5/A Ismertesse az aranybulla keletkezésének körülményeit III. Béla halála után fiai, Imre és András között trónviszály keletkezett. A viszály jó alkalom volt arra, hogy a földesurak újabb és újabb birtokadományokat szerezzenek támogatás fejében. Így erejük, politikai hatalmuk tovább nőtt. II. András uralkodása idején (1205 - 1235) a királyi birtokok nagyon megfogyatkoztak. A királyi vár-megyerendszer nem volt képes ellátni közigazgatási és katonai feladatokat. A vármegyerendszer felbomlása miatt elveszett várkatonaság pótlására a király igénybe vette a feudális urak magánhad-seregeit. II. András keresztes-hadjáratot vezetettt a Szentföldre. E hadjáratok csak az ország pénzét és erejét pazarolták. A királyi birtokok csökkenése, és a hadjáratok kiürítették a királyi kincstárat. II. András az elveszett jövedelmek helyett a királyi jogon szedett regáléjövedelmekre akart támaszkodni. A király hatalom hanyatlása nagy veszélyt jelentett a királyi vitézek, a szrviensek számára. A feudális nagyurak ugyanis nem elégedtek meg a királyi birtokok megkaparintásával. A közbeékelt birtokokat is igyekeztek megszerezni, és tulajdonosaikat, a közép- és kisbirtokosokat pedig hatalmuk alá vonni. Ennek ellensúlyozására az utóbbiak szervienseknek nevezték magukat, hangsúlyozva ezzel, hogy csak a királynak vannel alárendelve. Hasonló sors várt a várjobágyokra. Mindkét réteget az fenyegette, hogy állandó katonáskodásra kényszerülnek a nagybirtokosok magánhadseregeiben. A világi nagybirtok nyomása ellen a szerviensek szervezkedni kezdtek. Eltérő okok miatt ugyan, de szinte az egész magyar társadalom szembekerült a királyi hatalommal. Az elégedetlenség társadalmi mozgalommá alakult. A várnépek és a parasztok támogatásával 1222-ben, a fehérvári törvénylátó napon kényszerítették a királyt, hogy jogaikat törvényben, az Aranybullában erősítse meg. (Az aranybulla általában díszes külsejű, arany függőpecséttel megerősített királyi oklevél.) Az Aranybulla megvalósítása azonban a királyi hatalom erőtlensége miatt elmaradt. A bulla 31 pontjából 11 a mozgalom fő erejét adó szerviensek gondjaival foglalkozik. A majdani ellenállási záradéknak nevezett utolsó ponton kívül ezen részek adták meg a bullának a későbbi korokban kiemelkedő szerepét. A szerviensek itt megfogalmazott kiváltságai ugyanis utóbb a nemesség alapvető szabadságjogaivá váltak, s így az Aranybullát mintegy alkotmányként kezelték. Ezen pontok a következők: adómentesség, törvényes bírói ítélet nélkül nem foghatók el, engedély nélkül birtokain még a király sem szállhat meg, végrendelkezés szabadsága, csak a király, vagy a nádor ítálkezhet felettük, az ország védelmére kötelesek hadba vonulni, de a királyságon kívül csak a király költségén.A többi, szerviensekkel foglalkozó cikkely inkább csak a korra jellemző, később elvesztette jelentőségét. Viszonylag kevés helyet kaptak a várjobbágyok, akiknek a hospesekkel együtt megerősítette helyzetét az oklevél. Tényleges súlyánál jóval kisebb mértékben szerepel az egyház, sőt a tized pénzen való szedésének és a só kereskedelmének tiltása - mely részbe egyházi érdekeltség volt - sértette érdekeiket. A szervienseket sem védték meg a bulla cikkelyei a nagybirtokosok önkényeskedéseitől. Ezért szervezkedni kezdtek érdekeik érvényesítésére. 1232-ben kérték, hogy ők a király szolgái szolgabírákat választhassanak a jogtalanságok megtorlására. Ettől az eseménytől számítjuk a királyi vármegyét felváltó szervieni, későbbi elnevezéssel nemesi vármegye kezdetét.