A Nyugat-Római birodalom hanyatlása és bukása Constantinus császár 337-ben bekövetkezett halála után három fia megölette apjuk rokonait, majd felosztották a birodalmat. Hamarosan polgárháború robbant ki köztük, melyből II. Constantinus került ki győztesen. II. Constantinus uralkodása a különböző lázadások, és a külső támadások leverésével telt el. Mivel a germánok és az alemannok Gallia ellen irányuló támadása idején ő éppen a Szaszanidák ellen vezetett hadjáratot, ezért társuralkodójának kinevezett unokaöccsét, Julianust küldte oda. A következő uralkodó Julianus lett. Habár csak 361-363-ig uralkodott, számos új intézkedést hozott. Julianus megpróbált visszatérni principátus rendszeréhez, visszaállította az önkormányzatokat és a pogány vallást, de a kereszténységet nem üldözte (ekkor már a Római birodalom lakosságának fele keresztény volt). Julianus egy perzsák elleni hadjáratban vesztette életét 363-ban, ezzel kihalt a Constantinus-dinasztia.(Az egyház apostataként, hitehagyottként őrizte meg emlékét, keresztény szerzők szerint egyik keresztény katonája végzett vele.) Az első utóda egy Jovianus nevű katonatiszt volt, aki békét kötött a perzsákkal, ám Constantinapolis felé tartva váratlanul meghalt. Utóda a pannóniai keresztény Valentinianus lett (364-375), akit a sereg és a józan megfontolás társcsászár választására kényszerített. A társuralkodó öccse, Valens lett, aki a könnyebben védhető keleti részt kapta. Valentinianus székhelye Milano lett. A köznép védelmére létrehozta a defensor plebic tisztséget. Valentinianus Brigetioban halt meg, állítólag annyira felzaklatta a kvád követek viselkedése, hogy szélütést kapott. Valens 378- ban halt meg a Hadrianapolisi csatában, amit a vizigótok ellen vívott. A következő uralkodó, Nagy Theodoriusz keleten maradt, nyugatra Gratianust küldte. Utoljára neki sikerült egységesíteni a birodalmat. A gótokat szövetségesként letelepítette: saját királyuk volt, nem fizettek adót, de ezért cserébe az ő feladatuk volt a határ védelme. Theodoriusz a támadott, határ menti városok adóit csökkentette, de ezt ellensúlyozva a gazdag városokét növelte. A kereszténységet államvallássá tette. 395-ben bekövetkező halálakor a birodalmat végrendeletében kettéosztotta: Arcadius kapta a keleti részt, Honorius a nyugatit. A kiskorú Honorius gyámja a vandál Stilicho lett, aki katonai parancsnok volt. Központjuk Ravenna. Arcadiust megtámadták a vizigótok, de ő diplomáciai úton testvéréhez küldte őket, aki letelepítette őket a Száva partvidékén. 405-ben a Germánok Firenzéig benyomultak. 410-ben a vizigótok kifosztották Rómát, ezután független államot alapítottak Dél-Hispániában. Honorius utódja III. Valentinianus lett, aki a germánok segítségével a Catalaunumi csatában, 451-ben visszaverte a hunokat. 455-ben a vandálok kifosztották Rómát. A következő uralkodót, Romulus Augustulust a germán Odoaker elűzte, ezzel 476-ban megbukott a Nyugat-Római birodalom.