7 "A" tétel témakör:a hunyadiak kora tételcím: Mátyás király uralkodása, a humanizmus és a reneszánsz hatása magyarországon Hunyadi János halálát személyes tragédiák követték, de a törökverô vesztét Cillei Pált a fiai kisemmizésére próbálta kihasználni. Cillei Ulrik zsákmányra éhesen 4000 német fegyveressel vonult nándorfehérvárra. Hunyadi László, János elsô fia, fogadta Cillei Ulrikot, de a hadsereget nem engedte be a várba, Cillei pedig megölette. A történtekrôl a fiatal Hunyadi tájékoztatta V. László királyt, aki megesküdött, hogy nagybáttya haláláért nem áll bosszút. Hunyadi László összeesküvés koholt vádja alapján Garai László nádor kivégeztette, 1457-ben, s öccsét Mátyást uralkodói fogolyként Bécsbe, majd prágába vitte. V. László halála után mind a magyarok, mind pedig a csehek új király választására készültek. 1458-ban a rákosi országgyµlésen a Hynyadi párt, és familiálisai Mátyást királynak választották, de a fônemesek ezt nem fogadták el, ezért Szilágyi Mihály a Hunyadi párt egyik tagja 14-15000 fônemessel fegyveres úton megtámogatta Mátyás királyként való elfogadtatását. Mátyást nem koronázták még meg, mert a szentkorona nem volt még magyar kézen, hanem a III. Frigyesnél volt. Tehát inprovizáció (trónra emelés) történt. Hunyadi Mátyás Kolozsváron született 1443. február 23-án Hunyadi János, Szilágyi Erzsébet gyermekeként. Még gyermek volt, mikor már gazdag tapasztalatokat szerzett a társadalmi és politikai életben, az ország legmµveltebb emberének apja az elsô munkatársának, Vitéz János Váradi püspöknek irányításával elsajátította korának humanista szinezetµ általános mµveltségét. Megtanult a magyar mellett latinul, csehül, és németül tolmács szinten. Mindössze 11 éves volt, mikor apja az erdély vajdájának kardjával személyesen ütötte lovaggá 1454-ben nándorfehérvárott. Nemcsak a Hunyadiház embereivel ismerkedett meg, hanem a világhíres Kapisztránnal, és másokkal is. Garai László lányát szánták neki felségöül (Annát), ezzel szemben nevelôje, Vitéz János a cseh kormányzó, Podiebrád György lányát, Katalint szánta feleségül neki. Szilágyi mihály kiharcolta a 14 éves Mátyás melletti kormányzói tisztet, amely 5 évre szólt, de Mátyás diplomatikus eszközökkel eltávolította a kormányzói tisztségbôl, elküldte a déli végvárakra, próbálja megállítani a török elôrenyomulást Simontornya központjába. Leváltotta Garai László nádort, s helyére Guti Országh Mihályt helyezte erre a tisztségre, és leváltotta ¦jlaki Miklós erdélyi vajdát is, s ezért ¦jlaki, Garai, és Szilágyi összeesküvést szôtt Mátyás ellen. Ezért Mátyás Szilágyit lemondatta a kormányzói tisztrôl, és beszterce örökös grófi címérôl, majd a világosi és a besztercei börtönbe raboskodott Szilágyi. Mátyás ekkor Szendrô várának védelmét bízta rá (kiengedte a börtönbôl), s ha megállítja a törököket, akkor szervb fejedelemmé teszi, de Szilágyi török fogságba kerül, konstantinápolyba viszik, ahol kínzások által nándorfehérvári csata taktikáját akarják a törökök belôle kikényszeríteni, de szilágyi nem árulja el a taktikát, s mint a kínzásoktól megtört embert hivatalosan is kivégzik a törökök. III. Frigyes összeesküvést szôtt a fôuuri liga néhány tagjával, s megakarta szerezni a magyar trónt, de körmendnél vereséget szenvedett (III. Frigyes=német római császárral). III. Frigyessel 1463-ban megkötötte a Bécsújhelyi békét, s ebben a békében 80000 aranyért megkapta a szentkoronát Mátyás, s megengedte Frigyesnek, hogy használja a magyar királyi címet, valamint hogyha törvényes örökös nélkül hal meg, a magyar trónt III. Frigyes fia, Miksa örökli. Frici pedig Mátyást fiává fogadta, s megígérte, hgogy segít a törökök elleni harcban. 1464-ben Mátyást végül is megkoronázzák. Mátyás koronaôröket állított fel, hogy a szentkorona ne kerüljön többé idegen kézre, s az ôrség visegrádon ôrizte a koronát. Végsô céljának az ország biztonságának függetlenségének megôrzését tekintette, ennek feltétele volt a belsô rend megteremtése. Hatalmas vagyonára építve, s aHunyadi párt tekintélyét felhasználva látott neki bárók megfékezésének. Elsôként az általuk kisajátított felségjogokat, és széjelhordott királyi jövedelmeket próbálta visszaszerezni. Kevesebb eredményt okozó birtokok elkobzása helyett/mellett a méltóságviselô leváltása, és kicserélése volt a leghatásosabb fegyvere. A bárókat legtöbbször köznemesi híveivel, a Hunyadiház familiálisaival helyettesítette. Mátyás és már a belsô rend megszilárdítása elôtt a török ellen fordult. Amikor hírét vette, hogy a török elfoglalta a Bakócz várát 1558-ban, és sikeresen harcolt a szent földön, a Frigyessel kötött béke után 1463-ban ismét a török ellen fordult, és több hónapos ostrom után elfoglalta Jajca várát, majd 1464-ben Szreberniket. A legfényesebb gyôzelmet Báthory István erdélyi vajda, és Kinizsi Pál temesi ispán vezetésével magyar hadsereg 1479-ben kenyérmezônél aratta. Két kancelláriából egy kancellária lett, Szécsi Dénest, a kancellárt elmozdította a pozíciójáról, s a kancellária vezetôje Kalocsai érsek, míg a titkos kancellária vezetôje Vitéz János Váradi püspök volt. A personalis presentia regina (perszonálisz prészencia regia), a király személyes jelenlétének bírósága élére személynököt állít. Ez lényegében a legfelsôbb szintµ bíróság, amely lényeges erôt jelentett a nádori, az országbírói idôszakosan s az ügyek intézését húzó, halasztó nádori, vagy az országbírói bírósághoz képest. Ezért a peres felek igyekeztek ide fellebbezni, tehát feljebbviteli fórum volt. A legfontosabb államügyeket a bárók háttérbe szorítása, s ezáltal a királyi tanács háttérbeszorítása mellett a nagy kancellária végezte. Az ország gazdaságának vezetése a királyi jövedelmek behajtása kincstartóság feladata volt, amely élén köznemes állt (eleinte Janusz pannóniusz, a késôbbiekben Erhuszt János, volt Bécsi kereskedô). A kincstartónak joga volt megyésispánt elmozdítani a posztjáról, ha nem segítette az adóbehajtást. Az eddigi adók helyett a bárók adómentessége ill. a bárók jobbágyai adómentességének a bárók által való kiharcolása mellett új adót vezettek be, a kincstartói adótt, melyet mindenkinek fizetnie kellett, tehát senki sem volt adómentes. Az adók mentességét a jobbágyokra nézve azért harcolták ki a bárók, mert így ôk hajthatták be sanyargatfva a jobbágy életét, ezt a pénzösszeget, terményösszeget. 1476-ban megerôsítette a királyi táblát. A kandcelláriában a titkárok szerepe jelentôsen megnôtt, amely titkárok köznemesi, vagy jobbágyi, vagy polgári családok kerültek ki, tehát a felemelkedés nem függött a vagyontól jelentôsen, hiszen a szaktudás által bárki magasabb tisztséget is viselhetett. Példa erre Bakócz Tamás Esztergomi érsek lesz, aki reálisan szált versenybe a pápai címért, magyarország egyik leggazdagabb fôpapja lesz. Példa rá még Szapolyai Imre, aki polgári családból származó, s Erdélyi vajda lett. A Budai vár udvarbírói hivatalának kiépítése is Mátyáshoz fµzôdik, amelynek feladata a Mátyási uradalmak irányítása. Mátyás vezette be a különleges hadiadókat, amelyek a zsoldos hadsereg, a feketesereg fentartásához kellettek, amely sereg kb. 18000 fôs lehetett maximum. A feketesereg német, lenygel, cseh, esetleg magyar zsoldosokból, fizetett katonákból állt lényegében, s ekkor európa legerôsebb hadserege mind létszámban, mind pedig támadás szempontjából. 1460-ban Erdélyi köznemesi összeesküvés jött létre néhány báró, székelyek, és jászok az új bevezetése ellen lázadtak fel. Mátyás katonai erôvel felszámolja a felkelést, vezetôi behódolását elfogadja, míg a köznemeseket kivégzi. 1470-ben a királyi udvarban új elemek jelennek meg kegyencek, külföldi lovagok, léhµtôk. 1481-tôl a törökök ereje s optimitása lecsökkent, ugyanis Mehmed szultán halála után fiai közt harc tört ki a hatalomért, másik oka pedig a magyarok elleni támadásokban való vereségek erôt felörlô hatása. Ekkor lehetôség nyílt a törökök elleni nagyszabású támadás elindítására. Mátyás kész volt a háborúra, csupán azt kívánta, hogy a pápa adjon biztosítékot, hogy Frici nem támadja hátba, míg ô a török ellen harcol. Ilyen biztosítékot nem kapott, sôt a pápa ôt hibáztatta III. Fricivel való konfliktusáért. Mátyás fölismerte a török ellen csak szóval küzdô keresztény európa tehetetlenségét, s ezért 1483-ban 5 évre szóló békét kötött a szultánnal II. Bajazinnal. A központosító politika, a bárók kiszorítása a hatalomból, az adók növelése, s a hódító háborúk miatt legközvetlenebb íivei Vitéz János, és Janusz Pannóniusz is szembefordult a királyjal, miszerint nem hajlandók az országért pénzüket költeni, és vérüket ontani. Az elégedetlenség vége 1471-ben összeesküvés lett a felvidéki végeken. 1471-ben Podjebrád György halála után a csehek Ulászlót választják cseh királlyá, de Mátyás is meg kívánta szerezni a cseh trónt, mivel a török kérdést a Német-római császári cím megszerzésével ugyanis megoldhatónak látta, mert ô felismerte, hogy a törököt egy állam nem állíthatja meg, csak több birodalom összefogással. Emiatt a cseh trónt hadi úton próbálta megszerezni. Bogyeszló várát elfoglalta (Sziléziában van), s innen irányította seregeit, de a magyar Cseh, és lengyel ellenállók legyôzését külön-külön Kinizsi Pálra, és Szapolyai Istvánra bízta, akik döntô gyôzelmet arattak mind a cseh , mind a lengyel, mind pedig a magyar összeesküvôk fölött. A támadók fegyverszünetet kértek, ami alatt a Lengyel király, hiszen ô is résztvett Vitéz János ösztönzésére az összeesküvésben, elmenekült a csata szinterérôl. Mátyás ezzel nem szerezte meg teljes Cseh országot, s ezál- tal nem lett Cseh választófejedelem, így nem volt beleszólása a németrómai császárság ügyeibe. Ulászló és mátyás fél-fél Cseh királyságot "birtokolta". III. Frigyes 1477-ben a cseh választófejedelmi trónt Ulászlónak adta, emiatt mátyás elfoglalta bécset, betört ausztriába, s megszerezte Lusitsch, alsó ausztriát, kartiát, Stájerországot, majd a Krónenburgi békekötéssel lezárult ezen hódítás szakasza 1485-ben mátyás a királyi székhelyt bécsbe tette át. 1486-ban Miksa III. Frigyes fia szerezte meg a német királyi címet, s ekkor ismét katonai úton erô fitoktatást gyakorolt, elfoglalta bécsújhelyet. Uralkodásának kezdeti idôszakában nem tudta visszafoglalni a felvidéket Zsiskától, aki III. Frigyesnek esküdött hµséget, de végül is 1462-ben mátyásnak is hôséget esküdött, s ekkor Zsiskát Mátyás kivonta a felvidékbôl, más tisztbe állította be. Felszámolta a felvidéken a Huszitákat. Mátyás elsô felesége Podjebrád Katalin gyermekágyi lázban meghalt, Aragóniai Beatrixszal kötött házasságából nem született gyermek, s e házasságot a német római császárság megszerzése érdekében kötötte, hiszen így a római királyi cím, és a nápolyi trón várományosa volt. 1473-ban törvénytelen gyereke született Borbálától, akit Corvin Jánosnak neveztek el. Jánost meghatározó fôúrrá tette Mátyást, s próbálta Corvin János feleségét Milánói térségbôl választani. Görcsös erôvel dinasztia alapítására törekedett: az ország nagy urait természetes fiának Corvin János hitére eskette, János a boszniai királyság, temesköz, horvát bánság, a hunyadi birtokok irányítását kapta. Feladata, a végvárrendszer mµködtetése volt. Ellenben a megesketett nagyurakra nem lehetett számítani, hiszen mátyás híveit adományokkal szerezte, s nem pedig azért lettek a hívei, mert mátyás politikáját elfogadták, és nem támogatták ôt. 1485-ben elfogadták a nádori cikkejt, amely kimondta, hogy a király halála esetén a nádoré az uralom addig, míg fia Corvin János nem lesz nagykorú, tehát ô kiskorú gyerek gyámja. 1487-ben Szapolyai Imre meghalt, s a nádori posztot az Egri püspök kapta meg. A nádor a királyi hatalmat közvetítette a rendekhez, illetve a még nem rendé szervezôdött néprétegekhez. ľ viselte a fôkapitányi címet is, amelyek a hadseregek vezetôjét jelentette, valamint ô volt a legfôbb bíró is. 1406-ban Corvin János Frangepán Beatrixot vette feleségül. A déli végvárrendszer fµrészfogalakú volt, amely két rétegben sorban rendezkedett el, mégpedig úgy, hogy az elsô sor két várától a második sor egyik vára 70-100. kilóméterre helyeszkedett el légvonalban, s az elsô vonal két várának távolságának felével egyvonalba. Ilyen jelentôsebb vár volt: Szendrô, Galambóc, Jajca. Mátyás hatalma az abszolutizmus eszközeivel - amely az apszolutizmus elôzményét jelentette - próbálta az országot irányítani, tehát a királyi hatalom erôs, mint a rendek gyengék. A hadseregben ekkor létrejön a hajóflotta, ill. könnyµlovasság, amely könnyµlovasság az XVII. századi huszárság alapja. 1471-tôl az összeesküvések hatására egyre kevésbé hívta össze az országgyµlést, nem törvényekkel, hanem a hivatalokban szakképzett emberek által megfogalmazott rendeletekkel, határozatokkal kormányzott. Magyarország királyi bevételének folytán agrár országból folyt be. A király bevétele 700-800 ezer forint volt, amely kb. háromszorosa az elôzô királyokénak, s megegyezett az akkori angol király jövedelmével, de az angol királyi bevételben sokkal jelentôsebb szerepet játszott a városoktól, és kézmµvesektôl beszedett adó. Az építészet, és a kultúra jelentôsen átalakult ekkor, amelyre mátyás 100000 forintot áldozott évente, megjelent a reneszánsz, és a humanista mµvészet, de nem elsôsorban az irodalom, és a képzômµvészet vált jelentôsé, hanem a természettudomány, az orvostudomány, és a csillagászat is. Mátyás könyvtára európa szinten is híres volt, amely könyvtárban 2500. corvina volt megtalálható. Ekkorra alapították meg a pozsonyi egyetemet, ekkor jött létre az elsô nyomda, Hess András nyomdája, s 1486-ban Mátyás kiadta dekrétum mariust törvénykönyvét nyomtatott kiadásban. Megindult az országban a szellemi pezsgés. Gazdasági tekintetben az árutermelés, és a pénzgazdálkodás feltételeit teremtette meg, az árutermelés a XV. század második felében tovább szélesedett, a gabonatermelés mellett teret hódított a kertészet, és a szôlômµvelés, növekedett a szarvasmarha tenyésztés, és a ló, és a juhtartás is jelentôsé vált. A jómódú parasztok mellett a szegényebbek is mind sµrµbben vitték a piacra, termékeiket A gazdag parasztok egyre gyakrabban bérbe vették a pusztásodás miatt elnéptelenedett jobbágytelkeket. Ezeken mezôvárosi nincstelenek, zsellérek végezték A munkát. A földesurak szintén kezdtek bekapcsolódni a piaci forgalomba. Fôleg a jobbágyoktól kilenced fejében beszedett terményeket értékesítették a piacon. A paraszti árutermelés kiszélesedésével együtt nôtt az iparral foglalkozó lakosság száma. Az ipari termelés általában céhes keretek között folyt. Mind ez az áruforgalom növekedését, a piaci kapcsolatok további erôsödését idézte elô. Az árúcsere a város, és a mezôvárosok országos vásárain, és heti vásárokon zajlottak Egy egy város vonzásában megszilárdultak a piaci kapcsolatok, de nagyobb körzetek is, sôt országos kapcsolatok is létrejöttek. Néhány iparágban már a céhes keretek szétfeszítésére is történtek kísérletek. A Bártfay patriciusok, a városok, és környezô falvak asszonyainak bevonásával vászonszövô vállalkozást indítottak. A megszôtt vásznat felvásárolták, s nagy mennyiségbe vitték a lengyelországi, és a hazai városok piacára. A gazdasági fejlôdés következményeként a lakosság száma jelentôsen megnôtt. A XV. század végén 3 és fél, 4 millióra emelkedett, Skócia, és ¬rország nélkül a korabeli Anglia lakóinak száma is kb. ennyi, igaz, hogy jóval kisebb területen. A népesség tulnyomó többsége 100-150. fôs falvakban élt. A mezôvárosok száma 800-900 között mozgott. Lényegesen kevesebb volt a város, kb. másfél tucatnyi a legfejlettebb városok lakossága 4000-5000-re rúg a népessége, viszont már a század elején több 8000-nél. A fejlôdés ellenére a magyarországi ipari termelés még mindig elmaradt a nyugati országokétól, ez bizonyitja, hogy hazánk külkereskedelmében a behozott iparcikkek, textil-, fém- és fµszeráruk értéke még mindig jóval nagyobb volt, mint a rézbôl, élôállatból, borból álló magyar kivitel. Magyarországon tehát az állami adók terhének anyagi jelentôs részét, és a városi polgárság fejletlensége miatt a jobbágyságnak kellett viselnie.