9. Tétel Az 1514. évi parasztfelkelés leverése után az ország belső életét továbbra is a királyi hatalom meggyöngülése, és a politikai érdekcsoportok közötti fokozódó harc jellemezte. Az 1516-ban megkoronázott gyermekkirály, II. Lajos környezete sem volt képes erőskezű kormányzásra. A zavaros belső állapotok a lehető legrosszabbkor állandósultak, mert a török terjeszkedés ismét hazánk ellen fordult. Szulejmán szultán (1520-1566) első hadjáratát éppen a déli határokat óvó végvárrendszer ellen vezette 1521-ben. Elesett Szabács, Zimony, majd Nándorfehérvár is. Szapolyai és Báthory késedelmesen összevont csapatai nem tudtak beavatkozni. A Török Birodalom a XVI. század elején kb. négyszeres túlerőben volt Magyarországgal szemben. A nemzetközi helyzet rendkívül kedvezőtlenül alakult számunkra. Az 1526. májusában megkötött cognaci liga V. Károly ellen szövetségbe vonta a francia királyt, a pápát, Velencét, Milánót, Firenzét és a szultánt is. Leginkább a Habsburg Birodalomnak volt érdeke a közvetlen segélynyújtás, de a század folyamán elsősorban a spanyol ág határozta meg a Habsburgok politikáját. A törökök 1526-os támadása a mohácsi katasztrófához vezetett. Megismétlődtek a korábbi hibák. A várakat nem erősítették meg, nem gyűjtöttek tartalékokat. A királyi sereget, a fegyveres köznemességet, a külföldön felfogadott zsoldosokat ismét elkésve és csak részben vonták össze. A szultáni hadsereg felvonulását nem tudták megakadályozni. Seregünk vezére Tomori Pál, aki több sikeres határharcot vívott, nem tudott megfelelő haditervet kidolgozni. Az alig másfélórás csatában elpusztult a sereg fele, a csatatéren vesztette életét az országnagyok zöme és a király is. Szulejmán nem használta ki győzelmét. Előrenyomult ugyan az elhagyott Budáig, de utána kivonult az országból. Az erőket kettős királyválasztás osztotta meg. A rendek egy része Szapolyai Jánost, más része Habsburg Ferdinándot választotta meg. Az ellenkirályok háborújában Ferdinánd kerekedett felül, mire Szapolyai a szultán segítségét kérte. 1538-ban a váradi egyezményben Ferdinánd és Szapolyai megállapodott, hogy mindketten megtartják a kezükön lévő területeket és Szapolyai halála után a Habsburgok uralma alatt helyreáll az ország egysége. Szapolyai halála után az özvegy királyné és tanácsosai megtagadták a hatalom átadását, és a királyságot Szapolyai csecsemő fiának akarták megtartani. Ferdinánd csapatai megostromolták Budát, Szulejmán felismerte az érdekeit fenyegető veszélyt. Elűzte az ostromlókat, maga szállta meg Budát 1541-ben, az ország közepét pedig török tartománnyá alakította. Az északi és nyugati országrészek megmaradtak Ferdinánd fennhatósága alatt. Erdélyt Fráter György kormányzására bízta. Ezzel körvonalazódott az ország három részre szakadása. A török kiszorításának első lépése a királyi Magyarország és Erdély egyesítése lehetett volna. A különállás megmaradt. 1570 után a Habsburgok is elismerték függetlenségét (Erdélynek). 10. Tétel Az 1606. évi bécsi béke a magyar rendek megerősödését hozta. Az 1608. évi törvények megerősítették ezt. Az uralkodó helyettesítését teljes jogkörrel a nádorra bízták. Amíg a magyar rendek egységesen léptek fel Béccsel szemben, addig Erdély politikai érdekének megítélésében különböző álláspontra helyezkedtek. Báthori Gábor fejedelemsége alkalmat adott, hogy beavatkozzanak Erdély zavaros belpolitikai életébe. Bocskai halála után Rákóczi Zsigmond, majd Báthori Gábor lett Erdély fejedelme, akit botrányos élete és kalandor politikája miatt a Porta mellőzött, és Bethlen Gábort nevezte ki Erdély fejedelmévé. A száműzött fejedelmet Váradon megölték. Bethlen célja az ország egyesítése volt a törököktől való függés fenntartása mellett. a belső rend megteremtését tekintette. Rendezte a szászokkal való viszonyt, ezzel megszilárdította a három nemzet unióját. Csökkentette az országgyűlések számát, gyakorlatilag szabadon alakította összetételét. Ugyanakkor a rendi szervek megmaradtak, de alig korlátozták a fejedelmi hatalmat. Anyagiakban is függetlenítette magát a rendi erőforrásoktól. A kincstári javak visszaszerzésére törekedett, ezzel a főurakat középnemesi szintre sűlyesztette. Szabályozta az állami adóztatást. A kereskedelem fejedelmi monopólium lett. A szarvasmarhával, mézzel, vassal, sóval, higannyal való kereskedés joga csak a fejedelmet illette meg. igyekezett betörni az itáliai piacra, A jövedelmek jelentős hányada nyersanyagok vagy félkésztermékek forgalmából származott. intézkedéseivel korlátlan fejedelmi hatalmat épített ki, szilárd gazdasági alappal, jól fizetett fegyelmezett hadsereggel. Uralkodás kedvezően hatott a társadalom egészére. Külső támadás nem érte megszűntek a belpolitikai küzdelmek. Jövedelméből jelentős összeget fordított kultúrális célokra. A tehetséges jobbágyfiatalokat. Gyors és határozott intézkedései voltak, s képes volt a nemzetközi politikába is beleszólni. külpolitikájában a török bizalmát igyekezett megnyerni, felvette a kapcsolatot a román vajdákkal. 1618-ban, amikor a cseh rendek Prágában Habsburg-ellenes felkelést robbantottak ki, Bethlen nemzetközi szövetség tagjaként indult II. Ferdinánd ellen. Hadai csekély ellenállásba ütköztek a királyi Mo. területén. A magyar főurak örömmel fogadták, de katonai segítséget nem adtak. Az egyesült cseh, morva és erdélyi hadsereg Bécs ostromára készülődött. 1620-ban a besztercebányai ogy. királlyá választotta Bethlen Gábort, Ő azonban nem látta biztosítva helyzetét sem a török, sem a magyar rendek oldaláról, így nem koronáztatta meg magát. A csehek fehérhegyi veresége után a magyar rendek sietve visszatértek a király mellé. Így Bethlen békekötésre kényszerült. 1621-ben Nikolsburgban kedvező feltételekkel kötött békét. Bethlen lemondott az általa megszállt területekről és a királyi címről. Megkapott két sziléziai hercegséget, valamint hét felső-mo.-i vármegyét. Ferdinánd ugyanakkor az 1606. évi bécsi béke és az 1608. évi törvények megtartására kötelezte magát. B. utóda I. Rákóczi György megfontolt megbízható politikus volt. Fejedelmi hatalmát magánbirtokaira alapozta, jó gazda módjára irányította az ország ügyeit. 1643-ban a svédekkel szövetkezve a Habsburgok ellen kapcsolódott be a 30 éve háborúba. 1645-ben az erdélyi hadak Nagyszombatot elfoglalva folytatták az előrenyomulást, s Brünn-nél egyesültek a svéd sereggel. Rákóczi azt a hadjáratot csak egy kedvező béketárgyalás nyomatékának szánta, tovább nem folytatta. Az 1645. évi linzi béke megerősítette az 1606-os bécsi békét, s a hét vármegyét ismét Erdélyhez csatolta, sőt a protestánsok vallásszabadságát kiterjesztette a mezővárosok és a falvak lakosságára is. az erdélyi állam megerősödését A vesztfáliai békétől (1648) a katolikus főurak a török kiűzését remélték. Ezt várták a fejedelemtől is. Tekintélyét katonai és diplomáciai sikerek növelték. 1657-ben a svédek és franciák szövetségeseként betört Lengyelo.-ba. A Porta engedje nélkül vezette az erdélyi hadakat. A svéd szövetségesek visszavonultak a kozák és román csapatok is elhagyták Rákóczit. fogsába ejtették, a Székelyföldet pedig földúlták. A szászfenesi csatában a fejedelem is életét vesztette. 1660-ban Erdélyre sorozatos török-tatár támadások zúdultak. 11. Tétel Lipót császár abszolutizmusa már 1697-ben kiváltotta az első komoly fegyveres ellenállást a Hegyalján. A vidék szőlőtermelő parasztjai különösen sokat szenvedtek az átvonuló vagy beszállásolt császári csapatoktól, s ezért azonnal csatlakoztak Thököly egykori tisztjei által vezetett felkeléshez. A nemesség azonban távol tartotta magát a mozgalomtól, sőt a császáriakat támogatta. Így a felkelést néhány hét alatt vérbe fojtották. Az abszolutizmus elviselhetetlen módon terhelte a lakosságot. 1703 tavaszán a tiszaháti parasztfelkelés. Vezetője Esze Tamás volt. A felkelők a hegyaljai mozgalom bukásán okulva a nemesség támogatását keresték. Így került sor II. Rákóczi Ferenc és a felkelők követeinek találkozójára. A parasztfelkelés főnemesi vezetőt kapott. Rákóczi még a hegyaljai felkelés idején sietve elhagyta az országot, a látszatát is kerülve a gyanúnak, hogy a felkeléshez köze lenne. cselekednie kell. Rákóczi császárellenes mozgalmat szervezett, s kapcsolatot keresett XIV. Lajossal. Árulás következtében letartóztatták, börtönéből Lengyelországba szökött. Az időpont alkalmasnak látszott a Habsburg-iga lerázására, mert a spanyol örökösödési háború miatt csak kevés császári haderő állomásozott az országban. A mozgalom sikere azon múlott, csatlakozik e Rákóczihoz a nemesség. A felkelők első katonai sikerei Rákóczi oldalára állították a nemességet. Egy részük azonban csak a körülmények kényszerének engedve cselekedett így. Rákóczi úgy intézkedett, hogy a harcoló jobbágyok és családtagjaik mentesüljenek a földesúri terhektől. Az idegen abszolutizmus nyomása ideiglenesen háttérbe szorította a földesúr és jobbágy osztályellentéteit. Az ország jelentős része 1703-ban a kurucok kezébe került. 1704-ben Rákóczit az erdélyi rendek fejedelemmé választották. Központosító, az abszolutizmus vonásait hordozó államépítő elképzelései voltak. pénzügy biztosítása nehéz feladat A pénzszűkén rézpénz kibocsátásával igyekezett enyhíteni. Kedvező külpolitikai helyzet: XIV. Lajos támogatta a felkelést. 1705-re nyilvánvalóvá vált, hogy Rákóczi államának hosszú háborúra kell számítani. A felhalmozódott kérdések rendezésére hívta össze Rákóczi a szécsényi országgyűlést. A rendek konföderációt kötöttek a szabadságharc folytatására. Rákóczit vezérlő fejedelemmé választották. trónfosztásáról nem esett szó, a megegyezést utódával, I. Józseffel???nem. 1705 végén a szabadságharc legkiemelkedőbb hadvezére, Bottyán János (Vak Bottyán) elfoglalta a Dunántúlt. 1707-ben Ónodon újabb országgyűlés ült össze és felszínre kerültek a fejedelem és a rendek egy részének ellentétei. A fejedelem híveinek kemény fellépésére az országgyűlés megszavazta a Habsburg-ház trónfosztását. Az országgyűlés után tovább mélyültek a szabadságharc belső ellentmondásai. A rendek egyre inkább sérelmezték, hogy az ország jövedelmeivel, hadseregével a fejedelem rendelkezik, s akaratát a hadseregre támaszkodva az országgyűlésen és a vármegyékben is érvényesíti. A földesurakat veszteség érte Rákóczi jobbágypolitikája következtében is, mivel a harcoló jobbágyoknak és családjuknak megadott szabadság (1708), legalább 10 000 jobbágycsaládot vont ki a földesúri hatalom köréből. Amit a földbirtokosok túl soknak, azt a jobbágyok túl kevésnek érezték, mert Rákóczi soha nem gondolt teljes jobbágyfelszabadításra. Romlott a gazdasági helyzet. A rézpénz fokozatosan elértéktelenedett, az árak emelkedtek. A háború mellett pestisjárvány. a termelés visszaesése a hadsereg ellátását is komolyan veszélyeztette. Kiütköztek a kuruc hadsereg gyengéi. az ország mind nagyobb területei, fontod várai, városai kerültek az ellenség kezébe. A hadsereg vezetése nem felelt meg a követelményeknek, zavarba jöttek, fegyelmezetlenek voltak. a trencsényi csatában (1708) a szabadságharc legerősebb, jól felszerelt hadserege szenvedett vereséget. Rákóczi ugyanis Szilézióba akarta áttenni a háború színterét, de Frencsénynél az engedetlenség és Rákóczi álhalálhíre miatt a sereg vereséget szenvedett. 1711-ben megegyezést sürgető körök. Magyar főparancsnok a császári sereg élén: Gróf Pálffy János, aki kiegyezik Károlyi Sándorral. Károlyi elérte, hogy a békekötés közkegyelmet adjon mindenkinek. 1711. április 30-án aláírták szatmáron a békét. Másnap a majtényi síkon a kurucok letették a fegyvert. Rákóczi soha nem fogadta el a békét a neki fölkínált kegyelem ellenére sem. A rodostói száműzetésben érte a halál 1735-ben. -nemesség számára amnesztiát -udvar biztosítja a nemesség kiváltságait -jobbágyok helyzetében nincs változás 12. Tétel A felvilágosult abszolutizmus a XVIII. századi Európa több országában, a feudalizmus fenntartására törekvő rendszer. Hazánkban a felvilágosodást 1772-től, Besenyei György Ágis tragédiája című művének megjelenésétől számítjuk. Jozefinizmus: II. Józsefnek, a legtöbbet vitatott Hb.-nak, elveit és kormányzási gyakorlatát értjük rajta. Jellemzői: - merkantilista jellegű gazdaságpolitika - szociális és egészségügyi reformok - az egyház előjogainak szűkítése - az adózó jobbágyok megvédése a földesúri túlkapásokkal szemben II. József (1780-1790): Eszményképe az egységállam volt és ezt abszolutikus eszközökkel akarta elérni. Magyarország királyaként meg sem koronáztatta magát. Rendeletei: Egyházpolitikai rendeletek: - uralkodói engedélyhez kötötte a pápai bulla kihirdetését - 1781 Türelmi rendelet: a nem katolikusok (protestánsok) szabad hivatalviselési és vallásgyakorlási joga - betiltatta a nem betegápolással, oktatással vagy tudományokkal foglalkozó szerzetes rendeket - biztosította a zsidók letelepedési és vallási jogait - a cenzúrát kivette a katolikus egyház kezéből - ezenkívül eltökélt szándéka volt, hogy megadóztatja a nemesi és az egyházi birtokokat Kormányzati reformok: - összevonta az országos főhivatalokat - az országot 10 kerületre osztotta, élükön királyi biztosokkal - 1785 jobbágyrendelet (a jobbágyok személyes függőségének lazulását eredményezi) - eltörölte a jobbágymegnevezést - nyelvrendelet (Lombardia és az osztrák Németalföld kivételével az egész birodalomban a németa hivatalos nyelv, ami nagy felháborodást váltott ki Mo-.n) Támogatói és ellenzői: Rendeleteivel (s főként, hogy ezeket az országgyűlés mellőzésével hozta) magára haragította a nemsséget és a papságot. A protestánsok és a nemesek üdvözölték a türelmi rendeletet és néhányan még hivatalt is vállaltak. II. József rendszerének bukása: 1788-ban Olaszországgal szövetkezve hadat indított Törökország ellen amit azonban elvesztett. II. József halálos ágyán valamennyi intézkedését visszavonta kivéve a türelmi- és a jobbágyrendeletet. A nemzeti ébredés II. József halálával a központi kormányhivatalok megbénultak, a hatalom a köznemesség uralta megyék kezébe került. Ezen megyék az összes rendeletet - válogatás nélkül - hatályon kívül helyezték. Ezek után az ország a magyar nyelv, magyar ruha, ének, zene, tánc kultuszában égett. Törvénybe iktatta az országgyűlés a magyar nyelv tanítását a középiskolákban. 13. Tétel I. Előzmények a polgárháború kirobbanásáig: A gazdaság és a társadalom a XVII. század első felében: A meggazdagodott kereskedők miatt több az ipari vállalkozás. A fő iparcikkek a finomposztó és a kőszén. Megnőtt a kereslet a finomkohászat iránt is. A külkereskedelem lebonyolítására létrejövő részvénytársaságok hatalmas hasznot hajtottak be. A fejlődés kulcsa a mezőgazdaság tőkés átalakulása volt. Megindul a társadalom szerkezetének az átalakulása: újnemesség, polgárság, bérmunkások (földjüket vesztett parasztok). II. Az angol polgári forradalom: 1. Stuart abszolutizmus (1603-1640) Az abszolutizmus válsága Angliában: 1603-ban I. Jakab lépett trónra. Felborul a korona és a parlament közötti kényes egyensúly. A politikai mozgalmak vallásos formában jelentkeznek. A puritánok (purus = tisyta) követelték a teljes személyi és vagyonbiztonságot, valamint a gyűlölt római hitre emlékeztető külsőségek kisöprését a templomokból. Az egyház vezetését egy választott testületre, a presbiterekre bízták. De még a presbiteriánusoknál is messzebb mentek, az independensek (függetlenek). Minden egyházközösséget önállónak tekintettek. I. Károly ezért kegyetlenül üldözte a puritánokat. 2. A forradalom kezdete (1640-1642): I. Károly meg akarta szüntetni a Skót egyház önállóságát, mire a skótok fegyvert ragadtak és csapatait szétkergették, ezért az uralkodó 1640 tavaszán (majd 12 év szünet után) összehívta a parlamentet (3 hét - rövid parlament). I. Károly a háború folytatása érdekében a parlamentet újra összehívta, amely 1653-ig együtt is maradt. (hosszú parlament). Angliában a forradalom központja a parlament alsóháza, amely kimondta, hogy csak saját határozata alapján lehet feloszlatni és adót a parlament beleegyezése nélkül nem lehet szedni. A minisztereket és a hadsereget a parlament ellenőrizze. A király által Londonba hívott gavallérok az utcákon véres jeleneteket rendeztek. Az összecsapásokat egyébként a "gavallérok" kezdeményezték. A király, amikor az ellenzék vezetőit személyesen akarta letartóztani, kudarcot vallott. 1642 jan. 10-én elmenekült a városból. 3. A forradalom kiteljesedése (polgárháború Angliában 1642-49): A parlament egysége, az abszolutizmus felszámolása után megbomlott. A presbiteriánusok a királlyal való megegyezést keresik. A parlament independens szárnya Cromwell vezetésével megszervezte az "új mintájú hadsereget". Cromwell összefogott a levellerekkel és bevonult Londonba (1648. december 2.). A felsőházat feloszlatták. Stuart Károlyt letartóztatják és kivégzik 1649-ben. Anglia 49-ben köztársaság lett. 4. A köztársaság és a protektorátus évei (1649-1660) Cromwell felszámolja a leveller irányzatot. A népi mozgalmak letörése a fordulópontot jelenti a forradalom történetében. Az Angol katonai sikerek hatására létrejön Anglia, Skócia és Írország egysége a későbbi Nagy- Britannia. Az utolsó években Cromwell katonai diktatúrát gyakorolt. 5. A királyság visszaállítása (restauráció) - 1660-tól 1685-ig II. Károly - 1685-től 1688-ig II. Jakab uralkodik. .megindul a párttá szerveződés. Később 1688-ben II. Jakabot megfosztják a trónjától. Orániai Vilmost koronázzák meg. 14. Tétel A reformkor elindítója gróf Széchenyi István volt, aki 1825-ben az országgyűlésen felajánlja egyéves jövedelmét arra, hogy létrejöjjön a MTA. Széchenyi fiatal korában sokat katonáskodott és utazgatott. Így jutott el Angliába is. Itt alakultak ki reformgondolatai. Mikor visszatért, még élesebben látta a különbségeket Nyugat-Európa és Mo. között. Gondolatai: Jobbágykérdés. mezőgazdasága azért elmaradott, mert a jobbágyokat semmi nem ösztönzi a munkára. A Hitel című munkájában felfedezi azt, hogy a nagybirtokosok gazdaságfejlesztő tevékenységének legnagyobb gátja az ősiség törvénye. Nincsenek bankok, nem tudnak hitelt felvenni, mert a bankárok nem látnak fedezetet a pénz visszafizetésére. (Ezt is az ősiség törvénye gátolja.) ősiséget kellene teljesen eltörölni. Másik két könyve a Világ és a Stádium. A Stádiumban 12 pontban foglalja össze gondolatait. Eme pontok: - törvény előtti egyenlőség -megyei ügyvédeket hiányolja -nemesi adóztatás -hitel- ősiség eltörlése -le kell vezetni az örökösödési ellentéteket - vizek, utak elrendezése- országgyűlési tárgyalások - belvámok - monopóliumokat eltörölni -hatósági árszabás (maximális) Ő nem akart Ausztriától elszakadni. (Kossuth és Széchenyi közt ez adja a fő ellentétet.) Gyakorlati munkái - a Duna szabályozása - Lánchíd - gőzhajózás megindítása (Balatonon a kisfaludi hajó) - Tisza szabályozása - lóverseny meghonosítása - lótenyésztés - hengermalom építése - vasútépítés (1846-ban indul meg először a vasút.) 3. Kossuth programja Kossuth először az 1832-36-os országgyűlésen tűnt fel. Országgyűlési Tudósításokat kézről-kézre adták. Betiltották új lapját, a Törvényhatósági Tudósításokat, melyben az országgyűlés feloszlása után a megyei ellenállást élesztette. Ellenszegült, ezért "hűtlenség" vádja alapján börtönbe hurcolták. 1839-40-ben ülésező országgyűlés nemcsak az önkéntes örökváltság és az ipari ütemek engedélyeztetését érte el, hanem a politikai foglyok amnesztiáját is. Kossuth a börtönben nemzetgazdaságtant és angol nyelvet tanult. 1841 januárjától főszerkesztője a Pesti Hírlapnak, a modern újságírást. Politikai vezércikkei független nemzeti államot akart. Ez a Habsburg Birodalmon belüli gazdasági és politikai magyar különállást jelentett. Azt hirdette, hogy a nemesség nem birkózhat meg az új haza és új társadalom teremtésének feladatával az egész nép támogatása nélkül. A szövetség ára: - szabad, korlátozás nélküli földtulajdon a parasztoknak - közteherviselés, a nemesek megadóztatása - kötelező örökváltság állami támogatással - népképviselet látta, hogy a polgári átalakulás megvalósítása a közép nemességre vár, mert a hazai polgárság gyönge, és nem is magyar. Nem mondott le a polgárság erősítéséről és magyarosításáról sem. nagy része volt az Iparegyesület, majd a magyar Kereskedelmi Társaság létrehozásában. védővámokra van szükség. magyar ipar védelmére társadalmi szervezetet, Védegyletet (1844) alakított.