A római császárság A császárság létrejötte és működése Augustus idején i.e.753-i.e.510.: királyság i.e.510-i.e.31.: köztársaság - válsága (nem gazdasági) i.e.133-i.e.31. i.e.31-i.sz.476.: császárság A Köztársaság válsága - államszervezeti válság o a hatalmas állam kormányzása válságba jutott, a központosítás volt a megoldás - a társadalmi, politikai ellentétek kiéleződtek a hódítások, rabszolgafelkelések miatt - két párt van: o Senatori párt: . tagjai nagybirtokosok, arisztokraták, a politikai hatalom az ő kezükben volt o Néppárt: . kereskedők, üzletemberek, parasztok és városi proletárok a tagjai - Polgárháborúk sorozata zajlott a két párt között. - Sulla (Senatori párt) diktatúrája - Julius Caesar (Néppárt) diktatúrája - Octavianus i.e.31. o egyeduralom o i.e.31-i.e.14. principátus: olyan államforma, amely formálisan köztársaság, de a gyakorlatban monarchia, egyeduralom o princeps: a szenátus első embere (elnöke) o Hatalmának alapjai a zsoldoshadsereg, a hivatalszervezet és a császári jövedelmek voltak. o a rabszolgatartó rendet megszilárdította o kompromisszum a Senatori és a Néppárt között - Róma virágkora (2 évszázadig) A Nyugat-Római császárság bukása - i.sz.395.: A birodalom kettészakadt nyugati és keleti részre o eltérő fejlődés az i.sz.IV. században - i.sz.476.: A Nyugat-Római birodalom bukása (Kelet-Róma 1453-ig fennmaradt) - A bukás belső okai: o a rabszolgatartó gazdaság és társadalom válsága o a gazdaság hanyatlása ( önellátás o a császári hatalom meggyengülése, összeomlása o a hatalom a nagybirtokosok kezébe kerül - Külső okok: - népvándorlás (germánok, hunok) - a rómaiak befogadták a germánokat, jogokat kaptak a hunokkal szembeni védelem fejében - a hun veszély elmúltával a germánok ragadták magukhoz a hatalmat