Harc a török, és a Habsburg abszolutizmus ellen.


 Abszolutizmus: olyan kormányzati rendszer, amely az uralkodó egyeduralmán,
           önkényén alapul, ás ez az alapja hatalma megtartásának.



   A 16. század végére Habsburg Rudolf I. 1576-1608 elérkezettnek látta az
  időt a török vissza szorítására, ezért széles egységfrontot hoz létre az
 erdélyi fejedelemmel és a havas alföldi vajda és + kezdődik az úgy nevezet
                          15 éves háború 1593-1606.

 1595-ben az egyesitett hadseregek Gyurgyevó győzelmet aratnak a Török ellen
  a következő évben Mezőkeresztúron Tr. Győzelem születik illetve elesik az
                       egyik legfontosabb végvár Eger.

  A 15 éves háború tehát nem jár jelentősebb eredménnyel ugyan akkor óriási
     anyagai áldozatot, követel a Habsburg állam kincstárából és kiürül.
    I. Rudolf ezen úgy próbál segíteni, hogy felségsértési pereket indít
     különbözö nagybirtokosok ellen, ugyanis ez vagyonelkobzással járna.
   1603-ban ilyen pert indult a Tiszánál egyik legnagyobb birtokosa ellen
    Bocskai István ellen, aki azonban szolgálatába fogadja a hajdúkat és
    ellenáll az első győzelmét 1604-ben a felvidéken, aratja, de 1605-re
                     megszerzi egész Magyar országot is.
                       Erdélyben fejedelemmé avatják.
     1606-ban meg köti a bécsi békét, mivel reál politikusét tudja, hogy
             hosszú ideig nem tudná megtartani Magyar országot.
       A bécsi békében megtartja Erdélyt, amelyhez hozzá kapcsolódik 7
    tiszántúli vármegye is úgy nevezet Partium (parcium) ez a 7 vármegyét
                                  jelenti.
    Ugyan csak 1606-ban kerül sor a Zsitvatoroki békére, amely a 15 éves
                              háborút zárja le.