8/A Az európai feudalizmus átalakulása a nagy földrajzi felfedezések után A XV. századtól Európában lassú fejlődés indult meg. Egységes, nagy államok alakultak. Fejlődik az ipar és a mezőgazdaság, ismét növekedni kezd a népesség, és apénzgazdálkodás általánossá válik. Mindez nagymértékben hatott a nemzetközi kereskedelemre. Az erősen iparosodó és Európa keleti felénél jóval sűrűbben lakott Ny-Európa már nem tudta elég élelemmel ellátni népességét. Ezért mind több mezőgazdasági terméket importáltak a K- Európai államokból, és cserében tömegesen adták az iparcikkekt, elsősorban a posztót. A növekvő és a kiszélesesedő kereskedelmi forgalom szomjazta a lebonyolításhoz szükséges pénzt, illetőleg nemesfémet. A szükségletet az európai nemesfémbányák már nem tudták fedezni. Emellet már a XV. században egyre nehezebben, egyre nagyobb kockázattal lehetett a Távol-Kelet luxuscikkeit Európába hozni. Konstantinápoly elfoglalása után a török hatalom ellenőrizte és lefölözte a Földközi-tengeri kereskedelem hasznát. A ttudományos és technikai feltételek lehetővé tették az új utak keresését (új hajótipus a karavella, az araboktól átvették az iránytűt, bővültek a földrajzi ismeretek). Vasco de Gama - Afrikát körülhajózva elérte India nyugati partjait. Az Indiába vezető tengeri út megismerése óriási esemény volt a világkereskedelem történetében. Az újvilág felfedezése azonban a spanyol hajókon induló Kolumbusz nevéhez fűződik. A spanyol uralkodópár bízta meg őt, hogy nyugatnak indulva, a remélt rövidebb úton jusson el Indiába. Kolumbusz 1492 október 12-én lépett partra Guanahani szigetén, abban a hitben, hogy Indiában van. Az újvilágot Amerigo Vespucciról nevezték el. Az ő beszámolóiból ismerte meg Európa az új földrészt. Magellán - elsőként kerülte meg a Földet (5 hajóból és 265 emberből 1 hajó és 18 ember érkezett vissza 3 év múlva). A pénzszegény Európába megindult a nemesfémek áradata. Amerika igai kincsei mégis azok a növények, amelyek a következő századokban terjedtek el kontinensünkön is: kukorica, dohány, burggonya, paprika, paradicsom, napraforgó, ananász, tök, gyapot, kinin, kaucsuk, kakaó és vanília. Az élelmiszer iránti nagy kereslet hatására a XVI. század közepétől rohamosan emelkedtek a mezőgazdasági termékek árai, főleg a gabonaárak. Az ipari termelés növelését sürgette az iparcikkek, elsősorban a posztó iránt megnőtt kereslet is. Kelet-Közép-Európa országai nagymértékben növelték mezőgazdasági termelésüket, és az egyébként is fejletlenebb ipari termelésük pedig a háttérbe szorult. Ezt a hatalmassá nőtt nemzetközi kereskedelmi forgalmat segített lebonyolítani az Újvilágból beáramló nemesfémtömeg, amely nagy mennyisége miatt tovább növelte az árakat. A megnövekedett keresletet az aprólékos és merev céhszabályok kereteiben azonban nem lehetett volna kielégíteni. A drágább, finomabb cikkeket (pl: fém- és luxusipari termékeket) más módon készítették. A Vállalkozók az általuk felállított műhelyekben, az ún manufaktúrákban fizetett munkásokkal állítattak elő egy-egy terméket. Ők gondoskodtak a nyersanyagról és a szerszámokról is. A manufaktúrában fokozott szerepe volt a munkamegosztásnal. Olcsóbban és nagyobb mennyiségben termeltek, mint a céhekben. A kereskedelem mellett busás hasznot kínált az újonnan felfedezett területek, a gyarmatok kifosztása, a rabszolga-kereskedelem és a tengeri kalózkodás is. A gyapjú iránti nagy kereslet arra ösztönözte a földbirtokosokat és a tehetős parasztokat, hogy földművelés helyett juhtenyésztéssel foglalkozzanak. Ehhez mind nagyobb területre volt szükség. A földesurak részben az addig közösen használt legelők kisajátításával, részben a pusztán hagyott területek, majd egyes parasztok földjeinek elvételével szereztek földet. A földeket kerítéssel vették körül (bekerítés). A földrajzi felfedezések, a gyarmatosítás nyomán a korábban a Földközi- és a Balti-tenger vidékére kiterjedő európai kereskedelem világkereskedelemmé fejlődött, az európai piac világpiaccá bővült. A gyarmatosításban Spanyolország és Portugália jár az élen, akik 1494-ben felosztották a világot egymás között.