7. tétel A Hunyadiak Luxemburgi Zsigmond halála után egyre fenyegetőbbé váltak a török betörések. Ekkor kezdődött Hunyadi János pályája. Legnagyobb birtokosok közé emelkedett, kiváló hadvezér. Hadseregét a familiárisok és a zsoldoskatonák alkották, de veszély esetén többször is fegyverbe hívta a fenyegetett lakosságot. I. Ulászló halála után a rendi országgyűlés kormányzóvá választotta. Sikereket ért el a belső helyzet megszilárdításában. Legmaradandóbb katonai eredményeit védekező harcaiban érte el. 1442: erdélyi betörést elhárította. Nándorfehérvári diadal: 1456- ban győzelmet aratott II. Mohamed csapataival szemben. 1443-44-es hosszú hadjárata, nem érte el a célját, a török kiszorítását Európából. Várnai csatában (1444) és a rigómezei csatában (1448) a szultáni hadseregek teljes győzelmet arattak. Magyarország ereje kevés ahhoz, hogy a török nagyhatalmat támadó hadműveletekben legyőzze. A nándorfehérvári diadal után nem sokkal pestisjárványban meghalt Hunyadi János. V. László és a bárói liga harcot indított a hatalomért. Hunyadi Lászlót kivégeztették, Hunyadi Mátyást és számos párthívét pedig bebörtönözte. A Hunyadi-párt nem hullott szét, sőt megerősödött. V. László így kénytelen volt elhagyni az országot, és Mátyást túszul vinni. Halála után Mátyást királlyá választják. 1458: Mátyás 15 éves korában lett uralkodó. Anarchikus belső helyzet jellemezte az országot. A bárók korlátozták a hatalmát. Nem akart csupán első lenni az egyenlők között. Meghiúsította III. Habsburg Frigyes terveit. Rendet teremtett az országban. A rablóbandává züllött cseh huszitákat felszámolta. Sikeres harcokat ért el a törökökkel szemben. A szent koronát is visszaszerezte III. Frigyestől. 1465-től központosító törekvései voltak. Az ellenzéki bárókat félreállította. Szakképzett királyi hivatalnokok útján kormányzott. Megnőtt a királyi kancellária szerepe. Gyorsabbá vált az igazságszolgáltatás. Mátyás tapasztalhatta, hogy uralma mindaddig ingatag, amíg nincs egy állandó hadserege. Fokozatosan növelte az állandó zsoldoshadsereg számát, amit Fekete Seregnek hívtak. A központosító politika pénzügyi alapjai az 1467-es kincstári reform. A jobbágytól telkenként szedett adó új nevet kapott, a királyi kincstár adója lett. A harmincadvámból koronavám lett. Minden korábbi adómentességet eltörölt. Rendkívüli hadiadót vezetett be, amit először csak időközönként szedett, de később rendszeressé vált szedése. Külpolitika: Mátyás nem vállalkozott a török elleni támadó hadműveletekre. Az ország erői nem voltak erre elégségesek. Európai támogatást pedig Mátyás nem kapott. A déli határon ezért védelemre rendelkezett be. Ennek a védelmi rendszernek az eredménye az 1479-es kenyérmezei diadal. 1468- ban megtámadta Csehországot, de nem érte el a céljait, a cseh koronát nem sikerült megszerezni. A cseh rendek Jagelló Ulászlót választották királlyá. Mátyás Morvaországot és Sziléziát birtokolta. Állandóan szembe kellett néznie a Jagellókkal, a Habsburgokkal, vagy kettejük szövetségével. 1485-ben Bécset elfoglalta. 1467-ben erdélyi felkelés. 1471: Vitéz János és Janus Pannonius szervezkedtek Mátyás ellen, az állandósult nyugati háborúk miatt. Despotikus vonások figyelhetők meg Mátyás uralkodásában. A központosító király mögött nem sorakozott fel támogató politikai erők széles köre. A köznemesség a familiárisi függés miatt erősen függött a főuraktól. A király nem részesítette őket a hatalmából úgy, mint ahogyan azt várták volna. A régi főúri családok is szemben álltak vele, mert nem kaptak tényleges hatalmat. Mátyásnak Beatrixtól nem született gyermeke, de volt egy törvénytelen gyermeke, Corvin János, így ő lett a trónörökös. Mátyás 1490-ben halt meg. Rendezett belső életű országot hagyott fiára. A hadserege Közép- Európában a legerősebb volt.