9. tétel A három részre szakadt Magyarország Az 1514. évi parasztfelkelés leverése után a királyi hatalom meggyengült és a politikai érdekcsoportok között fokozódott a harc. II. Lajos uralkodása alatt, zavaros belső állapotok jellemezték az országot. Török terjeszkedés veszélyes volt. Szulejmán (1520-1566) első hadjárata a déli várrendszer ellen irányult 1521-ben. Elesett Nándorfehérvár is. Hiányzott a központi hatalom jól működő szervezete. A Török Birodalom túlerőben volt. A nemzetközi helyzet is kedvezőtlenül alakult. Velence, Lengyelország és Perzsia is békét kötött a törökökkel. Csehország és Magyarország nem választott közös uralkodót, így az erők nem egyesültek. Cognaci Liga V. Károly ellen szövetségbe vonta a francia királyt, pápát, Velencét, Milánót és Firenzét. A Habsburg Birodalomnak volt érdeke a közvetlen segélynyújtásra, de mivel elsősorban a spanyol ág határozta meg a Habsburgok politikáját, így a harmadik helyre szorult csak az osztrák Habsburgok érdeke. 1526 Mohácsi vész. Megismétlődtek a korábbi hibák. A várakat nem erősítették meg. A seregeket csak részben vonták össze. Seregük vezére Tomori Pál, nem tudott megfelelő haditervet kidolgozni a kétszeres túlerővel szemben. Szulejmán nem használta ki győzelmét, kivonult az országból, csak helyőrségeket hagyott. Az ország azonban nem használta ki a lehetőséget, és az erőket kettős királyválasztáson osztotta meg. A két király Habsburg Ferdinánd kerekedett felül, Szapolyai a szultán segítségéért folyamodott. 1538: Váradi egyezményben Ferdinánd és Szapolyai megállapodott, hogy megtartják a kezükben lévő területeket. Szapolyai halála után, Ferdinánd uralma alatt helyreállt az ország egysége. Ferdinánd csapatai megostromolták Budát, Szulejmán felismerte a veszélyt. Elűzte az ostromlókat, maga szállta meg Budát 1541-ben. Az ország közepét török tartománnyá alakította. Az északi és a nyugati országrészek megmaradtak Ferdinánd fennhatósága alatt. Erdélyt, Tiszántúlt és Temesközt pedig Fráter György kapta, így három részre szakadt az ország. A törökök kiszorításának első lépése a Királyi Magyarország és Erdély egyesítése. A területi különállás megmaradt. Erdély első fejedelme Báthori István (1571-1586) lengyel királyként sem tudta végrehajtani országegyesítő terveit. Erős központi hatalmat teremtett, a rendeknek kevés beleszólást engedett. A főurak politikai befolyása sem vált erőssé. Erdélynek a vazallusság enyhébb változata jutott. Az adófizetés és a szultáni fennhatóság elismerése, de a belső ügyeiben lényegében független. A terjeszkedés elleni harc a végvári hálózat megerősödésére várt. A várháborúk a hazaszeretetnek és a katonai helytállásnak fényes példáit írták történelmünkbe. 1552: Eger védelme. 1566: Szigetvár ostroma (Zrínyi Miklós vezetésével) igaz vereséggel végződött, de mégis feltartóztatta a törököt. 1568: Drinápolyi béke a fennálló helyzet rögzítése, a hadjáratok szüneteltetését jelentette. A hódoltság területén nem vált el a katonai és polgári igazgatás. Az irányítása budai pasák kezében volt. A szpáhik (lovas katona) szolgáltatásaik fejében földesúri járandóságot kaptak. A meghódított területek egy része szultáni birtok lett. Lakói közvetlenül a szultánnak adóztak. A többi terület bevétele a szpáhikat illette. A korábbi királyi jövedelmek figyelembe vétele, különböző jogcímen szerzett földesúri járandóságok, állami adó, állami robot terhelte a lakosságot. Nem folyt török betelepítés, a törökök elkülönülten éltek. A megszállt területek megőrizték magyarságaikat, és megmaradt a Királyi Magyarországgal és Erdéllyel való egység gondolata. A gazdasági kapcsolatok sem szűntek meg. Protestáns és katolikus egyházak is segítséget nyújtottak, az egység gondolatainak fennmaradásáért. A magyarok adóztatási, igazságszolgáltatási és közigazgatási jogait igyekezett érvényesíteni az elszakadt területeken. A magyar adóztatás soha nem szűnt meg a hódoltság területén, így kialakult a kétféle adósáv. A királyi, egyházi és földesúri adókat többnyire a végvárak őrsége szedte. A magyar vármegyék szervezetet építettek ki a hódoltságban. 15 éves háború (1593-1606) felcsillantotta a reményt a török kiűzésére. Sikereket értek el, a török-ellenes szövetség megerősödött, az erőviszonyok megerősödtek. A háborúk kilátástalan elhúzódása és a Habsburg abszolutizmus megerősödése azonban kiváltotta a rendek elégedetlenségét. Sérelmek voltak a birtokos osztály számára azok az intézkedések, amelyek a nehéz helyzetbe került kincstárnak próbáltak segíteni. Beleavatkoztak a birtokperekbe, hűtlenségi perek indultak. Protestánsok üldözése, a protestáns magyar társadalom egészét érintette. 1604: Bocskai István a Habsburgok híve volt, a fegyveres ellenállást választotta Belgijosóval szemben. Zsoldos seregébe a hajdúkat fogadta : akik munka nélkül maradt, földönfutó parasztok. Első katonai sikerei az álmosdi győzelem. Az erdélyi rendek fejedelemmé választották. A szerencsi országgyűlésen a magyar rendek Magyarország fejedelmévé tették. Bocskai sikerei csúcsán is józanul ítélte meg a lehetőségeket. Felső-Magyarország nagy részét elfoglalta. Bocskai nem akart a török védelem alatt álló király lenni. 1606-ban a Bécsi béke biztosította a protestáns nemesek, a szabad városok és a végváriak szabad vallás szabadságát, és a magyar rendek előjogait. Bocskai erdélyi fejedelemként írta alá, így elismerték a Habsburgok Erdély függetlenségét. 1606: Zsitvatoroki béke a fennálló helyzet rögzítése. A részeire szakadt ország egyesítésének célja vezette Bethlen Gábort (1613-1629). Török hozzájárulással nyerte el a méltóságot. A fejedelem lényegében szabad kezet kapott, időnként katonai segítséget is kapott a Habsburgellenes politikához. Kedvező politikai helyzetet teremtett a 30 éves háború (1618-1648). Erdély és a Királyi Magyarország egyesítése. Bethlen a cseh-morva rendek szövetségeseként indított hadjáratott II. Ferdinánd ellen. A Habsburgok nyugati ellenfeleivel akart szövetkezni, de nem talált megfelelő támaszra. 7 vármegyével és a bécsi béke lényeges pontjainak megerősítésével lett gazdagabb. Nem jött létre egységes Magyar Királyság, a magyar rendek húzódoztak. Bethlen győzelme esetén a török függőségtől, vesztesége esetén II. Ferdinánd abszolutizmusától féltek. Szilárd alapokat teremtett Bethlen Erdélyben. A rendeknek nem engedett beleszólást. Támogatta a kálvinista államegyház megteremtését, óvakodott az erőszakos térítéstől. A kereskedelem, az ipar és a gazdaság fejlesztése. I. Rákóczi György a legnagyobb bírtokszerző volt. Nem voltak országegyesítő szándékai, király sem akart lenni. A rendek megkísérelték kivenni az ország kormányzását az uralkodó kezéből. Az 1608-as országgyűlés a nemesi vármegyék szabályozhatták a jobbágyok költözködését, az örökös jobbágyság rendszere volt. Korlátozások sújtották a városokat. A rendek rákényszerültek arra, hogy lemondjanak a teljes kormányzásról. Törökellenes háborúra nem számíthatott az ország, még a betörések elhárítása sem volt biztosítva. A védelmi képességek csökkentek, rosszak a katonai felszerelések. Zrínyi Miklós (1620-1664): a magyar politikai élet vezéralakja. Remélte, hogy a Habsburg ház végre a törökök ellen fordul. Észrevette a Török Birodalom hanyatlásának a jeleit. Világos célt és programot tűzött ki az ország elé. A nemzeti királyságot akarta helyreállítani. Ennek akadálya a török. Állandó nemzeti hadsereget akart. Látta az ország megújulásának a szükségességét, a belső rend megteremtését a korlátlan hatalmú királyságtól várta. II. Rákóczi György erdélyi fejedelemben látta az országegyesítő erőt. A török hadak elözönlötték Erdélyt, és II. Rákóczi György a csatában meghalt. 1663-ban újabb török támadás indult Magyarország ellen. Újzrínyi várának megépítése. 1663. végén miután a támogatás nélkül hagyott Érsekújvárat a török elvette, Zrínyi engedélyt kapott az uraktól egy téli hadjárat indítására. 1664.I.21 - 1664.II.25 támadásainak sikerei egész Európa csodálatát váltotta ki. A hadjárat folytatásához 1664. májusában látott hozzá. Újzrinyi várát elvesztette, a túlerőben lévő sereget nem tudta leverni. Az udvar parancsait végrehajtó Montecuccoli visszavonult. A szentgotthárdi csata súlyos török veszteséggel végződött. Az udvar magyar szempontból rendkívül kedvezőtlen békét kötött. Zrínyi számára is világossá vált, Bécs az ország sorsát saját nyugati érdekeinek rendelte alá. Halálát vadászbaleset okozta.