7. A magyar nép eredete A honfoglalás és vándorlás A magyarság történetének kezdetét mintegy hatezer évvel ezelőttre tehetjük. E hosszú életútnak csak alig több mint ezeresztendős szakasza esik a Kárpát-medencére; a többit őseink Urál-vidéki és kelet-európai szállásaikon töltötték. A magyar, illetve az uráli nyelvek közti rokonság alapján föltételezhetjük, hogy a magyarság ősei i.e. 4000 körül együtt éltek az uráli népekkel az ún. uráli "őshazában", az Urál-hegység és az Ob folyó közti területen. A megélhetést halászatból és vadászatból fedezték. Az őshazában bekövetkezett túlnépesedés az i.e. IV. évezred második harmadában az uráliak szétrajzásához vezetett az Urál-hegység mindkét oldalán. A finnugorok az Urál-hegység környékén maradtak, de nyugatra is terjeszkedtek. Ez a finnugor őshaza. A megélhetés fő forrása még mindig a halászat és a vadászat. Az ázsiai oldalon levők déli és délkeleti irányba terjeszkedtek. Ez az ugor "őshaza". Az i.e. 2000 körül az éghajlat fölmelegedése és szárazabbá válása váltotta ki a dél felé való vándorlást. Megismerkedtek az állattenyésztéssel és a búzatermesztéssel. I.e. 500-at megelőző évszázadokban az ugor közösség felbomlott és újabb vándorlások következtek be, ami az időjárás megváltozásával magyarázható. A magyar törzsek nagy része VIII. század közepén dél majd nyugat felé vándorolva átkelt a Volgán, és a Don, a Donyec, az Azovi-tenger mentén telepedtek le. Királyuk Levedi, melyről Levédiának nevezték el a területet. Ez a terület a Kazár Birodalom fennhatósága alá tartozott. IX. század elején, 830 körül belháború rázta meg a Kazár Birodalmat. A magyarok a központi hatalom ellen foglaltak állást, sőt a lázadókat befogadtak és kabar néven egy törzsbe szervezték. Ezzel teljessé vált a 7+1 felépítésű magyar törzsszövetség : Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi + Kabar. A hét vezér : ÁRPÁD, ELŐD, OND, KOND, TAS, HUBA, TÖHÖTÖM. Ez megrontotta a magyar-kazár kapcsolatot és így 840-850 körül nyugatabbra, az Etelközbe telepedtek le. Csökkent a földművelés és növekedett a legeltető állattartás szerepe. A törzsek a lemondott Levedi helyett új főfejedelmet választottak, az Árpád család őse, Álmos személyében. A magyarok figyelme egyre inkább nyugat felé fordult. Felismerik a Kárpát-medence előnyeit az Etelközzel szemben. A 890-es években az Etelközben élő magyarok sikeres hadjáratokat vezettek a környező népek ellen. Szövetségesük a szláv Szvatopluk. A dunántúli hadjárat idején Szvatopluk nagyfejedelem váratlanul meghal (894). A seregek nem térnek vissza az Etelközbe, hanem a Felső-Tisza vidékére vonulnak. A fősereg Álmos fiának, Árpádnak irányításával legkésőbb 895 tavaszán nyomult be a Vereckei- hágón át az Alföldre. A honfoglalók száma kb. fél millió lehetett. A letelepedés nemzetségi rendben történt. Jellemző volt az állattenyésztés és a földművelés. Gyakran folytattunk zsákmányoló hadjáratokat. A zsákmányszerző harcok alapja a magyar könnyűlovasság volt. A kalandozásokban főleg a határok környékén megtelepült törzsek vettek részt. A sikereket Nyugaton az új, ismeretlen harcmodor okozta. Ezt azonban idővel kiismerték. Első vereségünk 933-ban következett be Merseburgnál, majd 955-ben döntő vereséget szenvedtünk Augsburgnál. Egyre sürgetőbbé vált a külpolitikai válság megoldása. A fejedelmi hatalom térhódításával egyes törzsfők szintén igyekeztek befolyásukat növelni. Erdélyben és a Dunántúlon egyre függetlenebb hatalmak alakultak. Géza 972-ben lett fejedelem. Hazánk elég súlyos helyzetben volt. A németekkel való békére törekedett. A többi szomszéddal is jó kapcsolatra törekedett. Fiát, Istvánt összeházasította a bajor herceg lányával, Gizellával. Géza halála után lázadás tört ki István ellen Koppány somogyi vezérnek vezetésével. Később az erdélyi Gyulát, majd Ajtonyt győzte le. Ezzel az egész ország ura lett. Egyházakat alapított, köztük egy érsekséget, az esztergomit. 1000-ben koronázták meg. A fejedelemséget a feudális királyság váltotta fel. István 997-1038-ig uralkodott. A hatalom alapja a fölbirtok volt, azon belül a fejedelmi, az elkobzott és a lakatlan terület. István vármegyékre osztotta az országot. Élükön az ispánok voltak. Feladatuk volt a gazdasági irányítás, a védelem és a közigazgatás. István szigorú törvényeket hozott a föld és magántulajodon védelmében.