7/A A Hunyadiak központosító törekvései és külpolitikai célkitűzései Hunyadi János - külpolitikájában a török elleni harcnak jutott a legnagyobb szerep. Ulászló a déli végek védelmét bízta rá. Első nagy győzelmét 1441- ben aratta. Ezután a király őt tette meg erdélyi vajdának is. Hunyadi a török elleni nagyobb szabású támadó hadjárat indításához 1443-ban látta elérkzettnek az időt. Távolabbi célja az volt, hogy kiűzze a törököt egész Európából. Egyik győzelme követte a mási-kat, a balkáni népek is megmozdultak. Hunyadi hadai eljutottak a Balkán-hegységig. A szultán igen kedvező békeajánlatot tett, melyet hosszasan mérlegelt az ország. Az európai országok és a pápa követe a helyzet kihasználására, a háború folytatására ösztönözte a királyt. Ulászló megbízottja vé-gül Drinápolyban 1444 júniusában 10 évre szóló békét fogadott el a szultántól. Mégis megkezdődött török elleni támadás. A magyar sereg Várnánál értesült a török had átkeléséről. Az 1444 november 10-én megvívott ütközet a becsvágyó Ulászló meggondolatlanságán bukott el, ő maga is meghalt. 1446 júniusában a pesti országgyűlésen Hunyadit V. László kiskorúsága idejére kormányzóvá vá-lasztották. Kormányzóként az országtanáccsal együtt helyettesítette a királyt. Első törvényeivel sza-bályozta a kormányzó hatáskörét. Elrendelte a zavarok idején elfoglalt birtokok visszaadását. A hiva-talban lévő bárókat lemondatta, hogy a rendek döntsenek a tisztségek betöltéséről. Gondoskodott a királyi jövedelmek beszedéséről is. Hunyadi a rendi hatalom megszilárdítása közben készült a török elleni támadásra. A bárók mindent megtettek Hunyadi háttérbe szorítására. Hosszas alkudozások után a trónt V. László foglalta el 1453-ban. Hunyadit az ország főkapitányává és a királyi jövedemek kezelőjévé és beszterce örökö grófjává nevezte ki. 1456 július elején II. Mehmed óriási sereggel megkezdte Nándorfehérvár ostromát. Hunyadi azonnal odasietett. Az őrséget megerősítette, a vár kapitányává sógorát, Szilágyi Mihályt nevezte ki. 1456 július 21-én megindult a döntő támadás. A várvédők hősí-essége eggyüttesen vezetett a sokszoros túlerőben lévő ellenség megfutamításához: a kritikus pilla-natban megérkezett népfelkelők elszántsága, Hunyadi irányító-szervező tevékenysége és Dugovics Titusz önfeláldozása. Hunyadi számitásait keresztülhúzta a halál, a pestis vitte el. Hunyadi Mátyás - 1458 január 20-án a királyválasztó országgyűlésen a köznemessés a Duna jegén állva Mátyást kiáltotta királlyá. Hamarosan bebizonyította, hogy nem apja érdemei, hanem saját ké-pességei tették méltóvá a királyságra. A kormányzónak kinevezett Szilágyit hamar eltávolította Bu-dáról. Végső céljának az ország biztonságának, függetlenségének megőrzését tekintette. Ennek fel-tétele volt a belső rend megteremtése. Nekilátott a legnehezebb feladatnak:a bárók megfékezésé-nek. A kevesebb eredményt hozó birtokelkobzás helyett vagy mellett a méltóságviselők leváltása vagy kicserélése volt igazán hatásos fegyvere. Mátyás uralkodásának első éveiben arra törekedett, hogy megszilárdítsa a rendi monarchiát. Köznemesi többségű országgyűléssel kívánta korlátozni a bárók hatalmát. Ugyanakkor az államszervezet továbbfejlesztésével, a közigazgatás, az uralkodótól függő állandó zsoldos hadsereg megteremtésével a hatalom erőteljes központosítását akarta elérni. Újjászervezte az államháztartást. Új adókat vezetett be: füstpénz- már nem telkenként szedte be az adót, hanem háztartásonként. Rendkívüli hadiadó- legfontosabb adófajta, évente többször is be-szedték. Ezenkívül többször is megerősítette a jobbágyok szabad költözködését. A központosított államhatalom megteremtésében Mátyás fontos szerepet szánt a hivatalszervezetnek. A bárói befo-lyás alatt álló királyi tanács háttérbe szorult. A legfontosabb államügyeket a nagy kancellária intézte. Az ország gazdaságának vezetése a kincstartóság feladata volt. Az igazságszolgáltatást a király bí-rósága végezte. Ezeknek az intézményeknek a vezetői a köznemesi, a polgári, a jobbágyi sorból emelkedtek fel. 1471- től kezdve Mátyás arra törekedett, hogy a rendektől függetlenül kormányozzon. Az országgyűlést egyre ritkábban hívta össze, a köznemességre táaszkodott. Új hadjáratokat veze-tett Bécs és a török ellen. Mátyás a rendi monarchia központosítására törekvő politikájával megte-remtette a belső rendet, elhárította a külső veszélyt, megállította a török terjeszkedését.