9. tétel Ismertesse, hogy melyek voltak a nagy földrajzi felfedezések kiváltó okai és következményei A felfedezések kiváltó okai: . A XIV. század nagy európai válsága után a XV. században egy fellendülési szakasz kezdődik a kontinensen. . Az igény a nemesfémek, a selyem, és a fűszerek (ez utóbbi igen fontos volt, hiszen az európaiak a hús tartósításához felhasznált borsot csak keletről tudták beszerezni, a cukorral együtt) iránt jelentősen nő. . A behozatalnak köszönhetően a keleti cikkekért kifizetett pénz végleg elhagyta Európát, ám a nagyobb baj, hogy ekkor az ezüst- és arany készletek már fogyóban vannak. . Miután a török szultán ellenőrzi az utakat kelet felé, illetve a Velencei monopólium miatt, a portugálok új utakat kerestek. . A portugáloknak, a következő tényezők voltak segítségükre: tengerészeti iskola alapítása (Tengerész Henrik), földrajzi és tengerészeti ismeretek fejlődése (iránytű, pontosabb helymeghatározás), új hajótípus, a többárbócos karavella, amely magas oldalfallal és hátsó kormánylapáttal rendelkezett. . Ezen eszközök segítségeivel 1487-ben Bartolomeo Diaz eléri Afrika déli csücskét (Jóreménység fok), majd 1498-ban Vasco de Gamma Kalikutnál eléri India partjait. . A 16. század elején, 1512-ben megérkeznek a Fűszer-szigetekre (mai Malukku-szk) illetve elérik Kínát 1516-ban és Japánt 1543. . A portugálok nem törekedtek az új területek leigázására nekik elég volt a kereskedőtelepek létrehozása, és ezzel már igen nagy hasznot húztak a távol-kelet mesés kincseinek (bors, gyömbér, fahéj, gyapot, cukornád, elefántcsont, drágakő) közvetlen behozatalából. . A tengerészeket akkoriban még egy gondolat foglalkoztatta: nyugatnak indulva eljutni Indiába. Ezt a tervet Kolumbusz Kristóf próbálta meg megvalósítani, és 1492-ben elhagyva Palost, nyugatnak indult. . Kolumbusz október 12-én érkezett a mai Bahama szigetekhez tartozó Guanahani szigetek partjaihoz, majd még ugyanezen az útján felfedezi Cubát és Hispaniolát, Panamát és Venezuelát. . Az új földrész leírójáról, Amerigo Vespucciról kapta nevét. . Kolumbusz hazatérte után Amerikát kincsvadászok, kalandorok és királyi megbízatással érkezők tömege özönlötte el. Ezzel megkezdődött az őslakók alávetése, rabszolgasorba süllyesztése, és földjük teljes kifosztása, azaz a spanyol gyarmatbirodalom megszervezése A felfedezések hatásai . A felfedezéseknek köszönhetően 3 igen fejlett kultúra esett áldozatul a spanyol hódítóknak - mayák: a mai Guatemala területén éltek, fejlett építészettel, szobrászattal, kerámiaiparral, matematikával és csillagászattal rendelkeztek. 1523-ban Alvarado és csapatai hódították meg - aztékok: a földművelésben és az állattenyésztésben voltak fejlettek. Hernan Cortez igázta le őket - inkák: igen fejlett úthálózattal (10 000 km), kerámiaiparral, fémművességgel és takácsmesterséggel rendelkeztek. Őket, trónviszály közben a spanyol Pizarro lepte meg és győzte le 1532-ben. . A hódításokat összefoglalva az Újvilág indián kultúráinak esélyük nem volt a talpon maradásra, hiszen az európaiak haditechnika szempontjából jóval fejlettebbek voltak (az őslakók nem ismerték a lovat, a vaseszközöket és a lőfegyvert sem). . A spanyol hódítók (conquistadorok) alkirályságokba szervezték az új területeket, mely gyarmatok elvileg a korona tulajdonát képezték . A fegyveres hódítások után, megkezdődött az őslakosság keresztény hitre térítése . Az arany- és ezüstbányák megtalálásával megindultak a nemesfémeket szállító flották Spanyolország felé. . A 16. század elején feltalálják az amalgámozást, ami fellendítette a bányászatot. . A nemesfémek kitermelését nehezen bíró inkák tömegével pusztultak el. Helyüket az erősebb testű afrikaiak vették át . A nemesfémeknél később fontosabbakká váltak az ottani növények és ezekből előállított cikkek: a rum, gyapot, dohány, a burgonya a kukorica a paradicsom és a paprika is. . Európában a nemesfém bőségnek köszönhetően árforradalom következett be: visszaesett a nemesfémből vert pénz értéke; többet kellett fizetni az árúért. . A jólétnek köszönhetően Európa népessége robbanásszerűen növekedett s vele együtt az élelmiszerigény is. Így az akkori világgazdasági helyzet a Nyugat peremvidékének kedvezett, többek között Magyarországnak is akik élő állattal borral és gabonával kereskedtek. . Spanyolország és Portugália közvetlenül részesültek a felfedezések hasznából, így nem látták értelmét az iparfejlesztésnek. Uralkodóik inkább a gyarmatokat is exportcikkekkel szerették volna ellátni, hiszen a behozatali vámból szép hasznot húztak . Gazdaságukat megelőzték a nyugat-európai országok, melyek iparfejlesztéssel próbáltak talpon maradni. Ezek az iparosok és vállalkozók hamar belátták, hogy a felfedezett területekkel hatalmas felvevő piacra tettek szert. . Az igények kielégítésére a céhes rendszer már nem volt elég. Így alakulnak ki a manufaktúrák, melyekben azt a munkafolyamatot, mely a céhekben egy emberre hárult, most részfolyamatokra bontották, így a munkaerő olcsóbb lett és több árút voltak képesek előállítani. . Az akkori kereskedelmet az atlanti háromszög jellemezte, vagyis Európából értéktelen dísztárgyakat szállítottak Afrikába, ahonnan rabszolgák tömegeit hurcolták Amerikába, hogy a már előbb említett gyarmatokon előállított portékákkal térjenek vissza Európába