Történelem - 4. Tétel A magyar nép története az államalapításig 1. A magyar nép őstörténete 1.1 Uráli kor (Kre. 4000) uráli népek - uráli őshaza (Ob folyó - Urál hegység) újkőkori kultúra - halászat, vadászat 1.2 Finnugor kor (Kr. e. 4. évezred - Kr. e. 1500.) 4. évezred végén szétrajzás finnugorok ( finnugor őshaza (Káma folyó - Ob, Irtisz folyók) csiszolt kőkor - halászat vadászat kelet-európai szárny: ősiráni népekkel kapcsolat réz-, bronzművesség, állattartás, földművelés "gazdasági forradalom" nyugati irányú terjeszkedés ( Fehér-, Balti-tenger Kre. 1500: három rész: - permi ( (Ural, Káma folyó) - közfinnek, volgaiak ( (Volga - Baltikum) - ugorok ( (Nyugat-Szibéria)* 1.3 Ugor kor (Kre. 2. évezred) éghajlati felmelegedés vándorlás délkeleti irányba ( ugor őshaza (Irtisz, Tobol, Ob) kapcsolat ősiráni népekkel: állattartás: juh, kecske, tehén, ló - lovaglás búzatermesztés fémművesség Kr. e. 500. előtt felbomlott a közösség - a felmelegedés elérte a csúcsát két lehetőség: - északabbra földművelés: vogulok, osztjákok - obi- ugorok - vándorló állattenyésztés: előmagyarok 1.4 Nomád szkíták közt (Kr. e. 500. után) kapcsolat nomád szkítákkal állatvagyonok ( társadalomban függőségi viszonyok Kre. 300-200. körül vas ( új fegyverek, páncélos lovasság 1.5 Baskíria (Kre. 500 - Kr. u. 8. század) - feltételezett lakóhely vándorlás ( Ural nyugati lejtői (Baskíria) 1235 Julianus barát megtalálta - Ősmagyarország kapcsolat török népekkel földművelés: vaspapucsos faeke nemzetségfők katonai ereje egyre nő ( törzsszervezet, hét törzs 1.6 Levédia (Kr. u. 8. sz.) ellenséges nyomásra vándorlás ( Levédia (Levedi főkirály) a Kazár Birodalom fennhatósága alatti terület Kazár Birodalom - gazdaságilag fejlett állam földművelés: nehézeke állattenyésztés: szarvasmarha, sertés, baromfi bolgár-török hatás 1.7 Rovásírás bolgár-török hatás belső-ázsiai türk írásból származik bolgár onogur = tíz törzs 1.8 Kettős fejedelemség törzsszervezet élére kazár mintára két fejedelem kündü - főkirály - isteni lénynek tekintett dzsula (gyula) - alkirály - ténylegesen uralkodó 2. A magyar honfoglalás előzményei 830 körül belháború a Kazár Birodalomban a magyarok a központi hatalom ellen foglaltak állást lázadókat törzsbe szervezték ( kabar törzs 2.1 Törzsszövetség 7+1-es felépítésű Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi, + Kabar megromlott magyar-kazár viszony 840-850 vándorlás nyugatra ( Etelköz 2.2 Etelköz (850 - 882) csökken a földművelés szerepe erősödik a legeltető állattartás szerepe politikai szervezet: Levedi lemond - helyette Álmos (Árpád apja) a főfejedelem (kündü) Levedi, majd fia, Kurszán törzse a gyula méltóság birtokosa lesz Álmos függetleníti magát a kazár hatalomtól szövetség a többi törzzsel - vérszövetség környező népek: keleten: kazárok délen: bolgárok (Nándorok) keleti szlávok - gazdasági fejlődés azonos fokán álltak 882 keleti szláv állam létrejötte (Kijevi Rusz) keleti szláv földművelők megadóztatása, hadifoglyok eladása 2.3 Nyugati orientáció Magyarok figyelme nyugat felé fordul sok szövetséges - szabad zsákmányolások hadi út gyakran a Kárpát-medence 839 feltűntek az Al-Dunánál 862-894 között harcoltak a Kárpát-medencében Kárpát-medence előnyei: jól védhető, jó termőföld, nagyhatalmak perifériája nincsen a területén szervezett politikai hatalom 3. A honfoglalás 3.1 Közvetlen előzmények önálló és egységes etelközi magyarság 890-es években felmerült a Kárpát-medencébe költözés gondolata 892 Kárpát-medence: keleti frankokkal szövetségben elpusztítják Szvatopluk morva birodalmát 894 Árpád fia, Levente a Balkánon harcol a bolgárok ellen 894 Kárpát-medencében morvákkal szövetségben keleti frankok ellen a dunántúli hadak nem térnek vissza ( Felső-Tisza vidéke 895 fősereg Árpád vezetésével a Vereckei-hágón át benyomul az Alföldre 3.2 Etelközi vész 894 bolgár-besenyő támadás az etelközi magyarokra ( nagy veszteségek Kárpátok délkeleti hágóin menekültek a Kárpát-medencébe Álmost a vereség miatt feláldozták új fejedelem Árpád, gyula Kurszán (ő a hadvezér, 904-ben bajorok ölik meg) Az etelközi vereség súlyos, de nem sordöntő 3.3 A honfoglalás Vereckei-szoros, Kárpátok hágói 895 Kárpát-medence Dunától keletre eső része 899 frankokkal szövetségben megverik az észak-itáliai királyt a frank császár meghal (Arnulf császár) Dunántúl birtokba vétele 900-906 Nagymorva birodalom felbomlik 900 magyar kézre jut az Északnyugat-felvidék 907 bolgárok legyőzése 3.4 A honfoglalás befejezése 907 Pozsony mellett megsemmisítő vereség a bajorokra 3.5 A honfoglalás jelentősége közép-európai jelentőségű meghiúsította a bajorok cseh állam ellen irányuló törekvéseit elősegítette a lengyel állam létrejöttét 4. A honfoglalás kora (900-1000) a honfoglalástól a feudális állam megalapításáig 4.1 Magyarok, avarok, szlávok honfoglaló magyarság: 200-500 ezer fő avarok beolvadtak szlávok: szlovák és rutén nép, megőrizték az önállóságot 4.2 Letelepült gazdálkodás előtérbe került a földművelés letelepült állattenyésztés (kevesebb ló, juh, több szarvasmarha, sertés) 4.3 A nagycsalád nagycsalád: két-három nemzedék, közös vagyon 6-40 fő túlnépesedés esetén szétválás (kenyértörés) falvakban éltek: 150-200 lakos ezredfordulón 3-4.000 falu kézműves mesterség elválik a mezőgazdaságtól: kovácsok, fegyverművesek, íjasmesterek, nyergesek, ötvösök, szíjgyártók, fazekasok fegyverek: nyílcsúcsok, szabja, lándzsa, fokos lószerszámok: kengyel, zablák vaskohászati központok: Nyugat-Dunántúl, Borsod megye (Ózd) 4.4 Kereskedelem már a honfoglalás előtt bekapcsolódtak a kereskedelembe Fekete-tenger melletti bizánci városok Prágát és Bizáncot összekötő észak-déli útvonal várak körül vásárhelyek belső kereskedelem cserekereskedelem 4.5 Társadalom nemzetségi arisztokrácia: törzsfők (urak), nemzetségfők (bők) vérségi közösség helyett területi szervezet, melyet központi akarat irányít előkelők fegyveres kísérettel rendelkeztek - eltartásukat szolgálták a kalandozások tulajdonnal rendelkező köznép: ínség Az úr szabadon rendelkezett a köznéppel, rendszeres jövedelmet húzott a megművelt föld javaiból 4.6 Kalandozások Európa a kalandozásokból tudta meg a magyarok jelenlétét állandó hadi állapot Európában könnyűlovas harcmodor - nem tudták megfékezni 930 a kalandozások vége hatékony védekezési mód: erőösszpontosítás, városfal, várak, páncélos lovassereg 933 Merseburgnál Madarász Károly megveri a magyarokat 955 Augsburg: I. Ottó német királytól katasztrofális vereség (Lél és Bulcsú felakasztása) 970 Kijevi szövetséggel együtt is kudarc 4.7 Válaszúton kívülről: magyarok barbárok, meg kell őket semmisíteni belülről: törzsszövetség felbomlott, a legfőbb hatalom kicsúszott a nagyfejedelmek kezéből belterjes termelés előtérbe kerül 972 Géza kerül uralomra 5. A magyar államalapítás 5.1 Nyitás nyugatra 973 március 12 fős magyar küldöttség Quelingburgba megy - béke I. Ottóval Jó kapcsolat a környező országokkal is 5.2 A belső hatalom kiépítése Géza uralma alá kényszerítette a függetlenségre törekvő törzseket elkezdte a pannonhalmi apátság építését (Szent Adalbert segítségével) összeházasította fiát, Istvánt a bajor herceg lányával, Gizellával főembereit megeskette az utódja iránti hűségre halála után lázadás: Koppány - német lovagok segítségével megverik 5.3 Egyházszervezés István egész országra kiterjedő térítése 10 püspökség, 1 érsekség Magyarország első prímása Anasztáz püspökségek élére Adalbert tanítványai 5.4 Koronázás 1000. december 25 - 1001. év első napja István keresztény király lesz pápától kapta a koronát - nem járt hűbéri kötelezettséggel ellenálló törzsfőket megtörte ( életbe lépett a központosított államszervezet a földek kétharmadát elkobozta 5.5 Megyerendszer királyi földek és népek irányítása - megye élén az ispán állt területi, gazdasági, katonai, bírói és rendfenntartó szerv vár, várispán, várnép - várszolgák és várjobbágyok megyénként 2-3 udvarház - udvarispán feladata az államapparátus élelmezése, ellátása, kiszolgálása 5.6 Társadalom felső réteg megszűnt a törzsi vezetők hatalma ( helyettük ispánok - ispánok: uralkodóhű réteg tagjai, vagy idegen lovagok (németek) - udvari főtisztviselők - főpapság középréteg - katonai kíséret tagjai - várjobbágyok feudumokat kaptak cserébe a katonai szolgálatért köznép ínség nagycsaládok szétestek, megszűnt a vagyonközösség családfő szolgáival együtt felkerült a középrétegbe - kiscsaládok tízezrei megmaradtak a faluközösségben - úri birtok dolgozói 5.7 falusi település 25-40 épület lakóhely és család együttes neve mansio egy-egy mansióhoz 40-50 hold föld tartozott 5.8 Gazdaság Kereskedelem élénk kereskedelem exportcikkek: ló, ökör, viasz, só, hal, gabona, prém, rabszolga később a lovat és az ökröt csak királyi engedéllyel lehetett eladni import: selyem, posztó, fűszer, ékszer, díszes fegyver István ezüstpénz veretett ( elősegítette a kereskedelmet Ipar munkaeszközöket a hazai kézművesek készítették fegyverek, ruhadíszek, ékszerek edénykészítés, csonteszközök, vasszerszámok, őrlőkövek 5.9 Aktív külpolitika Basziliosz bizánci császár szövetségeseként Bulgária meghódítása Erdély védelme a besenyők ellen 1028 Az utolsó törzsi hatalom (Ajtony) legyőzése A Német-római birodalom meghátráltatása |VÁZLAT | |1. A magyar nép őstörténete |3.5 A honfoglalás jelentősége | |1.1 Uráli kor (Kre. 4000) |4. A honfoglalás kora (900-1000) | |1.2 Finnugor kor (Kre. 4. évezred -|4.1 Magyarok, avarok, szlávok | |Kre 1500.) |4.2 Letelepült gazdálkodás | |1.3 Ugor kor (Kre. 2. évezred) |4.3 A nagycsalád | |1.4 Nomád szkíták közt (Kre. 500. |4.4 Kereskedelem | |után) |4.5 Társadalom | |1.5 Baskíria (Kre. 500 - Kru. 8. |4.6 Kalandozások | |század) - feltételezett lakóhely |4.7 Válaszúton | |1.6 Levédia (Kru. 8. sz) |5. A magyar államalapítás | |1.7 Rovásírás |5.1 Nyitás nyugatra | |1.8 Kettős fejedelemség |5.2 A belső hatalom kiépítése | |2. A magyar honfoglalás előzményei |5.3 Egyházszervezés | |2.1 Törzsszövetség |5.4 Koronázás | |2.2 Etelköz (850 - 882) |5.5 Megyerendszer | |2.3 Nyugati orientáció |5.6 Társadalom | |3. A honfoglalás |5.7 falusi település | |3.1 Közvetlen előzmények |5.8 Gazdaság | |3.2 Etelközi vész |5.9 Aktív külpolitika | |3.3 A honfoglalás | | |3.4 A honfoglalás befejezése | |