A Rákóczi szabadságharc előzményei, okai, folyamata.

 A török kiűzésének a hadsereg költségeit Lipót Habsburg császár igyekszik a
                            magyarokra hárítani.
   1. Részt, a hadsereg ellátását szolgáló terményadót, porciót vezeti be,
      illetve a hadsereget ellátására fuvaradó forspont a jobbágyságot
     súlytja és elégedetlenné teszi, de elégedetlenné teszi a nemességet
                is, hiszen csokken a jobbágy dózó képessége,
   2. új szerzeményi bizottság működése a nemesség elégedetlenségét váltja
       ki mivel a visszaszerzett területeket, ha igazolni tudja hogy a
       családjáé volt hitelt érdemlően és az ingatlan értékének 10% át
   befizeti a fegyverváltsága után, kapja vissza tulajdonába a területet.
  A jobbágyság és a nemesség ellentétei elsimulnak érdekeik ellentéteik is
   miként a réteg fő ellensége a Habsburg abszolutizmus, tartja ez az oka,
  hogy mindkét réteg részt vett az 1697.-es un. Tiszaabáti felkelésbe, bár
       ez inkább a paraszt felkelés de vannak közöttük kisnemesek is.
    1703.-ban azonban a felkelő parasztok igyekeznek megnyerni a nemesség
   támogatását, illetve olyan fővezért választani, aki igaz vezetője lehet
                        egy magyar szabadság harcnak.
  A felkelők felkeresik, lenyel országban tartózkodó II. Rákóczi Ferencet,
   aki elfogadja az ajánlatot a felkelőkkel a magyar határon, találkozik a
    találkozás miként a felkelőkkel csalódást okozott Rákóczi a hadsereg
     helyett egy szinte fegyvertelen paraszt csapatot, talál a felkelők,
    viszont Rákóczitól jelentős haderőt várnak ő viszont csak néhány száz
  lovas kíséretében jelenik meg, ennek ellenére gyors sikerek érnek el, míg
        1743.-ban meg szerzik a Tiszántúl a felvidék jelentős részét.
                 1705.-ben Erdélyt illetve a dunántúlot is.
   1704.-ben a nemesség és a parasztság érdek egyesítése céljából Rákóczi
    kiáltványt bocsát ki vetési pátens (rendelet) amely kimondja, hogy a
  szabadságharcban résztvevő jobbágyok mentesülnek a földesúri terhek alól,
      míg az otthon maradó jobbágyok szigorúan a terhek, megfizetésére
                                  utasítja.
     1705.-ben ül össze a Széchényi országgyűlés ezen az országgyűlésen
  Rákóczit vezető fejedelemmé, kiáltják ki és az államforma lengyel mintára
                          nemesi köztársaság lesz.
        1707.-ban az Ónodi országgyűlésen meg történik a Habsburg ház
      trónfosztása ezzel, azonban a szabdság harc túljut a tetőpontján.
   A szabadságharc legfőbb problémája hogy a hadsereget nem sikerül nyugat
  európai szintre fejlesztem főként könnyű lovasságból áll és még mindig a
    portyázó harcmodort, követik a katonai sikereknek nagy részét, annak
   köszönhették, hogy a Habsburgok hadserege Ny.-Európában harcolt Francia
     ország ellen harcolt az úgynevezett Spanyol öröködéi háborúval van
                                 elfoglalva.
   1704.-ben Höckstadtnél a Habsburgok Győzelmet aratnak és egyre nagyobb
 haderőt, tudnak magyar országra átcsoportosítani ettől kezdve a jelentősebb
    csatákat mindig a Habsburgok jól képzett jobban felszerelt hadserege,
                                   nyeri.
    A szabadságharc elején francia ország pénzel és tisztekkel segitti a
     szabadságharcot, de a segítség is elapad. Mindvégig gondot jelent a
  szabadságharc finanszírozása jobb hiján Rákóczi rézpénzt veret, amelynek
      értékét rendelettel igyekszik fenntartani sikertelenül.(libertáz)
   A hadsereg létszáma rohamosan csökken ugyan is a nemesség és jobbágyság
   egyre inkább, belefárad a háboruba. 1708 után Rákóczi egyre nehezebben
  tartja fent a szabadság harcot, igyekszik külpolitikai támogatót találni.
  1711.-ben Lengyel országba utazik Nagy Péterrel tárgyalni (orosz cár) ezt
  használja ki a mebizott főparancsnok Károlyi Sándor Majténynál leteszi a
       fegyvert. Létre jön a szatmári béke, amelyben a Magyar nemesség
     kompromisszumokat köt a hűségeskü ellenébe amnesztiát, kap, ugyanis
                        teljes büntetlenséget élvez.