A 17. század rendi mozgalmai Erdély - laza vazallusi függés török birodalommal, fejedelmi hatalom erös volt, rendek alig korlátozták (sok birtokok, központi államszervezet) Bocskai István - I Rudolf 15 éves háború kudarcát a magyar protestáns föurak ellenállásában látta, eröszakos ellenreformációba kezdett: protestáns templomokat elveszik, prédikátorokat felségárulás vádjával gályarabságra ítélik, pere protestáns föurak ellen - Homonnay-ak elleni per, elmenekülnek L.o.-ba, birtokaiak habsburg kézre kerülnek. - Bocskai István elleni per: B.I. nem megy el az idézésre, 1604 Belgiojoso- t (Kassa-i fökapitány) küldik elfogatására, Bocskai felfogadott Hajdúkkal visszaveri a támdást (Álmosdnál) (Hajdúkat habsburgok bocsátották el, mivel nem volt pénzük a fizetésükre) - 1605 Bocskait magyarországi fejedelemnek válsztják (Rudolfot nem fosztják meg a tróntól, mivel a török veszél még fennáll, csak abszolutizmus ellen lépnek fel) - 1606 Bocskai beteg, élezödtek az ellentétek a Hajdúk és a nemesek között (vallás) békét köt: Bécsi béke: vallásszabadság biztosítása (nincs ellenreformáció), Rendi jogok biztosítása (nincs abszolutizmus), Erdély függetlenségének elismerése (csapatkivonások) Bethlen Gábor (1613-1629) - Erdély fénykora: fejedelmi hatalom túlsúlya, merkantilista gazdaságpolitika miatt stabil állami bevételek, rendszeres adózás törököknek. Nyugalmas belpolitika, kultúrális virágzás. - rendzett, erös fejedelmi hatalom, csendes belpolitika hatására merészebb külpolitikába kezdhet. felismerte, hogy a habsburg uralom legalább annyira rossza az országnak mint a török (ugyanez: Zrínyi) - Bethlen középbirtokos, eleinte nem elismert (szultán küldte Báthori halála után) - uralkodásának elsö fele: konszolidáció, viszonyok elrendezése: - minden nemes aki valaha is lázadott bíróság elé állítja és megfosztja a birtokaitól. Ezeket a birtokokat fejedelmi birtokoknak nyilvánítja, jövedelmek a kincstárba kerülnek. (nem saját anyagi gyarapodása volt elsödleges), erös fejedelmi hatalom, erkölcsi töke. biztosítja a szász autonómiát és a székely adómentességet. - bevételek növelése érdekében támogatja az ipart, a mezögazdaságot (európában hiány volt), kereskedelmet Németországból elüzött anabaptistákat betelepíti (céhes és kézmü ipar fellendül) - 1620as évek elején kiépít egy erös erdélyi hadsereget (erös Erdély kell a magyar rendi jogok biztosításához) - 1618 meghal II Mátyás, II Ferdinánd: protestáns-ellenes, eröszakos ellenreformáció; 30 éves háború - Bethlen támogatja cseh rendeket (nem választották meg Fredinándot királlyá) 1619-1620 Bethlen Pozsonyig elfoglalja a felvidéket, Besztercebányán magyar fejedelemmé választják - terv: csehekkel egyesülve Bécs ellen, de csehek elvesztik a Fehérhegy-i csatát. Bethlennek nincs szövetségese, 1622 Nikolsburg-i béke: bécsi béke (1606) megerösítése, de 7 vármegye Bethlen haláláig Erdélyé: Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa (Erdélyhez képest gazdag megyék) Habsburgok békét kötnek, mert: - félnek töröktöl - német egység nincs még készen és Erdély most mellékes - 1629 meghal Bethlen Gábor, 1 év káosz, I Rákóczi György lesz fejedelem (végrendelet szerint) Zríny Miklós (1620-1664) - horvát bán, a nagy Zrínyi dédunokája, tanult ember - elképzelései Magyarország felszabadításáról: - okulva Bocskai és Bethlen kudarcaiból, úgy gondolta, hogy a föuraknak nagyobb szerepet kell játszaniuk (tisztságek), és maguknak kell elömozdítaniuk a változásokat - nemzeti uralkodóra van szükség (idegen dinasztikus érdekeknek is megfelel) - nemzeti hadsereg felállítása, katonáskodó embereket össze kell fogni (pl.: Hajdúk), parasztokat is be kell sorozni, nemesség fizesse a parsztok kiképzését felfegyverzését - irodalmi müvei "M.o. felrázása érdekében": Szigeti veszedelem, Az török áfium ellen való orvosság, Vitézhadnagy, Tábori kis tracta. - eljött az idö egyesítésre: török válság (ipar, mezögazdaság, korrupció) - 1640es, 1650 es években karriert fut be: horvát bán, nádor, habsburg seregek magyarországi parancsnoka - egyesítésre alkalmasnak Rákóczi Györgyöt látta, de csalódott benne (nem sikerült L.o. meghódítása) - magyar nyomásra Montecuccolit küldik R.Gy. megsegítésére, de ez csak demonstratív felvonulás - 1663-64 török hadjárat (erdélyi beavatkozás miatt) 1663 esö miatt csak Érsekújvárat tudják elfoglalni - Zrínyi preventív támadást indít (téli hadjárat): Újzrínyivár (felvonulási területen), felgyújtja az eszéki hidat, beveszi Pécset és Eszéket - 1664 újabb török támadás: felépítik a hidat (ukászok), beveszik Újzrínyivárat, Rábához érnek, Szentgotthárd-i csata: Montecuccoli szétveri török sereget (átengedi folyón, stb.) - ellentámadás helyett Vasvár-i (szégyenletes) béke Status Quo alapján - ok: megfegyelmezni magyar rendeket; XIV Lajos európai hegemóniát akar kiépíteni, Habsburg birodalomnak "figyelnie" kellett Thököly Imre - Wesselényi összeesküvés: Vasvár-i béke után nemesi szervezkedés, 1670 kirobbantják felkelést, de Zrínyi Péter és Nádasdy Ferenc elárulják Lipótnak, felkelés gyors leverése, köznemesek elbújdosnak - Thököly apja résztvett a Wesselényi összeesküvésben, lefejezték, Thököly mindent elvesztett (birtok, jószág, stb.), Erdélybe menekült. Erdélyi köznemesek, elbújdosott katonák = kurucok (Dózsa emlékére) - Thököly elvszi Zrínyi Ilonát (Rákóczi Fernec feleségét) Zrínyi és Rákóczi birtokok az övé, - 1678-ra Thököly vezetésével a kuruc seregek elfoglalják az egész felvidéket, Besztercebányán Felvidéki fejedelem lesz. - 1681 Soproni országgyülés: (meghívják kuruc vezetöket is, de azok nem mennek el) - I Lipót lemondott az abszolutizmusról, visszaadja a Rendi jogokat - 1690 török és tatár segédcsapatokkal Erdélybe vonul, de vereséget szenved a habsbgurg seregektöl A francia forradalom Az alkotmányos monarchia . az abszolutizmus fejlödésképtelen (óriási bürokrácia, kiadások nem csökkenthetök (luxus, kultúra, hadsereg, bevételek nem növelhetök) . 1788 Necker-i reformok kudarca, államcsöd közeli helyzet. Necker feltétele visszajövetelre: Rendi gyülés . 1789 május 5. Versaille nemesség (1.rend) és papság (2.rend) belegyezik adóemelésbe, ha rendi mon. lesz 3. rend (Sieyes abbé) cél: alkotmány, népuralom érvényesüljön; 3. rendnek 300 helyett 600 képviselö külön üléseznek, mindegyik rendnek 1 szavazata van; 3. rend követelései: adók elött: együtt ülésezzenek és fejenkénti szavazás, király feloszlatja, 3. rend Labda házba, eskü: alkotmány nélkül nem mennek el . XVI Lajos svájci ezredet Versaille ellen, Párizsban Camie Desmoulins beszédének hatására tüntetés Nemzetgyülés mellett, Basteille lerombolása (szimbólum) július 14. . király meghátrál, nem oszlatja fel; vidéken "A nagy félelem idöszaka"(nemesi függés és félelem változástól) . 1789. augusztus 4. nemzetgyülési vita földkérdésröl, Talleyrand (püspök) kezdeményezi egyházi földek kisajátítását és a parsztok közötti újraelosztását . 1789. augusztus 26. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata . vidék megnyugszik, alk. mon. le akarják zárni a forradalmat. Sansculotte- okat súlytják legjobban a következmények: Assignata inflálódása, vidék nem tudja öket ellátni (káosz miatt) - új radikális mozgalom: Cordelier-klub (Desmoulins, Danton, Robespierre, Marat); vidékröl: Brissot - 1790-91 3 irányzat: Royalisták (emigrációban) "sok volt" Alk. mon. (La Fayette, Mirabeau, Sieyes) "elég volt" Sansculotte klubok köztársaság eszméje "kevés volt" . köztársaság-pártiak szétválnak: Girondisták: forradlami eszmék exportja, kiegyeznének alk.mon. is Jakobinusok: nem kell háború (veszítünk ancien regime visszajöhet) csak köztársaság lehetséges (a.regime minden részét fel kell számolni) . 1791 Pillnitz-i nyilatkozat: II Lipót ésII Frigyes Vilmos (ha királynak bántódása esik háború) politikai erök összafognak, XVI Lajos és felesége (Maria Antoinette) német határ felé (emigránsokhoz segítségért), elfogják Mars mezei tüntetés (Marat vs. La Fayette) L.F. tömeg közé lövet Alkotmányozó Nemzetgyülésböl Törvényhozói gyülés lesz - 1792. április 20 hadüzenet Poroszo. és Aus. franciák vesztenek, idegen csapatok Párizs felé, pánik belsö ellenségek: király (nem írt alá fontos törvényeket) és royalisták - Sansculotte-ok megostromolják Tuilériákat, király elmenkül, Danton (igazságügyminiszter) teljhatalom leszámolások, népet besorozzák 1792. szeptember 20. Valmy francia csapatok nyernek . Tv.hozói gy.-böl Nemzeti Konvent lesz (Gir. többség), király pere, halálos ítélet (1 szavazat) . 1793 tavasz Gir. le akarja zárni forradalmat, 2 ok miatt nem lehet: -Sansculotte-okon nem segítettek (rossz a városok ellátása) - ha belpol. nem jó, külpol. kell: francia csapatok mai Belgium területén vesztenek (Dumourier átáll), demoralizáció a hadseregen belül, osztrák csapatok nyomulnak Fr.o.-ban . Gir. jak. ellen fordulnak (Marat ellen) rögtönítélö bíróságok miatt (ellentétes EPJNY-val) Marat volt az elsö tárgyalt, felmentik, jak.ok félnek Gir. hatalomtól, forradalom - 1793 június 2. megbuktatják Gir. rossz helyzet: vezstes háború, rossz gazd., vidék Gir., Vendee felkelések - reformok: eröszakos sorozások (1 millió katona), bezárják a templomokat (ancien regime maradványa), lázadások vidéken. Diktatúra bevezetés: katonánk a városokba, köztársasági biztosok (teljhatalom) jak.alkotmány elfogadása: általános, titkos választás. (soha nem vezetik be) - 1794. június 26. Fleurus megfordítják a háborút - nagyvárosok élelmezése nem megoldott, lázongások, forradlami terror bevezetése (Saint-Just, gyanusakról szóló törvény: közömbösöket is be kell börtönözni), Konventen belül: Közjóléti bizottság (veztöje: R.pierre) . hébertisták kivégzése (ultraradikális csoport) . 1794 nyár háborút megnyerték, royalisták elszigeltek, hébertista mozgalom nincs már; Danton és Desmoulins a forradalom lezárása mellett érvel. R.p. és S.-J. félnek a felelösségrevonástól, Da.és Des. rögtönítélö bíróság elé, halálos ítélet. . 1794 április 5. Danton és Desmoulins kivégzése (S.-J.: "A forradalom felfalja gyermekeit.";"A forradalom megfagyott" kivégzésnél csend volt,eddig mindig örömújjongás; Danton:"Robespierre követni fogsz!) . 1794 július 27. Konventben jakobinus összeesküvök Robespierre ellen fordulnak (már senki sincs biztonságan), R.p. városházára menekül, de július 28. kivégzik) A konszolidáció - 1795-töl új választójogi törvény: cenzusos válsztójog (Sansculotte nem szavazhat); új törvényhozói gyülés/alsóház: 500ak tanácsa, felsöház: Vének Tanácsa, új képviselök: új-girondisták - alsóház választ 5 tagú direktóriumot: végrehajtói hatalom (Sieyes és Barras) - 1795-1797 royalista (Vendee-ban) és újjakobinus (Babeuf vezetésével) felkelések leverése - belpolitikai konszolidáció: vidéken kinyílnak a templomok, papok felesküdnek az alkotmányra, földeket nem kapnak vissza, szigorú feltételekhez kötik emigránsok visszatérését Napoleon - 1794 Toulon visszafoglalása, jak. bukásával öt is nyugdíjazzák. 1796 Itália-i hadjárat vezetöje, demoralizált hadsereg (rekvirálás és 2 nap szabadrablás - 1796 Montenotte, Lodi, 1797 Rivoli, Campoformio-i béke, bábállamok alapítása (EPJNY alapján) - béke miatt ellentét direktóriummal, vissza Párizsba, tömeg ünnepli, háttérbe szorítják (Ang ellen tervezzen) - terv: gyarmatokon kell legyözni (erös flotta miatt europában nem lehet) cél: India, Egyiptomon keresztül kell elérni, elterelés: Marseilleböl indulnak, de mehetnének 3 irányba (Anglia, Egyiptom, Tengerszorosok) Nelson Gibraltárnál várja, elindul, elkerülik egymást - 1798 Piramisok csatája, Egyiptom háttérbázis lesz, sivatagban elakadnak, 1799 vissza Egyiptomba. - 1798 2. koalíció: Ang. Aus., O.o., Török bir.; bábállamok és Németalföld ellen, Fr.o. visszaszorul az 1792es határok mögé, Napoleon visszatér (csak tiszteket viheti, hadsereg marad) - 1799 Brumer 18. (november 9) megbuktatja a direktóriumot államrendszer: Consulátus: 3 consul: 1.) Napoleon 2.) Sieyes 3.) Ducos (Napoleon bajtársa) alkotmány: hatalom az elsö consul kezében van, 2. és 3. csak tanácsadó. - háborúk lezárása: 1800 Marengo-i csata (Desaix tábornok) 1801 Luneville-i béke, 1802 Amiens-i béke (nyerhet, mert Aus. elküldi O.o seregeket (állandó hadsereget akartak It.- ban) - államszervezés, problémák: korrupció, nincs egyértelmü törvénykezés 3 törvénykönyv: Code Napoleon/Civil(polgári törvénykönyv,adás-vétel, kereskedelmi, gazdasági kérdések) büntetötörvénykönyv: van halálbüntetés, perrendtartási könyv (perek lezajlása, bizonyítékok, tanúk, bírók) - közigazgatás: departement rendszer prefectust Nap. nevezi ki (centralizált hatalom, nincs önkormányzat) amnesztia emigránsoknak (kivéve Bourbon) - 1801 örökös consul, 1803 dinasztiát alapít, 1804 Notre Dame-ban császárrá koronázzák (kiveszi pápa kezéböl a koronát mint Nagy Károly - 1803 Villeneuve elterelö hadmüvelet, de Ang. flotta nagy része marad, 1805 3. koalíció: O.o, Aus., Ang. (felmondják a békéket) 1805 Trafalgar Sp.o.és Fr.o. flotta Nelson ellen, Nelson nyer, de meghal - Traflagar után szárazföldön kell, 20 nap alatt Boulogne-tól Bécsig Ulm megveri osztrák sereget Austerlitz 3 császár csatája: Nap., I Frenc, I. Sándor Aus. kiszáll, O.o csapdába csalják, Ang. nyomásra P.o. beszáll a háborúba, 1806 Auerstadt Davont nyer Jena Nap. nyer; Nap. Berlinben - 1806 kontinentális zárlat: Ang. akarják meggyengíteni (nincs felveöpiac meggyengül gazd.) francia ipar egy ideig bírja (mennyiségileg, minöség rosszabb) (Nap. eladja Louisianát és New Orleanst) - 1807 Friedland orosz sereg ellen, Tilsit-i béke; Napoleon hatalma csúcsán (tanáscadók ellenzik a további hadjaratokat (Talleyrand, Bernadotte) - 1808-tól kont.zárlat miatt gazdasági válság, európai közvélemény Nap. ellen fordul Fr.o.-ban dúlt a Nepotizmus - 1808 felkelések Sp.o.-ban és Port.-ban 1809 Aspern fr. veszít, Wagram fr. nyer - Nap. elveszi Maria Louis-t (Habsb.) elsö fia: Sasfiók - 1811 Warso-i nagyhercegségböl (Walewska grófnö) gyors hadjárat indítása O.o. ellen - Kutuzov visszvonul (felperzselt föld taktika), hosszú utánpótlási útvonalak, 1812 Borogyinó Nap. nyer, de sok vérveszteség, Nap. várja orosz békeajánlatot, de nem jön senki otthon felkelések, jön a tél, Nap. visszavonul (utóvédet Nej vezeti) - mindenki fellázad Nap. ellen (Aus., Sp.o., P.o., Bernadotte (norvég és svéd király) 1812-1813 200000 fös hadsereg; 1813 Drezda,Nap. nyer, 1813 Lipcse "A neépek csatája" majdnem megnyeri, de katonák eltévednek a ködben - 1814-re már csak 30000 katonával védi Fr.o.-ot, lemond, Elba szigetére számüzik 1814 Bécsi kongresszus - XVIII Lajos eddig emigrációban, visszatér, ancien regime-t akart, nem tetszik népnek - Napoleon visszatér, ellene küldött katonák átállnak (pl.: Nej); Nap. elismeri bécsi kongresszust, nem akar hódítani, de európa nem hisz neki - Nap. preventív támadás Ang.P.o. ellen N.alföldön, több kis csatát megnyer - 1815 Waterloo Wellington ellen, Nap. le akarta gyözni amíg egyedül van, de nem sikerül, megjön Blücher 2 tüz közé kerül, visszavonul Párizsba, lemond angol hasereg foglya lett. - 1815 számüzik Szent Ilona szigetére, 1821-ben hal meg Anjouk kora Az Árpád-ház kihalása - II András mértéktelen földadományozásokba kezdett, a királyi hatalom egyre csökkent (létrejött a nagybirtokos=báró elit) - feleségével (Gertrudisszal) együtt sok külföldi nemes került az országba, akik szintén jelentös mennyiségü földet kaptak. 1213-ban megölik Gertrudiszt (Bánk bán) - 1210es években a társadalom szinte minden rétege elégedetlen: szerviensekböl könnyen familiáris lett. várjobbágy bárói földön kellett dolgozzon, bárónak nem kell vár, jobbágyi szintre süllyed. egyház nem jut elég földhöz, háttérbeszorul 1222 szerviens mozgalom a törvénylátó napokon aláiratja II Andrással az Aranybullát (követeléseik) király nem reontja tovább a pénzt, nem folytat külsö hadjáratot, csak a király ítélkezhet a szerviensek felett, megerösítik a szerviensek kiváltságait, nem nevez ki külföldieket föméltóságokbe, ellenállási záradék (nemesség és püspökség szembefordulhat a királlyal), tized bevezetése. - nemesi vármegye kezdete: kehidai oklevél: Zalában 4 tisztségvilselö (pl.: megyésispán helyett szolgabíró) tartatja be a törvényeket, - III András: Velencében nevelkedett, elöször ö adta ki a koronázási hitlavelet (ígéret törvények betartására) megpróbálta összefogni a nemeseket és az egyházat, de nem sikrült neki: hübéri társadalom helyett rendi: Bárói, Köznemesi, Városok és Egyházi Rendek király minden rendhez önállóan fordul. Bárók fegyveres ellenállásba fognak, ellenkirályt állítanak: Károly Róbert 1298 Rendi gyülés, Bárók nem mennek el - 1301 fiú utód nélkül hal meg, kezdetét veszi a Nagy Interregnum: 11 bárói család uralja az országot: kiskirályságok alakulnak: Csák Máté (Felvidék, Dunán-túl) Aba-Amádé (Borsod-Abaúj Zemplén), Köszegi Henrik (Dunán-túl), Subics Pál (Horvátország, Bosznia) - kiskirály: tartományon belül királyi jogköre van: pénzkibocsátás, törvénykezés, külpolitika, vámok, földadományozás, önálló hadsereg, de sose lesz önálló állam. - 1299-1306 polgárháború: Károly Róbert (Anjou dinasztia, Nápolyból) IV. Béláig vezeti vissza a származását (Déli nemesek támogatják), ellenjelölt: Vencel (cseh, Csák Máté támogatja) K-R sereget szervez (Temesvár) Buda ellen vonul, de Buda ellenáll (pápa kiátkozza a várost 1302-ben, Buda viszontátok) 1306 meghal Vencel apja, visszatér Csehországba, hatalmát Bajor Ottónak adja át. - Kán László követei a koronát Déva várába vitték, Ottó odamegy, bezárják, csak akkor engedik ki ha elmegy M.o.-ról, K-R egyedül maradt. támogatói: várjobbágyak, várnép, városok (pl.: Kassa, zürzavar miatt rossza kereskedelem) egyház, nem kiskirály nagy- és középbirtokos - 1308-1310 megkoronázzák K-R-et (kétszer, hogy mindhárom feltétel teljesüljön) - egyenként lépett fel a kiskirályok ellen, mivel azok nem voltak egységesek (nem szövetkeztek), 1312 Rozgonyi csatában legyözi az Abákat, 1321-ben Csák Máté utód nélkül halt meg a megszerzett kiskirályi birtokokat saját hívei között osztotta szét, új nemesi családok "születtek": pl.: Széchényi, Garai - gazdasági intézkedései: - M.o. nagyon gazdag volt arany- és ezüst lelöhelyekben eddig: királynak bánymüvelési monopóliuma volt, bányászatra alkalmas birtokot ki is sajátíthatta, a bányászok az Urburát a királynak fizették, tehát a földesúrnak nem érte meg bányásztatni. most: megszüntette a király termelési monopóliumát, urbura 1/3-át a földesúrnak hagyta, megalapította Körmöcbányát (bányászközpont lett a felvidéken) eddig: pénzverés monopóliuma a királyi kamaráé, minden évben új pénzt bocsátottak ki, a vármegyéknek 50%-os felárral kellett megvenniük (kamara haszna, ebböl finanszírozták a bányászatot, ércfeldolgozást) könnyü volt rontani a pénzt (annyit ért amennyi nemesfém volt benne) most: új, állandó pénzt vezet be (aranyforint), a kiesett haszon (kamara haszna) pótlására bevezeti a kapuadót (jobbágy telekenként kellett fizetni 10%) bevezeti a harmincadvámot: import vagy export: áru 30%-át be kellett fizetni (tranzitnál is) sómonopólium fenntartása - államigazgatási reformok: Honor-rendszer bevezetése: tisztséghez kötött földbirtok - nagyon sok regálé jövedelem (királyi jogon szerzett jövedelem), új hadsereg-típus felállítása: Bandérium: Bandéria: Zászló, Kötelezte nemeseket,hogy a földbirtokhoz arányos számú zászlóaljat hozzanak létre. Ezek saját zászló (Bandéria) latt vonultak a királyi seregbe. - külpolitikája: 1330 Basarab (Havasalföldi vajda) megtagadja a hübéresi viszony fenntartását, K-R elveszti a csatát, Havasalföld elszakad, Dalmáciát sem sikerült visszaszereznie elvette Ulászló (lenygyel király) lányát (Erzsébetet) 1335 Visegrádi királytalálkozó: cseh (Luxemburgi János) és lengyel (III Kázmér) konfliktus: kölcsönös igény a másik trónjára, eredmény: lengyelek lemondanak trónigényröl és ennek fejében megkapják Sziléziát Bécs árumegállító joga miatt új kereskedelmi útvonalat hoztak létre. (Buda, Kassa, Krakkó, Prága, Nürnberg); III Kázmér halála esetén K-R utódaié lesz a trón. - 1342 meghal K-R szétesés széléröl egy erös gazdaságot hozott létre. - Trónválság Nápolyban, András (K-R- fia) bejelneti trónigényét, odamegy, de megölik (elvette Johannát, egyedül uralkodik) Nagy Lajos (1342-1382) - bosszúhadjáratok Johanna ellen (nem szerette Andrást, ellen politizált) 1347 elsö hadjárat, elfoglalja a várost, véres jelenetek, elmegy, Johanna visszatér. 1350 második hadjárat: bevonul, de nem sikerül tartósan fenntartani a hatalmát (pápa ellenzi, mert nem hübérese, Velence ellenzi, mert veszélyben érzi a kikötöit) béke pápa közvetítésével - Balkán-i háborúk: most megalakuló államokat hübéri függésbe akarta vonni (Bosznia, Szerbia, Moldova, Bulgária, Havasalföld) minden évben erödemonstrációt tart, ekkor tatlálkozik elöször a törökökkel. - sikerül visszahódítania Velencétöl Dalmáciát - Lengyelország segítséget kér a Litvánok (pogányok9 és a Német Lovagrend ellen 1370ig háborúk, meghal III Kázmér, létrejön a perszonálunió, Lajos anyját (Lokietek Erzsébetet) küldi oda, de nem sikerül elfogadtatnia magát. A három tenger által határolt birodalom lengendája (csak hübéresek értek tengerig, M.o. nem - belpolitikája: lemond a Honor-rendszerröl, mert nem veszélyezteti semmi sem a hatlamát (királyhoz hü bárók voltak, és mert Európában nem szokás a honor-rendszer 1351es törvények: - kilencedtörvény: a 9. tizedet köteles volt a földesúr beszedni, - Ösiség megváltoztatása (Aranybullából): nemes az örökölt birtokot csak örökítheti nem adhatja vagy ajándékozhatja el (eddig: ź a lányé, többit elajándékozhatja), nemesi földet csak egyeneságú leszármazott örökölheti, ha nincs rokonság királyé a birtok. - Egy és ugyanazon nemesi szabadság törvény: minden magyar nemes egyenlö, függetlenül a föld nagyságától Angol Forradalom - 1603 kihal a Tudor-ház (I.Erzsébet) így létrejön a skót-angol perszonálunió I./Stuart Jakab vezetésével I. Jakab uralkodása (1603-1625) - Skóciában abszolutizmust vezett be, ezt próbálja Angliában is, azonban a parlament erösebb mint Skóciában - uralam alatt többször feloszlattja a parlamentet, de mindig kijelöli a következö idöpontot, soha nem vette semmibe a parlament véleményét. - uralmára a belsö feszültségek és a változatlanság jellemzö I.Károly (1625-1649) - türlemetlen volt, egyértelmü fellépést szorgalmazott - 1629-ben feloszlatja a parlamentet, nem mondja meg a következö idöpontot (abszolutista módszerek) - parlamenti ellenzék vezére Strafford átáll hozzá, tanácsok: -rendeletekkel kormányozzon, - alkalmazza a precedensjogot (új/régi adók bevezetésénél) nem szükséges a sorozás, mert a hadsereg (flotta is) hivatásos, nincs háborús veszély, hódítani nem kell, sok gyarmat van - 1640-ig nem kell új adó, 1638-ban Skóciában is a jobban ellenörizhetö anglikán egyházat akarta bevezetni, ez ellen lázadtak fel - Sorozatos vereségek, kudarcok után kell újonc és adóemelés, országgyülés összehívása (1640) - Rövid parlament =1640 tavasza ellenzék vezére=Pym lesz adó, ha király megígéri nincs több abszolutizmus. (király feloszlatja) - újab vereségek után Károly újra összehívja (hosszú parlament 1642-ig) - Strafford javaslatára király alapít pártot (Gavallérok) elenzék Kerekfejüek (presbiteriánusok és independensek) - 1641 Kerekfejü törvény: parlament sértése=felségsértéssel. (parlament feloszthatatlan lesz) - Gavallérok utcai csaták, Kerekfejüek szerint Strafford szervezi, felségsértés, tehát király adja ki Strafford feláldozza magát - 1642 öszén király polgárháborút kezd, Gavallérok nyernek, independens vezér Oliver Cromwell új hadsereget, nyernek (1644 Marston Moor, 1645 Naseby) király Skóciába - 1648 Preston Cromwell nyer, elfogja királyt - Hadseregen belül=Levellerek (gyözelem után vagyoni egyenlösítés) Diggerek=városi/civil Levellerek - 1648 Cromwell 2 tüz között: Leveller és Presbiteriánusok: nem akarták királyt megdönteni - 1649 Cromwell bevonul parlamentbe, presbiteriánus képviselöket kidobják (csonka parlament) Lord protector lesz, parlament bíróság lesz, király halálra ítélik - Cromwell csendeben szétzúzza Leveller mozgalmat - 1650-1653 Skócia, Írország leigázása - 1651 hajózási törvény (új piacok miatt) - 1653 Cromwell feloszlatja parlamentet (nem fogadott el egy törvényt) nyílt katonai abszolutizmus - 1658 meghal Cromwell, kijeölöli utodát (alkalmatlan fiát) - 1660 skóciai hadsereg vezére=Monk tábornok hazajön és megdönti ifj Cromwellt; Stuart-restauráció - feltételek II. Károlynak: -parlamenttel együtt kormányoz, -amnesztia királygyilkosoknak -1640-1660 közötti tulajdonviszonyokat nem változtatja -királyi hitlevél - nem tartja be királygyilkosos ígértét, erzsébeti kormányzást akart (én akaratom érvényesül) - 1685-1688 II Jakab - semmibeveszi parlamentet, rekatolizáció; összeesküvések ellene - 1688Orániai Vilmos(parlament felkérésére)király lesz (partraszáll, hadsereg átáll, Jakab visszamegy Fr.o-ba - 1689 Jognyilatkozat kiadása, cenzusos választójog, két nagy párt kialakulása Hunyadiak kora - Habsburg Albert halála után trónviszály alakult ki: Albert halála után felesége (Erzsébet) megszülte fiát V Lászlót, akit megkoronáztak majd Becsbe menekültek III Frigyes oltalma alá. Öket támogatta a Garai-Cillei bárói csoport. Jagelló Ulászló lengyel királyt is megválasztották királynak, Hunyadi János is öt támogatta. - polgárháború tört ki, 1440-ben Hunyadi legyözi Erzsébet seregeit. ulászló lesz a király - Hunyadi János pályája: résztvett a CSehország-i és a Velence-i hadjáratban is (Zsigmond udvarában volt) Ulászló alatt rengeteg címet és birtokot szerzett (erdélyi vajda, nándorfehérvári fökapitány, szörényi bán, temesi ispán) - Harcai a török ellen: 1442 Mezid bég fosztogató sereggel betör és megveri hunyadi seregeit, 2 nap múlva új parasztsereggel Hunyadi visszaveri a török támadást. pápa (Guiliano Cesarini) segítséget ígér törk küzésében: nemzetközi sereg szervezödik (balkáni népek, flamandok, vallonok, lengyelek, magyarok) 1443 megkezdödik a hosszú hadjárat: nis-t és Szófiát sikerül elfoglalni, de télen a hegyekben elakad a támadás és elfogadják I Murad békeajánlatát 1444Drinápolyi béke: 10 évre béke, Bosznia, Szerbia, Havasalföld szabad, ütküzüzóna lesz nem sikerült legyözni a fösereget, nem tudták elfoglalni Drinápolyt, nem volt a várt balkáni népfelkelés - Várnai csata: Velence, Genova, pápa új hadjáratot sürgetett (ha török békét akar kötni akkor gyenge, tehát ki lehet üzni) megígérték flottával segítenek, de nem volt nagy flotta és Genova még segíette is a török átkelést a Bosporuson. Hunyadi és Ulászló serege is kisebb volt a vártnál, Várnánál török fösereg elleni vesztés, Ulászló is meghalt (rátámadt a janicsárokra) - Magyarországon politikai anarchia tört ki, de még kiskorú, ezért 7 országos fökapitány vezeti helyette az országot (pl.: Hunyadi, Ujlaki Miklós, Jan Griska) 1446 országgyülés: 7 kapitány helyett 1 Gubernátor, kormányzó: Hunyadi János (minden uralkodói jogkör nála van, csak a városok szabad királyi városokká nevezése és a nemesek kinevezése nem) - új adók bevezetése, végvárrendszer kiépítése, minden évben rendi gyülés, - 1448 új haditerv: szövetség Szkanderbéggel (albán), két sereg Balkánon egyesül, együtt török ellen. nem sikerül kitörniük Albániából, teljes kudarc (Rigómezö). - Védekezö politikán a hangsúly, mert nincs külsö segítség, ezért nem lehet legyözni a törököt. végvárrendszer kiépítése: idönyerés: töröknek októberben vissza kell vonulniuk - Hunyadi kormányzósága: megszünteti a fökapitányi rendszert, beszedi király jövedelmeit, visszaszerzi a király várait, városait; növeli a királyi hivatalok jogkörét; igyekezett megnyerni a megyei nemesség bizalmát nem sikerült Giskrát és a Cilleieket háttérbeszorítania, III Frigyesnél sem ért el túl sokat. - 1453 V László nagykorú lett, Hunyadi visszaadta megbízatását, de a hatalom nála maradt, mert az ország földjének a fele az övé és a királyi vagyont ö kezeli - 1453 II Mohamed (világhódító ambíciók) elfoglalta Bizáncot (Isztambul lett) és célul tüzte ki Nándorfehérvár elfoglalását. III Callixtus pápa elküldte M.o.-ra Kapisztrán Szent Jánost, aki kisebb sereget toborzott. A bárók nem csatlakoztak a nemesi felkeléshez, ezért Hunyadinak saját hadseregét is be kellett vetnie. 1456 július 23-án a török csapatok visszavonultak. (a vár védöi: Szilágyi Mihály, Kórogyi János, Hunyadi csak késöbb érkezett) - 1456 augusztus 11-én pestisben meghalt a " hadak villáma" Hunyadi János Hunyadi Mátyás (1458-1490) - Hunyadi János halálával felborul a Hunyadiak túlsúlya a Garai-Cillei vezette bárói réteggel szemben: - Cillei-Garai seregek Nándorfehérvárra, Hunyadi László fél leszámolástól, Cilleieket a lovagteremben legyilkolják (nem lehet tudni mi történt) Hunyadiak kegyelemért Budára, V László visszavonja a kegyelemet, Mátyást Prágába számüzik Lászlót megölik (háromszor súlyt le a bárd) - Szilágyi Mihály (Szilágyi Erzsébet testvére) ujjászervezi a Hunyadi- birtokokat, 1457-ben meghal V László, tárgyalások kezdödnek ki legyen az utód: Rákos mezején megválasztják Mátyást (15 ezer katona nyomására). Szilágyi Mihály lesz a kormányzó, ennek fejében Garai nádor maradhat - 1458 Szilágyit megbízza a Délvidék védelmével, Garait leváltja Nádori tisztségéröl, ezért Szilágyi fellázad, de a hunyadi familiárisok nem állnak mellé, elfogják - 1458-1463 háborúk Garai és 10-12 más föúr ellen, III Frigyes is támogatja a felkelést (nála van a korona), Jan Giskra ellen felvidéki háborúk 1463 kompromisszumos béke bécsújhelyen: Frigyes csak megörizte a koronát (80 ezer aranyért visszaadta), Mátyás III Frigyes szövetségese, ha Mátyás utód nélkül hal meg övé a trón, Garai Nádor marad - 1463-ban Mátyást szabályszerüen megkoronázták - pénzügyi reformjai: cél: a király jövedelmét kivonja a rendek ellenörzése alól. -megalpítja a budai udvarbírói hivatalt: királyi uradalmakkal foglalkozott, csak a királytól fügött (köznemesi hivatalnokok) 1467-töl az államháztartás irányítója a kincstartóság (polgári származású szakemberek) eltörli a kapuadót, helyette füstpénzt vezet be (nem telkenként, hanem családonként kellett fizetni), bevezeti a koronavámot (30ad vám helyett, mivel túl sok kedvezményezettje volt), nem adott mentességet kiterjeszti a monopóliumokat és új neveket ad nekik. többször is kivetett a rendkívüli hadiadót következetes politikájának hatására a király bevételei tíz év alatt 250000-röl 700000-re nöttek - hatalmának biztosítása érdekében létrehozott egy erös zsoldossereget Giskra katonáiból, majd késöbb külföldi zsoldosokból, Fekete Sereg, mert az utolsó hadvezér (Haugwitz János) cseh számazású és a neve magyarul feketét jelent. - közigazgatási reformok: egyesítette a Nagykancelláriát és a titkos kancelláriát és létrehozta a királyi személyes jelenlét bíróságot - 1471 vége rendszeres Rendi gyüléseknek, hosszútávu terv: nemesi adómentesség eltörlése, egyház kiszorítása. leghüségesebb hívei is fellázadnak ellene (Vitéz János Esztergom-i érsek, Janus Pannonius Pécs-i püspök), de könnyen leveri a felkelést: országgyülésen ígéreteivel megosztotta a nemeseket és így összeomlott a felkelés. Vitéz Jánost fogságba veti (hamarosan meghalt) Janus Pannonius menekülés közben halt meg. Ezután Mátyás bizalmatlan lesz, nincsenek országos Rendi gyülések csak megyei gyülések (köznemesség még szóhoz juthat), udvarában egyre inkább külföldieket alkalmaz, törvények helyett rendeletek - külpolitikája: - török birodalom ellen passzív, mivel eröegyensúly van és nincs jelentös külföldi segítség, félt III Frigyestöl is, ha támad török ellen hátbatámadhatja (2 frontos háború), ezért aktív védekezés: végvárrendszer fejlesztése 1463 boszniai hadjárat: visszafoglalja Jajca várát 1474 hadjárat a délvidékre betörö törökök ellen 1476 Szabács várának visszafoglalása 1479 nagy török sereg tör be Erdélybe, de Kinizsi Pál (temesi ispán) Kenyérmezönél visszaveri öket nyugat felé fordult, mert cél: 1. Cseh király 2. N-R-cs-i cím (Zsigmond) 1466 a pápa Podjebrád Györgyöt (cseh királyt) eretneknek nyilvánítja Husszitizmus-gyanús , Mátyás kihasználja ezt és 1468 megtámadja Csehországot, de nem tud gyözni. Jagelló Ulászlót választják új cseh királynak, aki szövetkezik III Frigyessel, Habsburg-Jagelló ellen kell küzdeni. 1479 békét köt csehekkel, csak társuralkodói címet kap, de ez nem elég a császársághoz. 1477 megtámadja III Frigyest, mert az Ulászlónak adta a cseh választófejedelmi címet. III Frigyes veszít, elismeri Mátyás cseh királyi címét és hadisarcot is fizet. 1482 második háború császár ellen, 1485 elfoglalja Bécset is (ide helyezi át udvarát), sok területet szerez (Szilézia, Morvaország, Ausztria) az innen befolyt adókat M.o.-on fekteti be 1486 III Frigyes fiát Miksát választják császárrá, mert féltek Mátyás centralizációjától. 1490 Bécsbe meghal Mátyás (lehet, hogy megmérgezték), nem volt hivatalos utód, szeretötöl (Borbála9 Corvin János, neki adja az összes földet, címet, feket sereg vezetöje lesz. Beatrixnek (Mátyás felesége) nem tetszett Corvin, nem választják meg, helyette Rendi gyülés II Ulászló Cseh király volt, megválasztják, mert támogatja öket, török támadás esetén külsö segítség lehetséges eltörlik az összes központosított állami szerveket: Mátyás uralmából semmi sem maradt, a bárók rávetették magukat a királyi hivatalokra, a királyi jövedelmeket ök szedték be. Legföbb hatalmi tényezö a királyi tanács lett. Az Államalapítás - 955 Augsburg-i csata: I Ottó megveri a magyar seregeket (Lehel) 970 Arkadiopolisz: Balkánon is vereséget szenvednak a kalandozó seregek - nyilvánvalóvá válik nem lehet a kalandozást folytatni, nem lehet ebböl fenntartani a fejedelemséget, ezért Taksony megerösíti a hatalmát: besenyö feleség (katonailag), Rómához fordul, de I Ottó megakadályozza (ö akart adni koronát) - Géza erös fejedelmi hatalmat vesz át; "véreskezü" uralkodó (megölette politikai ellenfeleit), székhelyét Esztergomba teszi (építtet egy kötemplomot is), 972 hittérítö papokat kért I Ottótól, 973 Quedlinburg: 12 fös küldöttsége részt vesz a birodalmi gyülésen, fiát kersztény hitre neveli (Vajk helyett István név) hozzáadja Gizellát (bajor herceg (II Henrik húga), bevezeti a primogenitúra elvét (seniorátus helyett) - 997 meghal Géza, Veszprémnél fegyveres ütközet: Koppány vs. István (német lovagok (Gizella)) 997 Istvánt Esztergomban fejedelemmé választják, 1000-ben megkoronázzák 2 jelentös felkelés: - 1003 Erdély meghódítása Gyula hatalmának a vége - 1008 Ajtony (Békés megye) ortodox vallás hívei voltak újra be kell törni a törzseket, ezért áttelapítésekbe kezd Ország egységes lesz, a földek jelentös része az "Árpád-ház" birtokába kerülnek - államszervezet: földeket vármegyerendszerbe osztotta (királyi vármegye, megyésispán): vármegyén belül földvárak vezetöi: ispán. várjobbágy:várkatonaság tiszti rétege feladat: vár védelem, köznép igazgatása, adók behajtása királyi birtokok: várbirtok (királyi várak ellátása), udvarbirtok (királyi udvar/kíséret ellátása) haderö: földvárakon belül: várispán alárendelt katonák és közvetlenül a király alá rendelt lovagok megyésispán: katonai, közigazgatási és bírói feladatokkal királyi vármegye bevétele: 1/3-ad ispáné - egyházszervezés: 10 egyházmegyét alapít (érsekségek: Esztergom, Kalocsa; püspökségek: Veszprém, Vác, Györ, Eger, Pécs, Csanád, Bihar (késöbb Várad), Gyulafehérvár egyház vezetöje: esztergomi érsek (önálló egyházszervezet M.o.-on), sok kolostor alakult, tized törvénye által támogatta az egyházakat - törvényei:1003 és 1030 2 törvénykönyv: mindenki ura legyen az ö tulajdonának, élet és tulajdon védelme, függöségi viszonyok szabályozása, öröklési rend, vasárnap munkaszünet, kötelezö miselátogatás, vallási ünnepek és böjt megtartása, keresztény családi és házasodási szokások, templomépítés (10 falunként) egyház és papság helyzetét szabályozó törvények, pogány rítusok/hagyományok üldözése Tehát: védte a feudális tulajdont, szakít a szokásjoggal, halálbüntetés, csonkítás (régi "szokás") különbséget tesz szabad ember és szolga között - külpolitika: békés (folytatta apja politizálását), beházasította fiát bizánci uralkodó családba 1019 új zarándokút Jeruzsálembe (Székesfehérváron keresztül) 1014 II Baszileiosszal (bizánci) szétverik a bolgár seregeket, 1030 német támadás, István visszaveri (1024-töl új dinasztia van a N-R- császárságban, hübéresüknek akarnak, meghalt II Henrik szász dinasztia, helyette: II Konrád) - István halála elött meghalt Imre, másik fia: Vazul pogány érzelmü volt, ezért István bizánci módra alkalmatlanná tette - Orseolo Pétert (növére és velencei dózse fia), öt ajánlotta utódjául. - 1038 augusztus 15-én meghalt István, utódja Orseolo Péter lett - 1038-1041 elsö uralkodása alatt mindekivel szembefordult ok: ellentétek a magyar és a külföldi föurak között (a királyi tanácsba több olasz volt mint magyar), nem bízott senkiben sem (Gizellában sem), agresszív, kapkodó politizálás, követni akarta István politikáját, de nem volt elég türelmes (pl.: vallás) - 1041-ben elkergetik Pétert, helyette Aba Sámuel (István nöági rokona) lesz a király, nem sikerül föurak támogatását megszerezni, papüldözésekbe kezd (csak látszólag keresztény) Péter III Henrik császárhoz fordul segítségért (cserébe hübéri függés), visszatér, Ménfönél megverik Aba Sámuel csapatait. - 1044-1046 Péter 2. uralkodása: ugyanolyan mint az elsö: türelmetlen, István-i államrendszeren dolgozik - 1046 Vata-féle pogányfelkelés: Vata: Békés megyei vezetö), Péter menekülés (N-r-cs.-ba) közben meghal - Vata nem Árpád-házi, ezért nem lehet király, Vazul fiai (elmenekültek István elöl) visszatérnek. Vata egyházellenes: Szent Gellért "kivégzése" Levente: pogány, de meghal és így Andrásé a trón - I András (1046-1060): kivégezteti Vatát, biztosítja pápát és a bizánci császárt, hogy az ország keresztény marad. folytatja az istván-i politikát, - bevezeti a Dukátust: hercegség (Bihar), Béla uralkodik András nevében, primogenitúrát megváltoztatják: András után Béla legyen a király - 1051 III henrik megtámadja az országot (hübériség érvényesítése), rajtaütésszerü támadások, a Vértes-hegynél visszafordulnak. 1052 III Henrik Pozsonyt ostromolja, de veszít (Zotmund mondája) ezután békét kötnek és András fia (Salamon) elveszi III Henrik lányát. Magyarország a XVIII században - 1687 Pozsonyi Rendi gyülés (I Lipót Magyarországot meghódított területnek tekintette): burkolt abaszolutizmus: a magyar rendek lemondtak a szabad királyválasztás jogáról, - lemondtka az Aranybulla ellenállási záradékáról - Neoacquistica Commissio=Újszerzeményi bizottság: visszafoglalt területek ügyeit intézte (fegyverváltság nemesektöl), nem ált helyre Magyarország és Erdély területi egysége - 1697 Hegyalja spontán, szervezetlen lázadások - társadalom minden rétege súlyos sérelmeket szenvedett: - nemesség neoacquistica commissio, fegyverváltság miatt, - Habsburg birodalom a háború során eladósodott, magyarországi földekkel fizett adósainak (Szavoyai Jenö Ráckevénél) - parasztság Szent Liga csapatainak az ellátása (forspont=szállítás, Portio=beszállásolás) - nincs társadalmi egység, bizalom: nemesség és parasztság fél egymástól (parasztháború esetén kellenek a habsburg csapatok a nemesi elöjogok védelmére) nincs elismert politikai vezetö; Magyarország lerombolt, rossz gazdasági helyzet, nem alkalmas felkelésre - 1700as évek eljén II Rákóczi Ferenc egyre több idöt tölt M.o.-on, Bercsényi Miklós tanácsára kapcsolatba lép XIV Lajossal támogatás érdekében. Titkosrendörség elfogja, Bécsújhelyböl megszökik, Brezánba menekül A Rákóczi-szabadságharc - 1703 Brezan-i kiáltvány: nemzeti érdekegyesítés, cél: igazságtalanságok és nemzeti sérlemek ellen - Esze Tamás vezette parasztfelkelést leveri Károlyi Sándor (helyi föispán), de nem kap kitüntetést, átáll - 1703 augusztus II R.F. kiadja a vetési pátenst (katonává lett jobbágyot felmenti az állami adók és földesúri kötelezettségek alól. - 1703 hivatalosan is megkeresi XVI Lajost, csak kevés támogatás: katonai tan´csadók, pénz összehangolják a hadmüveleteket: 1704 Höchstadt Savoyai Jenö nyer fr. csapatok ellen 1704 Nagyszombat: magyar csapatok vesztenek, 1704 dec. Györ Koroncó ellen is veszítünk - 1705 Szécsény-i Rendi gyülés: államforma: konföderáció, Rákóczi vezérlö fejedelem (nincs trónfosztás) teljahatalom Rákóczinál kül-, pénz- és hadügyekben - 1705-re Erdély és Dunántúl kivételével minden a kurucoké - 1705 Bottyán János Sopronig elfoglalja a Dunántúlt, Pekry Lörinc Erdélyt, Rákóczi erdélyi fejedelem lesz (mint a régi elödök, egyik célja teljesül, erd.-i fej. külpolitikában is elismert tisztség) - 1707 Ónod-i országgyülés: nincs külpolitikai elismertség, mert még mindig lázadónak tekintik öket (ök maguk sem mondtak mást) általános adózás, kimondták a habsburgok trónfosztását ("Eb ura fakó, József császár nem királyunk") új pénz (libertás, rézböl, inflálódott) hadseregreform: egyenruha -fegyver - körbeutazzák európát, de nem kapnak senkitöl sem támogatást (I Nagy Péter, O.o.) I Frigyes (P.o.) felajánlja a fiát, de "érte kell menni", 1708 Trencsény- i csata (magyar sereg veszít) - Rákóczi tekintélye megrendül, sok nemes átáll Józsefhez (toleránsabb mint Lipót volt) - 1708 Kölesd Béri Balogh Ádám veszít 1710 Romhány-i csata kurucok felvidékre szorulnak - 1710 Bercsényi és Rákóczi új tárgyalásokba kezdenek I Péterrel, Károlyi Sándor vezeti a sergeket - Pálffy János vezeti habsb. serget, leülnek tárgyalni (mindketten átverik "fönöküket") - 1711 Szatmári béke: - kuruc sereg leteszi a fegyvert, - mindenki amnesztiát kap, - Rendi monarchia biztosítása, - vallásszabadság, - megszünik a Neoacquistica Commissio - béke kurucok számára volt elönyös, uralkodó nem folytotta vérbe a felkelést mint a cseheknél - A szabadságharc katonailag kudarc volt, azonban a kitüzött célokat (Brezan-i kiáltvány) teljesítette. III Károly (1711-1740) - spanyol örökösösdési háborúban játszott föszerpet, ezért távolságtartással figyelte a Magyarországi eseméynyket, objektívabb volt - 1712-1715 országgyülés: megerösíti a Szatmári b´két, kiadja az uralkodói hitlevelet, létrehoz egy osztrák vezetésü, magyarokból álló hadsereget. - 1722-1723 országgyülés: pragmatica santio: lányágú örökösödés (nem volt fiú utódja) - 1728-1729 országgyülés: megtörika kompromisszum, mivel Bécs adóemelést akar, a vallásbéke nem tetszett a magyar nemeseknek 1731 Carolina resolutio: Bir. katolikus, de toleráns, szabad vallásgyakorlat - Törökellenes háborúi: 1715 meghal XIV Lajos (Fr.o. meggyengül, lehetöség nagyobb mozgástér megteremtésére) Velencével együtt megtámadja a T. bir.- at Pozsareváci béke: Temesi bánság újra Magyarország része, határörvidékeket szervez (török ellen és esetleges felkelések miatt) - 1736-1739 törökellenes háború O.o.-al szövetségben, de törökök nyernek, Krajovai bánság ismét törk kézen (Belgrád) - államigazgatása: - kormányszék: vármegyék irányítása, - végrehajtó hatalom: Magyar Kancellária, Helytartótanács, Magyar Kamara, tv.-hozói: o.gy. alsó és felsö tábla a három hatalmi ág csak látszólag van szétválasztva - Társadlami szerkezet: a volt Hódoltság területén a népsürüség ritka, Betelpülés, Betelepítés, Belsö migráció magyarok kisebbségbe kerülnek (elsö népszámlálás: II József) - felvilágosult abszolutizmus: Az abszolutizmus periférián kialakult sajátos formája. A fejlett országokhoz való felzárkózás érdekében jött létre, célja az elavult államszervezet, társadalmi struktúra, gazdaság megreformálása. Ez az uralkodó érdeke is volt, mivel csak így tudta fejleszteni és felzárkóztatni országát. Ez azonban gyakran csak a Rendi szokások, szabályok áthágásával sikerült elérni. Kelet-európában a felvilágosodás eszmerendszere (társadalmi szerzödés, a tulajdon szabadsága, a hatalmi ágak szétválasztása) inkább a nemsség képviselöire hatottak, mivel a polgárság még nem alakult ki. Így a korszerüsítés nem társadalmi, hanem birodalmi érdekek miatt ment végbe. Mária Terézia (1740-1780) - uralkodásának elsö fele háborúkkal telt (osztrák örökösödési, 7 éves) - a magyar rendekkel közösen kormányzott, csak akkor szorítkozot rendletekre, amikor nem tudta törvényjavaslatait elfogadtatni - 1754-ben meghozta a Vámrendeletet, ami gazdaságilag kettéosztotta a habsburg birodalmat. Mivel nem jelentös tengeri kikötö, a bir. nem tudott résztvenni a világkereskedelemben, ezért a bir.-on belül próbálta meg a fejlödéshez szükséges feltételeket megtermteni. - 1761 Kaunitz javaslatára létrehozza az államtanácsot (szakmai tanácsadó testület) - 1767 Úrbérrendelet: szabályozta a földesúrnak nyújtandó robotot, illetve más szolgáltatásokat, juttatásokat, azért, hogy a paraszt a bir.-nak is tudjon adózni. (Eddig: vidékenként változott a juttatás, adó) 1765-1766 az országban több helyen is parasztfelkelések - 1777 Ratio Educationis: - minden 6-12 közötti gyerek iskolaköteles. ok: a fejlödéshez hozzá tartozik az oktatás, szakképzés (bányászok), 1750es évek egészségügyi reformjai is ezt szolgálták - lassú centralizálás, vallásnak fontos szerepet tulajdonított II József (1780-1790) jozefinizmus: II József politikai törekvéseinek és kormányzati mószerének az összessége, amely a felvilágosodás eszmeiségét tükrözte, fö szempontnak az államérdeket tekintette. - gyors változásokra törekedett, nem vette figyelembe a rendi formákat, nem koronáztatta meg magát, egységes, modern központilag irányított birodalmat akart. - rendeletei "kétélüek" voltak" egyik rétegnek kedvezett, a másik szembefordult az uralkodóval - 1780 Türelmi rendelet: minden téren egyenrangú a protestáns egyház a katolikussal (nem csak katolikus tölthetett be állami pozíciót, nem kellett egyházi iskolába járni karrier miatt), megszüntette az imádkozó rendeket - 1783 államigazgatási reform: összevonta a magyar és az erdélyi kancelláriát, a Helytartótanácsot Pozsonyból Budára helyezi át. - 1785 Közigazgatási rendelet: (vármegye=nemesei, rendi ellenállás kiindulópontja) M.o.-ot 10 tartományra - 1785 Jobbágyrendelet: megszünteti a jobbágy fogalmát, paraszt nem alattvalója a földbirtokosnak, bérlö - 1784 Nyelvrendelet: német helyett latin legyen a hivatalos nyelv - gazdasági rendeletei merkantilista politikára utaltak - a francia forradalom idejére már kész volt az egységes állami földadó rendeletének a tervezete. Ez még a felvilágosult nemeseket is szembefordította az uralkodóval - 1788-tól orosz szövetségben háború a török birodalom ellen (vesztésre állt) Belgium (legfejlettebb terület el akart szakadni a bir.-tól) - II József volt a legelörelátóbb uralkodó, de nem gyözte meg alattvalóit a rendeletek helyességéröl. Sok tekintetben megelözte saját korát, azonban nem vette észre birodalmának adottságati (pl.:sokszínü népesség)