- ték meg, nem gyüjtöttek tartalékokat. A csapatokat megkésve vonták össze. A sereg vezére, Tomori Pál nem tudott megfelelô haditervet kidolgozni a túlerôben lévô ellenség megállítására. Szulejmán nem használta ki a gyôzelmet. Elôrenyomult Budáig, de utána kivonult az országból és csak az elfoglalt déli vá- rakban hagyott helyôrséget. Az ország nem élt a lehetôséggel. Az erôket kettôs királyválasztás osztotta meg. A rendek egy része Szapolyai Jánost, más része Habsburg Ferdinándot vál- lasztotta meg. A két király háborújában Ferdinánd kerekedett felül, mire Szapolyai a szultán segítségéért folyamodott. 1538 - ban a váradi egyezményben a két király megállapodott, hogy mindketten megtartják a kezükön lévô területeket, és Szapolyai halála után a Habsburgok uralma alatt helyreáll az ország egysége. Szapolyai halála után az özvegy királyné meg- tagadta a hatalom átadását, ezért Ferdinánd csapatai megtá- támadták Budát. Szulejmán felismerte az érdekeit fenyegetô veszélyt, ezért elüzte a támadókat. Az ostromlók elüzése után Szulejmán maga szállta meg Budát 1541 - ben, az ország közepét pedig török tartománnyá alakí- totta. Az északi és nyugati országrészek megmaradtak Ferdi- nánd fennhatósága alatt. Erdélyt, a Tiszántúlt és a Temes- közt a szultán Izabella királyné és tanácsosa, Fráter György kormányzására bízta. Ezzel körvonalazódott az ország három részre szakadása. A törökök kiszorításának elsô lépése a királyi Magyarország és Erdély egyesítése lehetett volna. A Habsburgok azonban nem tudtak Erdély biztosítására elégséges haderôt küldeni ezért a különállás megmaradt. 1570 után a Habsburgok is elismerték függetlenségét. Erdély elsô fejedelme, Báthory István ( 1571 - 1586 ) lengyel királyként sem tudta végrehajtani or- szágegyesítô terveit. Erôs központi hatalmat teremtett Er- délyben. Adófizetés és a szultáni fennhatóság elismerése mel- lett Erdély a maga belsô ügyeiben lényegében független volt. 4E9.a. Az önálló magyar állam bukása 3.5F 4E5. Harcok a török terjeszkedés ellen a XVI. sz. második felében5F A török terjeszkedés elleni harcban fontos szerepe volt a végváraknak. A várháborúk a hazaszeretetnek és a katonai helytállásnak fényes példái voltak. 1552 - ben Eger védelme állította meg a hódítókat. Szigetvár 1566 - os ostroma, a vár eleste ellenére, lefékezte a szultáni hadsereg támadását. Szigetvár ostroma után évtizedekig nem indult nagy török tá- madás. A drinápolyi béke a fennálló helyzetet rögzítette. 46. A török hódoltság viszonyai5 Nem vált el élesen a katonai és a polgári igazgatás. Az irá- nyítás a budai pasa kezében volt. A meghódított területek egy része szultáni birtok lett, lakói közvetlenül a szultánnak adóztak. A többi területek bevételei a szpáhikat illették. A sokféle adó rendkívül megterhelô volt ( állami adó, kapu- adó, terménytized, szüretelési engedély, méhkastized, legelô- adó, malomadó, menyasszonyadó, állami robot ). A hódoltsági területekre nem folyt szervezett török betelepí- tés. A megszállt területek népe megôrizte magyarságát. A magyar adóztatás nem szünt meg a hódoltság területén. Igy kialakult a kétfelé adózó sáv. A XVII. sz. elejétôl a magyar vármegyék egyre hatákonyabb szervezetet építettek ki a hódoltságban a nemességet szerzett mezôvárosi és falusi parasztokból. Sikerült elérni, hogy a magyar lakosság ne forduljon ügyeivel a török hatóságokhoz. Az önvédelem kényszere hozta létre a hódoltsági parasztvárme- gyéket, mert a közbiztonságot sem a török, sem a magyar ható- ságok nem tudták garantálni. A hódoltsági mezôvárosok viszony- lagos önállóságot szereztek. Fejlett önkormányzattal rendel- keztek. A XVI. sz. végén megszakadt az 1568 óta tartó béke. A 15 éves háború ( 1593 - 1606 ) kezdet reményt nyújtott a török kiüzé- sére. A császári zsoldosok és a magyar csapatok sikereket ér- tek el. A törökellenes szövetség tovább erôsödött Erdély és a román fejedelemségek bevonásával. Az erôviszonyok azonban ki- egyenlítôdtek. 1596 - ban elesett Eger és a törökök Mezôke- resztesnél nagy csatát nyertek. Az egyenlô erejü ellenfelek elhúzódó háborúja rendkívüli módon pusztította az országot.