8. tétel A rendiség fejlődése Magyarországon I. Lajos halála után Zsigmondot koronázták királlyá 1387-ben, de cserébe az őt uralomra segí- tő ligával együtt kellett kormányoznia, adományokat kellett adnia a híveinek. Következmény: jelentősen csökkent a királyi birtok, a magasabb tisztségekben bárók voltak.A kiráy megpróbákozott a királyi hatalom központosításával. Zsigmond célja az volt, hogy a magas tisztségeket azok töltsék be, akiket ő juttatott oda. Sok idegen híve is volt, ezek menesztését (hatalmukat féltve) a bárók követelték a királytól. De Zsigmondnak idővel sikerült felülkerekednie a bárókon és a hatalom egyre inkább az övé lett. Zsigmond felismerte, hogy érdemes támogatnia a köznemesség renddé szerveződését. A királyi tanács fő posztjain köznemesek, tapasztalt szakemberek, polgárok voltak. A nemesek küldöttei a rendi gyűlések-en is résztvettek. A kiváltságos települések képviselői is részt vettek a törvényhozásban (a király segíteni akarta a városok fejlődését). A városok csak később léptek a rendi szervezkedés útjára, amikor fejlett lett az árutermelés és a kereskedelem. Zsigmond halálával a központosítás folyamata elakadt. Az 1437 utáni többszöri uralkodóváltás (Habsburg Albert 1437-39, Jagello Ulászló 1440-44, V. László 1453-57), az ismétlődő trónviszályok a bárók újabb megerősödését hozták. 1458-ban Hunyadi Mátyást választották királlyá. Sikerült elérnie nagybátyja Szilágyi lemondá- sát a kormányzóságról. Célja M.o.függetlenségének megőrzése, a belső rend megteremtése volt. A bárókat vissza akarta szorítani. Eszközei: - birtokelkobozás - kis sikerrel. - a fontos tisztségekben köznemesi híveit, a Hunyadiak familiárisait helyezte. - megakarta szilárdítani a rendi monarchiát, célja volt az is, hogy az országgyűléseken köznemesi többség legyen. Ekkor már elterjedt az árutermelés, pénzgazdálkodás, amelynek gazdasági feltételei voltak Mátyás céljainak. Országos piaci kapcsolatok is létrejöttek. Mátyás el akarta érni a hatalom központosítását. Eszközei: - Állandó zsoldos sereg. - Új adók: füstpénz, rendkívüli hadiadó, állami adó bevezetése, ugyanakkor ügyelt arra, hogy a jobbágyokat a földesúr ne sújtsa jogtalan adókkal. - Nagy kancellária intézi a fontosabb államügyeket, s a király tanács háttérbe szorult. A kincs- tartóság végezte a gazdaság vezetését. A "király bírósága" volt a legfőbb igazságszolgáltató szerv. - Egyre ritkábban hívta össze az országgyűlést, törvények helyett rendeleteket hozott. - A központi hivatalok szerepét növelte az önkormányzati szervekével szemben. - Növelte a nemesi vármegye önállóságát és hatáskörét. Mátyás halála után a bárók az erélytelen cseh királyt, II.Ulászlót emelték a trónra 1490-ben. A bárók megfékezésére nem számíthatott, hiszen idegen országban ők tették királlyá. Az ország tényleges irányítása a főurak kezébe került (oligarchia). A bárók egymás ellen is (a magasabb tisztségekért, nagy jövedelmekért) és a köznemesek ellen is acsarkodtak. A köznemesek nem támogatták Ulászlót, s főleg az országgyűléseket használták fel hatalmuk növeléséhez (pl: hivatalok megszerzése). Az 1505-os rákosi országgyűlés határozata: ha a király fiúörököst nem hagy maga után, ők csak magyar örököst választhatnak királlyá. A bárok megsemmisítették Corvin János vezette királyi seregeket. Megszerezték a bányák, vámok jövedelmét is, és az állami jövedelmek Mátyás korához képest 60-80%-kal csökkentek. Kialakult a feudális anarchia. A köznemesség a jobbágyság kivívott jogai ellen indított rohamot: korlátozni akarták a szabad költözést és meg akarták szüntetni a mezővárosok kiváltságait. Mindezek hatására 1541-ben parasztháború robbant ki Dózsa György vezetésével. A nemesek végül is leverték őket, és megtorlásként megtiltották a jobbágyok szabad költözését. A parsztfelkelés leverése után az ország belső életét továbbra is a királyi hatalom mrggyengülése, a politikai érdekcsoportok közötti fokozódó harc jellemezte. Az 1516-ban megkoronázott gyermekkirály, II. Lajos környezete sem volt képes erőskezű kormányzásra. Megerősödött ugyan a köznemesség befolyása, de az ország gondjaival az általa hatalomra huttatott vezetés éppúgy nem tudott mit kezdeni, mint a főúri vezetés. A mohácsi tragédia súlyosságát fokozta ez a rendi anarchia, bár erős központi hatalom esetén sem lett volna esély győzelemre.