5.a Magyarország az Anjouk idején -1I. A királyi hatalom mélypontja-0 IV.Béla (1235-1270) halála után egyre inkább a bárói csoportok harcai jellemezték az ország belsö életét. A királyi hatalom ereje, tekinté- lye mélypontjára zuhant. A XIII-XIV.század fordulóján tartományúrrá váló bárók hadseregeikkel országrészek urai lettek. A királyi hatalom összeomlása egybeestt az Ćrpád-ház kihalásával ( 1301.III.András halála ). -12. Trónviszályok. Károly Róbert (1308-1342)-0 Kedvezett a tartományúri hatalom megerösödésének, hogy évekig nem si- került a trónt betölteni. A versengö királyjelöltek között volt az Anjou-családból származó Károly Róbert is. Többször is megkoronázták, de királyságának kezdete csak 1308-tól számítható, amikor az ogy. ki- rállyá választotta. Uralkodásához le kellett törnie a kiskirályok uralmát. Legerösebb el- lenfele Csák Máté volt. -13. A kiskirályok letörése-0 A kiskirályok fegyveres ereje számottevö volt. Csák Máté 1311-ben had- járatot vezetett a király hívei ellen, és egészen Budáig eljutott. A király áttette székhelyét Temesvárra. Csák Máté elleni hadjárata sem hozott eredményt. Elsö sikere: 1312. rozgonyi csata. Szétverte Aba Amadé fiainak seregét. A tartományurakat sikerült elszigetelni, le- gyözni, meghódolásra kényszeríteni. Csák Máté 1321-ben meghalt, és két év múlva az országban megszünt a tartományúri különállás. -14. A király támaszai-0 A királyt támogatták azok az erök, amelyeket a tartományúri hatalom és a velejáró anarchia fenyegetett. Ezek: - nemesek. Szabadulni akartak a familiárisi függésböl, vagy sze- rették volna elkerülni azt. - egyház. A kiskirályok hatalmaskodásaitól csak erös központi ha talom védhette meg. - városok. Valamennyi tartományúr szabad prédát látott bennük. A királyt támogatók közül új nagybirtokos arisztokrácia emelkedett ki. A király katonai reformja az új arisztokrácia magánhadseregeire (ban- dériumaira) építette az ország haderejét. -15. Királyi jövedelmek-0 Károly Róbert uralkodásának második felében átalakította a királyi jö- vedelmek rendszerét. Az államháztartást királyi méltóságához kötödö regálékra alapozta. Értékálló aranyforintot vezetett be, ez elösegítette a kereskedelem fejlödését. 1335. visegrádi kongresszus. A cseh és a lengyel király- lyal együtt fellépett Bécs árumegállító joga ellen. Uj adónemet vezetett be: kapuadó (18 dénár), telkenként szedték. -16. I.(Nagy)Lajos (1342-1382)-0 Károly Róbert szilárd országot, megalapozott királyi jövedelmeket ha- gyott fiára, I.(Nagy)Lajosra. Lajos uralkodását folyamatos külháborúk kísérték. Biztosította a Dal- mácia feletti fennhatóságát Velencével szemben. Nem voltak sikeresek a Nápoly ellen vezetett hadjáratai, valamint Szerbia, Bosznia, Havasal- föld és Moldva elleni támadásai. Örökösödési szerzödés útján megsze- rezte a lengyel trónt. -17. Az 1351-es országgyülés-0 Megtartotta szilárdágában Károly Róbert államát. Belpolitikájának fon- tos állomása az 1351-es ogy. Határozatai rögzítették a földesúrnak já- ró terményadó mértékét (terménykilenced). Ezen az ogy.-n hozott törvény fogalmazta meg a kis- és középbirtokosok törekvését: az ország nemesei élvezzenek egy és ugyanazon szabadságot. Kimondták az ösiség törvényét is, mely megtiltotta a nemesi birtok el- idegenítését és elöírta, hogy az csak a nemzetségen belül öröklödhet. A család kihalása esetén pedig a birtok visszaszáll a királyra. -18. A paraszti árutermelés és a városfejlödés fellendülése a-0 -1XIV-XV.sz.-ban-0 Mo.lakossága a XIV.sz. elsö harmadában kb.2 millió fö. Az 1500-as évek elején a népesség becsült száma 3.5-4 millió. A természetes szaporodás csökkent a korábbiakhoz képest. Ćtalakult a településszekezet. A falvak száma nött, de lakosságuk csökkent. A falvakból a mezövárosokba költöztek a parasztok. Megnött a királyi városok lakossága. Folytatódott a románok bevándorlása Erdélybe. A XVI.sz. elején az or- szág lakosságának 75-80 %-a magyar volt. Az önellátó gazdálkodást fokozatosan felváltotta a paraszti áruterme- lés. A XIV.sz. második felétöl meghatározóvá vált a két- és háromnyo- másos müvelési rendszer. Szölö- és gyümölcstermesztés. Ćllattenyész- tés: rideg állattartás. Jelentös halászat. Városaink fejlödése a XII.sz. végén megindult. A városok kiváltságai fokozatosan bövültek. A kiváltságos királyi városok egyik csoportját a bányavárosok alkot- ták. Az arany- ,ezüst- és rézlelöhelyekre települtek. Kiváltságleve- leik a bányászathoz, ércfeldolgozáshoz szükséges területet is biztosí- tották. A városok másik csoportja elsösorban kereskedöváros volt. Létérdekük a vásárjog megszerzése. Hetipiac, országos vásár. Az ipar városainkban kisebb jelentöségü volt. Magas színvonalú ötvös- ipar, fegyvergyártás, szobor- és harangöntés. Fejletlen posztóipar. Minden városunk foglalkozott mezögazdasági termeléssel is (szölö- müvelés, szántóföldi termelés). Falu és város között átmenet a mezöváros (kisebb helyi központ). Külkereskedelem: kivitelünk háromnegyede Németország és Itália felé irányult (bányatermék, bor, élö állat). Behozatal: szövetek, fémáruk, fényüzési cikkek. A XV.sz.-ban a behozatal kb. kétszeresen múlta felül a kivitel értékét.