Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc Magyarországon A magyar polgári forradalom győzelme, az áprilisi törvények 1848 tavaszán forradalmi hullám söpört végig Európán. Ez hatott a lefékeződött reformpolitikára is. Március 3-án a pozsonyi országgyűlés elfogadta Kossuth felirati javaslatát, amelyben jobbágyfelszabadítást, közteherviselést és független nemzeti kormányt követelt. Bécs ellenszegülésére (a főrendek nem tartottak ülést, kitérve az állásfoglalás elől) Kossuth mozgósította a pesti radikálisokat. Március 14- én a főrendek elfogadták a 12 ponttal egyeztetett javaslatot. Március 15-én vér nélkül győzött a forradalom Pesten. Vezetője a radikális márciusi ifjúság volt (Petőfi, Vasvári Pál, Jókai, Irinyi József stb.). Az utolsó rendi országgyűlés lerakta egy modern, polgári Magyarország alapjait. V. Ferdinánd április 11-én szentesítette az elfogadott törvényeket. A forradalom törvényessé vált, a konzervatívok nagy része és a hadsereg is elfogadta az új hatalmat. Az áprilisi törvények legfontosabb elemei független magyar kormány úrbéri terhek és a papi tized eltörlése azonnali és kötelező örökváltság állami kártérítéssel alacsony cenzushoz kötött választójog a cenzúra megszüntetése, nyilvánosság közteherviselés sajtószabadság A szabadságharc menete Az Ellenzéki Párt elnöke, Gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakult az első független, a parlamentnek felelős magyar kormány. Programja a rend és béke, a forradalom vívmányainak megszilárdítása és az "áprilisi" törvények betartatása volt. Problémák: 15. parasztmozgalmak (az úrbéri viszonyok megszüntetésének hiányosságai miatt) 16. az ezekkel összekapcsolódó nemzetiségi mozgalmak (Erdélyben és a Délvidéken (szerb lázadók szította) fegyveres összecsapásra is sor került. A kormány kijelentette, hogy Magyarországon csak egy politikai nemzet van (azaz a nemzetiségiek csak mint egyének és nem mint közösségek gyakorolhatják jogaikat). 17. a Habsburgok összefogtak a nemzetiségi vezetőkkel és akadályozták a kormány munkáját. 1848 júliusában az első népképviseleti országgyűlésen - Kossuth javaslatára - 200 ezer katonát szavaztak meg a honvédelemre. A Habsburgok helyzete megerősödött (leverték az olasz forradalmat). Bécs támadásba lendült a magyar forradalom ellen (augusztus végén királyi leirat követelte a hadügy és pénzügy átadását). A szabadságharc oka Magyarország alkotmányosságának megvédése volt. Megkezdődött a toborzás (a parasztság megnyerése érdekében eltörölték a szőlődézsmát, a nemesi kárpótlásra Kossuth-bankókat bocsátották ki). A kormány hatalma megingott, támogatására - Kossuth vezetésével - megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB). Őszi hadjárat Szeptember 11-én Jellasics, horvát bán támadásával megindult a szabadságharc. Szeptember 29-én a magyar sereg Pákozdnál visszaverte a támadást. Jellasics oldalvédjét Ozoránál győzték le (október 7.). V. Ferdinánd október 4-én feloszlatta az országgyűlést. 6-án kitört a bécsi forradalom. A magyarok támadást indított Bécs ellen, de ez Schwechatnál elakadt (október 30.). Téli hadjárat Decemberben a 18 éves Ferenc József került a Habsburg trónra, őt nem feszélyezték az áprilisi törvények. Megindult Windischgr(tz a forradalmi Magyarország ellen. Az OHB megszervezte a tiszántúli ellenállást és Debrecenbe vonult. Tavaszi hadjárat Bem József tábornok 1849 márciusára kiverte a császáriakat Erdélyből. Dembinski Henrik, a hadsereg főparancsnoka Kápolnánál vereséget szenvedett (február 26-27.), erre az udvar Olmützben kiadta az ún. oktrojált (kényszerített) alkotmányt (március 4.), mely megszüntette Magyarország függetlenségét. A tavaszi hadjárat során Görgey Artúr vezetésével felszabadították Magyarország majdnem egész területét (a nyugati megyéket leszámítva). Kossuth április 14-én kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét (Függetlenségi nyilatkozat), kormányzó-elnök lett. Békepárt (alku az udvarral) (Kossuth (nincs alku) Szemere Bertalan vezetésével új kormány alakult, Kossuth hatalma csökkent. Ferenc József I. Miklós orosz cártól kért és kapott segítséget, a szabadságharc elszigetelődött (Európa kinyilvánította, hogy nem kíván beavatkozni Magyarország érdekében). Nyári hadjárat Június elején megindult az összehangolt támadás, 360 ezer katona nézett szembe 170 ezer magyar honvéddel). A császári hadsereg fővezére Haynau lett. Az általános népfölkelés sem tudott változtatni a kialakult helyzeten. Az utolsó nagy csatát Temesvárnál augusztus 9-én vívta Bem, sikertelenül. Görgey augusztus 11-én katonai diktatúrát vezetett be és 13-án Világosnál, az oroszok előtt feltétel nélkül, letette a fegyvert. Haynau Aradon kivégeztetett 13 honvédtábornokot, Pesten Batthyány Lajost (október 6.) és sokakat ítélt várfogságra. Megszületett a polgári magyar nemzet.